Jelen: 15 fő olvasta: 10 fő — nem olvasta: 1 fő — félig-meddig: 4 fő tetszett: 11 fő — nem tetszett: 1 fő — is-is: 2 fő Az íróról: A könyvet Jucus ajánlotta. 30 éve olvasta először, mostani visszaolvasással egész más jelentést kapott a történet. Vámos Miklós irányába imádás van,

Jelen: 13 fő +1 virtuálisan tetszett – nem tetszett – is-is: 9 – 0 – 5 Miért is ez a könyv? Mert Esztink Gárdos Péter-rajongó (bár, ahogy ismerem, ő minden-író-rajongó ;))., és mert a holokauszt-történetek általában befejeződnek a felszabadítással – de ez pont, hogy a táborlakók testi-lelki utóéletével foglalkozik! Ráadásul igaz történet!

Guillaume Musso: Holnap Jelen: 12 fő + 2 fő virtuálisan (ebből 1 fő igazolt távollét kb. 1 évig <3) Elolvasta: 14 fő! (ilyen még nem is volt!!) tetszett: 7 fő – nem tetszett: 1+1 (3/4éig nem, utána igen) – tartózkodik: 2 fő (igen, tudom: nem jön ki a matek. Nem tudom,

Jelen: 11 fő (és mindenkinek nagyon tetszett!)Elolvasta: 10 fő10. oldalig jutott, aztán letette: 1 főKönnycseppeket törölgetett a végén: 3 fő (aki bevallotta), ebből 1 közben is.A könyvet Tamás ajánlotta. Azért, mert a korábban az Olvasókörben „kitárgyalt” Ulickaja- (Imágó) és Yakhina- (Zulejka kinyitja a szemét) könyvek okozta pozitív élmények miatt „kortárs orosz irodalmat

Jelen: 11 fő – Végigolvasta: 10 fő – tetszett: 8 fő – nem tetszett: 2 fő – igen is meg nem is: 2 fő (igen, mert 1 fő 2 helyre is beszavazta magát ;)) A regény keletkezése Az 1880-as években fellángolt vitában, miszerint Fiume/Rijeka Magyar- vagy Horvátországhoz tartozzon-e, mint minden

Február 25-én ismét a Ratmayer Társasjáték Kávézóban találkoztunk Szombathelyen. Jelen volt 15 fő, ebből 3 egyáltalán nem olvasta a könyvet, 2 csak az elejéig jutott, 2 abszolút elutasítja, 2 rendesen kijegyzetelte magának, 1 pedig valamilyen felolvasó apppal „olvasta”. A megbeszélt pontok a következők voltak: 1. Beszéljünk a könyvről!; 2. Beszéljünk inkább

2025-be nagy lelkesedéssel kezdtünk bele: nem tudom, hogy valaha voltunk-e ilyen sokan, most 17-en osztottuk meg egymással a gondolatainkat. Hallottam már olyan véleményt, hogy azért így már túl sokan voltunk. Az lenne a kérésem, hogy akik szintén így érzik, nyugodtan jelezzék nekem, de emiatt ne maradjanak távol. Ha beigazolódik, hogy

A könyvet Emesénk javasolta, a miért?-re az volt a válasza, hogy neki fiatal(abb) kislánykorában meghatározó élményt adott a mű. 1952-ben íródott a mű, 40 millió példányban kelt el – pedig a szerző nem gondolta volna, hogy egy ilyen témájú könyvből nyereség is lesz. Pedig lett, méghozzá annyi, hogy tudott alapítani

A szerzőről Ljudmila Ulickaja Baskíriában (Szovjetunió) született, mivel Moszkvából oda telepítették ki a szüleit. Anyja biokémikus volt, Sztálin halála után elbocsátották. Biológia szakon szerzett diplomát, genetikusként dolgozott, de 1970-ben szamizdat anyagok másolása, terjesztése miatt a laboratóriumot megszüntették. Kilenc éven át nem volt állása, két fiúgyermekét nevelte, idős anyját ápolta. 1979 és 1982 között a moszkvai Zsidó Zenés

A szerző 1922-ben New Yorkban született, 2007-ben hunyt el, egy kutyasétáltatás közben a feketehumor határait súroló módon bekövetkező esést követő kórházi kóma után. Szülei otthon németül beszéltek, nagyszülei csak németül tudtak. Önkéntesként vonult be a a hadseregbe, így lett részese a II. világháborúnak. 1942-ben az Ardennekben hadifogságba esett, Drezdában élte

Az írót Ágota mutatta be nekünk, személyes ismeretsége okán: Országos Tanulmányi Verseny döntőjében találkoztak, fiatalkorukban, Ági szerint Békés Pál egy „elbűvölő, nagydumás partiarc” volt. Az OTV döntőjében való szereplés okán mindketten felvételt nyertek az ELTÉre, innentől a Bölcsészkar büféjében futottak össze sokszor, ami akkoriban egy kulturális elit találkozási pontnak számított.

A szombatehlyi olvasókör június 27-i alkalmán Arthur C. Clarke: Isten kilencmilliárd neve című művét boncolgattuk. A szerző a második világháború alatt a rádiósokat képezte ki fizikusként, ő írta a 2001 – Űrodisszeiát is. Hozzá kötődik tpvábbá a geostacionárius műholdak kitalálása. A novellát 1953-ban írta, magyarul a Móra Ferenc Kiadó által

Áprilisban abban maradtunk, hogy mi is megtoljuk kicsit a város kulturális életét Bloomsday alkalmából, de egyelőre nem mertük Joyce-t bevállalni, így hát Rozán Eszter Hullám sodorta álmok című könyvét beszéltük ki a szombathelyi olvasókör extra alkalmaként. Az est különlegessége, hogy jelen volt maga a szerző is. Abban maradtunk, hogy nem