Átláthatóság és felelősség program

Az állami döntéseknél joggal várnak el az állampolgárok valós átláthatóságot és felelősségvállalást a döntéshozóktól. Ezért rámutatunk tizenegy olyan problémára a jelenlegi magyar jogszabályi környezetben, aminek a megoldásával a közpénzzel kapcsolatos döntések követhetők lesznek. Így nem csupán a tényfeltáró újságírók munkája lenne könnyebb, hanem az közügyek iránt érdeklődők is kevés energiabefektetéssel tudnának utánajárni, hogy mire mentek a befizetett adóforintjaink. A képviselők hozzáértése és felelősségvállalása elég foghíjas és esetleges ma Magyarországon, ezen is változtatnánk. 

  • Kezdeményezzük az állami ingatlanok nyomonkövethetőségét a privatizálásuk után is, hogy csökkentsük a visszaéléseket.
  • Javasoljuk az ingatlannyilvántartásban a tulajdoni lapok kereshetőségét a tulajdonosok szerint, hogy ne tudják könnyen tisztára mosni ingatlanvagyonokban a korrupciós pénzeket. 
  • Kereshetővé tesszük a bírósági ítéleteket, hogy ne csak az adott ügyben jártas jogászok tudják megtalálni, hogy mi áll az anonimizált ítéletekben. 
  • Átláthatóvá tesszük a közpénzből működő egyházak gazdálkodását. 
  • Elérjük, hogy az állami szervezetek és vállalatok kereshető formában töltsék fel a működésükre vonatkozó adatokat tartalmazó fájlokat az internetre. 
  • Azon dolgozunk majd a Parlamentben, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok legyenek tíz éven át elérhetőek, ellenőrizze a NAV a tartalmuk valódiságát, és büntethető legyen, aki valótlanságot tartalmazó vagyonnyilatkozatot ad le.
  • A közpénzből működő szervezetek egymillió forint feletti szerződései, beszerzései nyilvánosak lesznek a közzétételi listák részeként.
  • Az újságírók elleni rágalmazási perek lehetőségét megszüntetjük, mert számos más jogi eszköz is van a hazugságok ellen.
  • Legyen kötelező képzés a képviselőknek, hogy értsék is azt, hogy miről döntenek.
  • Vállaljanak anyagi felelősséget a képviselők a döntéseikért.
  • Tartozzanak büntetőjogi felelősséggel az adatgazdák a közérdekű adatok nyilvánosságának akadályozásért.

Hahó, itt a részletes program is!

1) Állami ingatlanok nyomonkövethetősége a privatizálásuk után is 

Számos példát tudunk hozni a közelmúltból arra, hogy az állam által értékesített ingatlant az új tulajdonosok busás haszonnal értékesítették tovább szinte azonnal. Ez merőben új megvilágításba helyzheti azt az ingatlanügyletet, amiben az állam megvált a vagyonától (feltehetően áron alul). Az állam általi értékesítés dokumentumainak a jelenlegi szabályok szerint is nyilvánosnak kell lennie, de ez nem oldja meg a továbbértékesítésen szerzett extaprofit átláthatatlanságát. 

Az állami tulajdonú szervezetek által eladott ingatlanokról lehessen tudni legalább 5 éven át, hogy mennyiért cserélnek újra gazdát, és ezen esetekben az adásvételi szerződések is legyenek nyilvánosak.


2) Tulajdoni lapok kereshetősége tulajdonosok szerint

A korrupciós üzelmekből származó bevételeiket sok esetben ingatlanbefektetéseken keresztül mossák tisztára a korrupcióból hasznot húzó szereplők. A jelenlegi földhivatali rendszer nem alkalmas arra, hogy felderíthetőek legyenek ezek az ingatlanügyletek. Az egyes ingatlanok tulajdonviszonyait hivatalosan jelző tulajdoni lapokat csak cím és helyrajzi szám alapján lehet keresni a földhivatal rendszerében, a harmadik tulajdoni lap lekérdezése után azt is csak egy bizonyos összegű díj átutalása után tehetik meg az érdeklődő állampolgárok. Így a korrupcióból szerzett vagyon ingatlanokban történő tisztára mosása sokkal könnyebb a tulajdoni rendszer átláthatatlansága okán.

