A június 26-i erzsébetvárosi önkormányzati választásnak van egy kevesek által hangoztatott, de annál fontosabb tétje is: ekkor dőlhet el, meglesz-e a testületi többség a megalomán Liget City projekt mögött, aminek köszönhetően teljesen átalakulna a Damjanich, Rottenbiller, Bethlen Gábor és Dembinszky utca által határolt tömb – ezáltal pedig az egész környék városképe.
Ahhoz, hogy a jelenlegi Spar tömbjének helyére gigantikus lakó- és irodanegyed épülhessen, módosítani kellene a kerület építési szabályzatát. Az elképzelést januárban már be is terjesztette Niedermüller Péter polgármester, de végül tárgyalás nélkül levette a napirendről. A Momentum ugyanis nem támogatta, nélkülük pedig jelenleg nincs többsége az MSZP-DK-nak és a hivatalosan független, gyakorlatban viszont mindig velük szavazó “csatolt részeiknek”.
Ez azóta van így, hogy a bitcoin-bányászatba majdnem két éve belebukott DK-s képviselő helyére a veszélyhelyzet miatt nem tudtak új embert választani. Azonban ha a napokban esedékes időközin a DK által indított 22 éves Jenei Kevin Martin nyer (akit a Momentumon kívül minden ellenzéki párt támogat), aligha várhatunk tőle mást, mint autonóm gondolatok nélküli gombnyomogatást. Így ha újra beterjesztik a javaslatot – és be fogják, efelől ne legyen kétsége senkinek – már úgy megy majd át a testületen, mint kés a vajon.
Minimál törióra, avagy mi volt itt régen?
A szóban forgó tömb épületei másfél évszázados, regényes múltra tekintenek vissza. A Damjanich utca 11-15. szám alatt eredetileg, 1867-től kezdve a Városligetet a város szívével összekötő lóvasúti vonal kocsiszínje, istállói és műhelyépületei kaptak helyet. A millennium évében aztán a ló vontatta kocsik helyére villamosok kerültek.
A II. világháborút követően a villamosokat trolibuszok váltották fel, de miután 1962-ben felépült a Pongrácz úti troligarázs, a telep jelentősége csökkenni kezdett. Végül mégis egész sokáig kitartott, 1997-ben zárták be végleg. A BKV ezután eladta az ingatlant, azóta üzlet- és irodakomplexum található ott, a terület a Ligetváros nevet kapta.
Az első ránézésre átlagos kétemeletes épületnek kinéző Rottenbiller utca 33. történelmi jelentősége valójában sokkal nagyobb: a mögötte lévő épületekkel együtt egy teljes évszázadon át adott otthont az ország legnagyobb vetőmag-kereskedésének, amely Mauthner Ödön nevét viselte. Az iroda és bérház mellett volt a telken például postázó, magtisztító és magtár is. Az utóbbi ötemeletes épületet 1910-11-ben húzták fel, 2005-ben csak ez, illetve az utcafronti ház kapott műemléki védelmet. A munkagépek ezért nem nyúlhatnak hozzájuk, a terület többi épülete azonban szabad prédává vált – a befektető pedig élt is a kínálkozó lehetőséggel.
A szomszédos Rottenbiller utca 31-nek is fontos szerepe volt annak idején a város történetében. Itt jött létre ugyanis 1883-ban a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy örökre eltüntesse a piacról a vizezett, sokszor egyáltalán nem tiszta tejet, helyette stabil minőségű itallal látva el az egyre népesebb főváros lakóit. Az épületben ennek jegyében nem csak begyűjtötték, hanem vizsgálták, tisztították, gyártották, palackozták és árusították is a tejet, vajat, joghurtot, túrót és tejszínt.
A cég egészen a rendszerváltásig virágzott, még az államosítást követően sem csökkent érdemben a forgalma. A kilencvenes évek közepére azonban kiderült, hogy az új világban nincs jövője. Eredeti funkcióját már rég nem látta el, az ezredforduló után többek között egy vákuumcsomagoló cég, a Magyar Tánctudományi Társaság Mozdulatművészeti Stúdiója, valamint parkoló és kisebb műhelyek kaptak helyet benne.
Liget City látványtervek – vasbeton és üveg mindenhol 
A fenti három ingatlanban a történelmi jelentőségükön kívül még egy dolog közös: kacskaringós adásvételi lánc után ma már mindegyik a Liget City Project Kft. tulajdonában van. Ezt a céget a luxemburgi gyökerű Zeitgeist Asset Management alapítottotta 2019-ben, egy német nyugdíjalap megbízásából. Céljuk az, hogy lakás- és irodaépületeket húzzanak fel a megüresedett területen, a műemléki védelmet élvező részeket pedig teljeskörűen felújításák (mivel ugye nem bonthatják le őket).
Kinek jó ez?
Az ingatlanfejlesztőnek biztosan: nem nehéz kitalálni, hogy a beruházás busás haszonnal kecsegtet. Még azt is mondhatjuk, hogy az üresen álló, lepusztult épületeknek jól jönne, ha felújítanák őket, azonban egy egészséges határt mindenképp meg kellene húzni.
Ha a fenti látványtervek megvalósulnak, azzal alapjaiban változna meg a VII. kerületi városkép, természetesen ismét egy sokkal lélektelenebb, vasbeton és üveg által dominált irányba. Bár az épületek többsége elvileg zöldtetős lesz, nem nehéz belátni, hogy az eleve sűrűn beépített környék zsúfoltsága ezzel még tovább nő majd. Pedig az irodák és lakások helyére akár parkot is tervezhettek volna.
Arról nem is beszélve, hogy a munkálatok tetemes zajjal és szálló porral járnak majd, aminek ismét a környék lakói isszák majd meg a levét. Szerintünk ennek nem kellene így lennie, helyi képviselőjelültünk, Terdik Roland ezért határozottan kiáll a beruházás ellen. Ha a körzetben laksz, szavazz rá te is, ha pedig nem, oszd meg ezt a cikket, hogy minél többen megtudják: ezúttal egy sima önkormányzati helynél jóval nagyobb a tét…
(A poszt megírásához a 24.hu Liget Cityről szóló korábbi cikkét használtuk forrásként.)
Azért ezt a problémát választottam, mert egyrészt bőven van saját tapasztalatom nincstelenség terén, másrészt pedig úgy érzem, nem fordít a Read more
Káposztásmegyer II lakói sosem élvezték az Újpesti Önkormányzat jóindulatát. Legalábbis 1992 óta nem, amióta én ott élek. A lakótelepet nem Read more
A VI. kerületben úton-útfélen belebotlani kiadatlan üzlethelyiségekbe, amelyek egy része az önkormányzat tulajdonát képezi. Természetes, hogy időről-időre megüresednek ingatlanok, azokat Read more
2019-2023 között egy uniós pályázat keretein belül a III. kerületi ókori római limes aquincumi szakaszának turisztikai fejlesztését hajtották végre. A Read more