AKTÍV ÁLLAMPOLGÁR PROGRAM – MKKP 2022

“Ahogy egymással bánunk, az a hazánk”

Kőhegyi Menedékház zászlótartó rúdja

Szerintünk a politika szólhatna arról, hogy egy közös problémát miként oldjunk meg. Nem arról, hogy kit miért kell utálni. Jelenleg a pártok lételeme egy olyan rajongótábor, amelynek véleménye teljesen igazodik a párt álláspontjához. Mi viszont úgy alakítanánk át a rendszert alulról, hogy a politika egy fogyasztható termék helyett egy csinálható eszköz legyen.

A részvételi demokrácia eszköztára lehetőséget ad arra, hogy a közügyekkel foglalkozzunk, és ne a politikusokkal. Számtalan példán látjuk, hogy közösségek, kellő információ birtokában képesek jó döntéseket hozni saját életükről. Szerintünk hosszú távon ezért nincs szükség egy külön politikai osztályra. 

Ennek megszüntetésében a hatalom tizenkét évnyi koncentrálódása legalább akkora akadály, mint visszatérni a kétpólusú hatalmi rendbe. 

Ezért megteremtjük a lehetőséget az állampolgárok közvetlen bevonásával, hogy az állam döntéseibe néhány fontosnak tartott ember helyett milliók szólhassanak bele. 

Politikusként mi azért dolgozunk, hogy ne legyen ránk szükség.

Ezzel összhangban, az aktív állampolgár programunkban az alábbi vállalásokat és törekvéseket fogalmazzuk meg.


1) TÁMOGATOTT KEZDEMÉNYEZÉSEK

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szorgalmazza azokat a törekvéseket, projekteket, törvénykezéseket és törvénymódosításokat, amelyek a közvetlen cselekvést, a részvételiséget, a közösségvezérelt fejlesztéseket, a szubszidiaritás elvén alapuló szabályozást helyezik előtérbe. Olyan kezdeményezéseket támogatunk és hozunk létre, amelyek a kisközösségi érdekeket, a helyi közigazgatási szint autonómiáját erősítik, és a társadalmi szervezetek széleskörű bevonásán alapszanak.

Ezek például:

Részvételi Költségvetés – országosan is!

Közösségi Gyűlések – országosan is!

Helyi Önrendelkezési Minimum

Civil Minimum Program

Közösségi tudásmegosztás: felismertük, hogy a materiális javakkal ellentétben az információ jeles tulajdonsága, hogy minél több emberrel megosztjuk, annál több jut belőle mindenkinek. Ezért a tájékozódás és a szabad kérdezés kultúrájának ösztönzésére ingyenes, országos közösségi tudásmegosztó hálózatot valósítanánk meg, a Kétfarkú Kutya Népfőiskola mintájára.


2) VÁLASZTÁSI RENDSZER

Támogatjuk és szorgalmazzuk az olyan társadalmi műhelymunkákat, amelyekben a preferenciális választási rendszerek alkalmazását valósítják meg, erre tesznek kísérletet.

Úgy látjuk, hogy a demokrácia működése sok ponton elavulttá vált. Jelenlegi, tömbösített formájában nehéz megkülönböztetni egy gazdaságilag motivált, többségi elnyomó rendszertől. Adott esetben, ahol egy 51%-os többség véleménye dominál, amivel szemben egy 49%-os “kisebbség” a vesztes szerepét kénytelen felvenni négy éven keresztül, ott nehezen beszélhetünk valódi esélyegyenlőségről, közös ügyekről, “nemzeti együttműködésről”. Az ország lakosságának 49%-a, 30%-a, vagy 20%-a: az még mindig rengeteg ember, megannyi különböző élethelyzettel, sorsokkal, vágyakkal.

Ha nem a táborokat, politikus arcokat validálnánk, vagy utasítanánk el a szavazatainkkal, hanem az egyes helyzetekre, ügyekre javasolt megoldásokat pontoznánk, rangsorolnánk, akkor mindenkinek érdeke lenne együttműködni a legjobb megoldás megtalálásában, hisz így lenne csak esélye nagyobb támogatottságot szerezni a megoldási javaslatára, programjára! Erre adnak választ a preferenciális választási módszerek.

Mi tehát az együttműködésre ösztönző versenyt előremutatóbbnak tartjuk az egymás legyőzésére irányuló versenynél. Ezért minden olyan kezdeményezést biztosítunk a támogatásunkról, amely ügyek mentén, deliberatív módszerekkel törekszik a döntéshozatalra.


3) ÖNKORMÁNYZATISÁG

A helyi közösségek öngondoskodásra való képességének elősegítése érdekében…az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát. (Mötv. 2011.)