A tulajdoni lapok legyenek kereshetőek a földhivatal online adatbázisában tulajdonos alapján. Akárcsak a cégnyilvántartási rendszerben, ahol a tulajdonosok alapján is kereshetők a cégek. 


3) Bírósági ítéletek kereshetősége

Magyarországon a bíróságok tárgyalásai és ítéletei nyilvánosak alapjáraton, ha ezt a nyilvánosságot az adott bíró valamelyik fél kérésére nem függeszti fel. Ugyanakkor a bíróságok által hozott ítéletek anonimizálva kerülnek fel az internetre. Azzal, hogy anonomiziálják az ítéleteket, gyakorlatilag kereshetetlenné válnak. Csak azok tudják így megtalálni, akik járatosak voltak az adott ügyben, és nyomon követték a tárgyalást. Azt, hogy egy adott szereplő évekkel ezelőtt milyen bírósági ügyben volt érintett, egy tű a szénakazalban a jelenlegi rendszerben. Szinte lehetetlen utána menni egyes ügyeknek, ha nincs olyan extra információ, ami alapján kikövetkeztethető volna a bírósági ítéletből az adott személy érintettsége.

Ne anonimizálva kerüljenek fel a netre a bíróságok ítéletei. 


4) Az egyházak gazdálkodása legyen átlátható

A történelmi egyházak működése jelenleg szinte teljesen átláthatatlan. A gazdálkodásuk, szerződéseik nem nyilvánosak, év végi beszámolókat nem kell leadniuk, a közbeszerzési törvény sem vonatkozik rájuk. Az egyes egyházakon múlik, hogy mennyit tesznek közzé a gazdálkodási adataikból. Mivel nagy részben közpénzből működnek, jogos elvárás az adófizetők részéről, hogy láthassák, mire költik a közpénzt az egyházak. 

Az egyházak gazdálkodása legyen nyilvános. Vonatkozzon rájuk “Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény” szerinti közzétételi listákban meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelesség. 


5) Ne csak az információszabadságról szóló törvény betűjének, hanem szellemiségének is feleljenek meg az állami szervek

A kormányzat, a minisztériumok, az önkormányzatok és egyéb állami szervezetek legtöbb esetben megfelelnek az Alaptörvényben és az információszabadságról szóló törvényben előírt átláthatósági kritériumoknak. Ám azzal, hogy egy szkennelt PDF-dokumentumban teszik fel a kívánt adatokat, pont a törvény szellemiségével mennek szembe. Tehát arra van energiája bizonyos állami szerveknek, hogy egy létező fájlt kinyomtassanak és a beszkenneljenek, majd feltegyék a honlapjukra ahelyett, hogy az eredeti fájlt töltenék fel. Ezenfajta információközlés inkább az átláthatatlanságot szolgálja. Ezeket a beszkennelt dokumentumokat a keresőmotorok nem tudják feldolgozni, sok állami szerv saját honlapján pedig nem működik hatékonyan (vagy leginkább sehogy) a kereső funkció. 

Állami szervezetek és vállalatok kereshető formában töltsék fel a működésükre vonatkozó adatokat tartalmazó fájlokat az internetre.


6) A képviselői vagyonnyilatkozatok legyenek számonkérhetőek 

A jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszer egy álságos adminisztratív tiszteletkör, nem tölti be valódi funkcióját. Három dolog hiányzik belőle: a büntethetőség, az ellenőrzés és a vagyonosodás vizsgálata. Azért dolgozunk a Parlamentben, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok legyenek tíz éven át elérhetőek, ellenőrizze a NAV a tartalmuk valódiságát, és büntethető legyen, aki valótlanságot tartalmazó vagyonnyilatkozatot ad le.

Az önkormányzati/parlamenti képviselőknek minden évben le kell adniuk az önbevalláson alapuló vagyonnyilatkozatukat. Sok önkormányzatnál ezek egy éven át nyilvánosak, majd “visszakapják” őket, így nem követhető a képviselők évről évre történő vagyongyarapodása. A parlamenti képviselőknél ez a probléma megoldott, de az önkormányzatokban dolgozó képviselők vagyonnövekedését szinte lehetetlen követni. Hacsak nem töltjük le minden évben az adott képviselők vagyonnyilatkozatát. 

A vagyonnyilatkozati kötelezettséget kiterjesztenénk az állami tulajdonú vállalatok vezető tisztségviselőire is. A közvagyonnal gazdálkodó szervezetek közvetlen irányításában résztvevők korrupciós kockázati kitettsége sok esetben még nagyobb is, mint a képviselőké. Ezen cégvezetők vagyongyarapodása szinte teljes egészében vakfolt, nem látható. Miközben a képviselőknél jóval nagyobb ráhatásuk lehet a beszerzésekre és a közvagyon elemeivel való gazdálkodásra. 

A hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatokért a gyakorlatban semmilyen büntetés nem jár. Elméletileg megvonhatnák a fizetés egy részét, vagy megállapíthatnák a méltatlanságot a valótlant állító képviselők esetében, de legtöbbször ez kimerül enyhe szóbeli figyelmeztetésben. A felelős vagyonnyilatkozati bizottságoknak nincsen érdemi jogosultsága a vagyonnyilatkozatok valódiságának ellenőrzésére. Amely testület ellenőrizhetné, az a NAV, amely ezt rendszerszinten egyáltalán nem teszi meg. Az önkormányzatokban működő vagyonnyilatkozat-ellőrző bizottságok teljesen feleslegesek, évente egyszer arról szavaznak pusztán, hogy a képviselők leadták-e a vagyonnyilatkozataikat.


7) A szerződések, beszerzések nyilvánossága legyen általános

Jelenleg az állami szervezetek által kötött szerződések 5 millió forint érték felett nyilvánosak csupán, a kisebb értékű szerződésekről sokszor nem is tudni, hogy egyáltalán léteznek. Az adott szervezeten múlik, hogy feltünteteti-e ezeket a szerződéseket. Így az állami szervezetek a nagyobb projekteket kisebb szerződésekre szétdarabolva átláthatatlanná tudják tenni a közpénz folyását. Ezért ezt az 5 milliós határt le fogjuk vinni 1 millió forintos értékhatárra. 

Így a közpénzből működő szervezetek 1 millió forint feletti szerződései, beszerzései nyilvánosak lesznek a közzétételi listák részeként.


8) Újságírók elleni rágalmazási perek lehetőségének megszüntetése

Jelenleg éveken át tartó, komoly börtönbüntetéssel fenyegető pereket lehet indítani újságírók ellen rágalmazás címszóval. Miközben számos jogi lehetőség van a büntetőperen kívül is, de sokan a büntetőperrel való fenyegetéssel akarják elriasztani az újságírókat a rázósabb sztorik közlésétől. 

Ha a nagy nyilvánosságban valakiről olyan valótlan tényt állítanak, ami becsülete csorbítására alkalmas, az jelenleg három, egymással párhuzamosan is bejárható úton is eljuthat a bíróságra. Egyrészt ha bead egy sajtó-helyreigazítási kérelmet, és azt nem teljesíti az adott sajtótermék, akkor szűk határidők mellett lefolytatható polgári pert indíthat. Másrészt jó hírnevének sérelmére személyiségi jogi perben sérelemdíjat remélhet. Harmadrészt emelhet magánindítványt rágalmazás miatt. A becsületsértő vélemény esetében ugyan helyreigazítás nincs, ám a sajtó útján elkövetett becsületsértés esetén itt is teljesen párhuzamos a polgári jogi és a büntetőjogi szankció.