Szerintünk a helyi szint a társadalomszervezés alapja, ezért támogatjuk és szorgalmazzuk az önkormányzatiság megőrzését és fejlesztését:

  • a helyi feladatellátás és a hozzá tartozó normatívák kibővítését (pl.: szociális lakhatás, közösségi lakhatás, közösségfejlesztés, iskolák, társadalmasítás).
  • a jegyző szerepkörének függetlenségét (jelenleg a jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, aki egy politikai szereplő).
  • az átláthatóság fejlesztésével a közérthető közigazgatás és közigazgatási nyelvezet használatát.
  • a céges beruházásoknál a társadalmasítás lebonyolítására kötelező facilitátor szereplők megbízását, erre állami források biztosítását, ill. szabályozási keretek megalkotását.
  • szankciók alkalmazását a társadalmasítás elmulasztása esetén.
  • az építéshatósági ügyek átláthatóságát, és azt, hogy az önkormányzatok kapják vissza a teljeskörű hozzáférést az ÉTDR-hez (az Építésügyi Elektronikus Dokumentációs Rendszerhez, amelyen keresztül korábban minden építkezés teljes dokumentációjához, terveihez hozzáfért az Önkormányzat, így a lakosságot is tájékoztatni tudta – mióta a Kormányhivatalhoz kerültek ezek a jogkörök, a tájékoztatás nincs ellátva, és az információhoz sem lehet hozzáférni).
  • az önkormányzat ügyféljogának rendezését, érvényesítését a közigazgatási területükön zajló építkezéseknél (a tulajdonával szomszédos telken zajló építkezések eljárásaiba legyen joga bekapcsolódnia az önkormányzatnak).

Az Önkormányzat elsődleges kapcsolattartóként érintkezik a lakossággal. Tájékoztatási, feladatellátási szerepének betöltését ezért nem szabad tovább csorbítani, hanem ehhez minden lehetséges eszközt meg kell adni számára. Hiába szerepelnek ezek az alapelvek egyértelműen a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló 1997. évi XV. törvényben, ezt a jelenlegi kormányzat kategorikusan figyelmen kívül hagyja.


4) ALKOTMÁNY ÉS CIVIL KONTROLL

Pártunk továbbá olyan alkotmány megalkotását sürgeti, amely biztosítja a civil kontroll lehetőségeit a mindenkori Magyar Állam hatalomgyakorlásának ellensúlyozására. Ilyen módon hangsúlyt fektet a magyar állampolgárok, a magyar társadalmi közösségek és civil szervezetek érdekérvényesítő szerepére.

Az általunk elvárt alkotmány lefekteti, hogy a Magyar Állam együttműködik a civil szervezetekkel, szemben a mostani megfogalmazással, mely szerint a Magyar Állam az egyházi szervezetekkel működik együtt. Alapvetései szerint pedig a hatalom gyakorlása, és a felelősség vállalása intenzív társadalmi egyeztetések során formálódik, politikai ciklusokon átívelve.


5) ORSZÁGOS POLITIZÁLÁS ÉS CIVIL SZEMLÉLET

Országos politikai szerepvállalása mellett pártunk továbbra is elvárja politikusaitól a közvetlen cselekvés ösztönzését, az önkéntesekkel együtt végzett személyes terepmunkát, a helyi igényfelmérést, a vegyes közösségekben történő személyes tapasztalatszerzést, és, hogy mindezeket a politikai munkavégzés alapvető eszközének tekintsék

Pártunk ezen példa követésére hívja más politikustársait is. 

Meggyőződésünk, hogy a sokrétű kisközösségek viszonyainak életközeli ismerete nélkül bármely, nagyszabású politikai irányelv a hiányosságok, félrevezetések, a társadalmi károkozás veszélyeinek van kitéve. 

Ezért a parlamenti munka során is kifejezett figyelmet fordítunk a mozgalmi kultúrából eredő hagyományaink, alulról szerveződő elveink ébren tartására!

TÖBB MINDENT, KEVESEBB SEMMIT

A köz számára nyilvánosan elérhető szakmai referenciákért, és az egyeztetési lehetőségekért szeretnénk köszönetet mondani az alábbi civil szervezeteknek.

Egyúttal minden Kedves Választópolgár figyelmébe ajánljuk programjaikat, tevékenységeiket, választási ciklusoktól, és minden egyébtől függetlenül:

K-Monitor

KÖFE – Közösségfejlesztők Egyesülete

CKA – Civil Kollégium Alapítvány

Ökotárs Alapítvány

Demnet

Közössségigyűlés.hu

Referenciák:

Részvételi Költségvetés

Közösségi Gyűlések

Helyi Önrendelkezési Minimum

Civil Minimum Program

Komment!
Ez is érdekelhet:
Megvolt az első testületi ülésünk Újpesten!

A kampányban programot írtunk, 2024. október 1. napja előtt már elértük a testületi ülések közvetítését, valamint a bizottsági helyek csökkentését Read more

Amikor a Tisza-Fidesz-LMP trió együtt szavazza ki a lényeget a javaslatodból

Három előterjesztéssel érkeztünk a 33 tagú Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésére: az átláthatóság, a közösségi költségvetés felülvizsgálata, valamint az állatvédelem területén. Read more

Mi történt a ciklus utolsó közgyűlésén Székesfehérváron?

Amíg hivatalosan nem vagyunk képviselők, elég unalmas az életünk. Ezért arra gondoltunk, hogy összeszedjük nektek a legutóbbi közgyűlés történéseit. Ez Read more

Vajon mivel készül a ciklus utolsó ülésére a budafok-tétényi fideszes polgármester, akinek októbertől nem lesz többsége?

2024. szeptember 19-én tartja a ciklus utolsó ülését Budafok-Tétény jelenlegi képviselőtestülete. Októbertől fontos változás lesz, hogy ugyan Karsay Ferenc fideszes Read more