A tapasztalat az, hogy jogos vagy jogosnak mutatott felháborodásában a seértett gyakran minden lehetséges jogi eljárást megindít. Pedig a sértett szempontjából sem feltétlenül a leghatékonyabb megoldás a büntetőeljárás. Nem sok racionális érv szól a büntetőeljárás megbélyegző jellegén túl ezen jogi út mellett. Ugyanis a büntetőügyekben kiszabott pénzbírság nem a sértetthez, hanem a költségvetésbe kerül. Ezzel párhuzamosan a polgári perben megállapított kártérítési összeg és sérelemdíj a sértettet illeti meg. Ezen felül a polgári peres eljárás során a kiadó vagy a műsorszolgáltató is kötelezett lehet, az újságíró személyén túl, ami biztosabb teljesítést és nagyobb kommunikációs hasznot is jelenthet a sértett számára. A polgári peres eljárások (a sajtó-, illetve a sajtó-helyreigazítási perek) során jogi értelemben ettől függetlenül is mindent el lehet érni, amit egy magánvádas büntetőeljárástól vár egy sértett. 

Ezért a Parlamentben benyújtjuk az Átlátszó által már 2013-ban javasolt törvénytervezetet.


9) Az önkormányzati és a parlamenti képviselők kötelező képzése

Az önkormányzati és a parlamenti képviselőknek, lévén választott tisztségről van szó, a megválasztásukhoz nem kell rendelkezniük semmilyen képzettséggel vagy szaktudással. Ám a feladatuk ellátása során olyan alapvető jogi, közigazgatási és gazdasági kérdésekkel szembesülnek, amelyek megválaszolásához nélkülözhetetlen egy alapfokú képzettség ezekben a témákban. Szükség van egy minimális szaktudásra ahhoz, hogy legalább értsék a képviselők, hogy miről döntenek. 

Ezért azt javasoljuk, hogy a képviselőknek megválasztásuk után vizsgázniuk kelljen a munkájukhoz szükséges alapvető közigazgatási, jogi, gazdasági ismeretekből. Addig ne kaphassanak tiszteletdíjat, illetve fizetést a képviselők, ameddig ezt a vizsgát nem tették le. 

Felelősség

10) Vállaljanak anyagi felelősséget a képviselők a döntéseikért

A képviselők jelenleg semmilyen – leszámítva a politikait – felelősséggel nem tartoznak az általuk megszavazott döntésekért. Így a közvagyont tudatosan károsító döntések során a döntéshozók kibújhatnak a felelősség alól, politikai döntésre hivatkozva. Ha például áron alul ad el egy vagyonelemet, mondjuk egy ingatlant az önkormányzat, és ezt a képviselő-testület megszavazza, nem vagy csak nagyon speciális körülmények fennállása esetén lehet eljárást indítani a döntést meghozó képviselőkkel szemben. 

Ezért azt kezdeményezzük, hogy az önkormányzati és parlamenti képviselők tartozzanak felelősséggel legalább fizetésük erejéig az általuk meghozott olyan vagyongazdálkodási döntésekért, amelyek anyagi hátrányt okoznak az adott szervezetnek.


11) Büntetőjogi felelősséget is vállalniuk kelljen az adatgazdáknak a közérdekű adatok nyilvánosságának akadályozásért

Jelenleg nincs felelőssége annak, aki megtagadja a közérdekű adat kiadását. Magát a szervezetet az adatokért indított hosszadalmas, több éven át tartó perek után felelősségre lehet vonni. Amennyiben az adatgazda szervezetnek kell adnia a visszatartott megfelelő adatokat, a szervezeti felelősség valós. Ez akár az adathordozók lefoglalásáig is terjedhet. Ám nincsen személyes felelőssége a szervezetben annak, aki döntött az adatok visszatartásáról.

Ezért azt fogjuk törvényi szinten kezdeményezni, hogy legyen személyes pénzbüntetéssel sújtott büntetőjogi felelőssége annak, aki közérdekű adat nyilvánosságának jogtalan korlátozásáról döntött.


0 Shares