Mindenki veszít végül: ki pénzt, ki szerelmet, ki az életét – Olvasókör Szombathely

Jelen: 11 főVégigolvasta: 10 főtetszett: 8 fő – nem tetszett: 2 fő – igenis meg nemis: 2 fő (igen, mert 1 fő 2 helyre is beszavazta magát ;))
A regény keletkezéseAz 1880-as években fellángolt vitában, miszerint Fiume/Rijeka Magyar- vagy Horvátországhoz tartozzon-e, mint minden népszerű magyartól, Jókaitól is elvárták, hogy nyilatkozzon. Gyakorlatilag erre írta meg a könyvet – bár ebben nem foglal állást, csak helyszínnek Fiumét választja illetve bemutatja a környéket, a Frangipáni várat, az ottlakó népet, a tengert – de igazából ez is volt a cél: hogy a közbeszédben maradjon a téma!
Kritkusok mondtákMivel nagy nyomásra kellett megírnia a történetet, irodalmilag nem egy kidolgozott műről beszélünk. Ahogy a korabeli kritika írta: “..az elhamarkodott munka bélyegét hordja magán a könyv…(..) Jókai összes szépségei megtalálhatók itt is, lángelméjének tüzes sziporkái szikráznak mindenfele, de összes hibái sehol sem voltak még olyan praeponderantiában együtt.”A történet megírását nem előzte meg kutatómunka, úgyhogy Jókainak nagyon sok mindenben az írói fantáziájára kellett hagyatkoznia, hogy ne legyen unalmas a könyv, de, ahogy a kritika mondja: “Színező anyagot találni olyan írói praxisban, mint Jókaié, nem okozhat gondot.” Ez a színező anyag pl. Deli Markó, a délszláv folklór Rózsa Sándorja és népének, az uskókoknak a megjelenítése, vagy Párizsban az izgalmas szál, Lady Anamina-Lord Adam személyisége illetve kapcsolata, közös “bűncselekményük”, a színház felgyújtása a főszereplővel, Metellel.
Mi mondtukEgy műelemzésben az állt, hogy “A regény végéig lebeg, homályban marad, vajon ki is az a játékos, aki nyer. A műben ugyanis mindenki veszít végül: ki pénzt, ki szerelmet, ki az életét. Az ironikus cím talán egy elliptikus mondat, mely akár így is folytatódhatna: végül mindent elveszít.” Ezt érdekes gondoltanak találtuk, bólogattunk is rendesen, bár 1 fő szerint ez nem is így volt – hiszen Metell mindig nyert, amikor játszott (ez az 1 fő nem olvasta végig a regényt ;)).
Akinek nem tetszett, az ezt a véleményét azzal indokolta, hogy Jókait nehéz olvasni: rengeteg az idegen szó, nagyon sok a leíró rész (az uskók vár leírása például mindenkinél kiverte a biztosítékot a hosszúságával!), túlszínezte néhol a dolgokat, pl. a cápa leírásával (20 centis vízbe egy akkora fenevad nem úszik ki! ;)). De még a “fanyalgó” társaink is elismerték, hogy Jókai szókincse felülmúlhatatlan, nyitottsága a világra példás, az írás a kisujjában volt.
Bölcsész szemmel lektűr. Jókai életműben ponyva. – ebben egyetértettünk a kritikusokkal.
Feltettük a kérdést: mese ez? Vagy inkább krimi?…Nem tudtuk eldönteni.
A történet megfilmesítése is felmerült – de elvetettük, mivel egy filmben azonnal kiderülne, ki kicsoda, ki, mikor milyen szerepet játszik, míg a könyvet olvasva erre csak a legvégén derül fény.
A leíró részek sokaknál gondot okoztak – de nem lehetett őket egyszerűen átugorni, merthogy voltak benne a történet szempontjából fontos részek is!
Updike előre kitalálja az elejét-végét annak, amit írni akar.Tolkien nagyobb hangsúlyt helyez a helyszín leírására, a világ megteremtésére, mint a történetre.Jókai pedig korának vikipédiája (de nem zavarta, mi a valóság).
Az egyes szereplőkről is beszélgettünk:
– Axamita leányasszonyNa, őmiatta le kellene fóliázni ezt a könyvet!! 🙂
– Lord AdamNagyon unszimpatikus, hiszen lelkiismeretfurdalás nélkül elárulja a benne 100%-ig megbízó Metellt. Egyébként miatta is fóliás a könyv, hiszen úgy ismerjük meg, hogy nőnek öltözve játszik a férfiak érzéseivel, fúj.Egy elemzés szerint: “oly ügyes manipulátor, oly eszes stratéga, hogy játékosként mindvégig nyerésre áll; őt a Sorsnak kell megbüntetnie: a nagy fehér cápa nyeli el.”
– Milióra Észrevettük ám az előítéleteskedést: Margueritának hívták, szinte azonnal boszorkánynak kiáltották ki és nem mertek hozzá közeledni. Itt jött elő az is, ahogyan az ottlakó nép bánik a nőkkel: a vásárból hazafelé menet az asszony kell, hogy mindent cipeljen, a férfi mellette sétálgat és pipázik. Egyik társunk megvédte a felállást: elmondta, hogy az evolúciós ok az, hogy támadás esetén a férfi azonnal tudjon reagálni. (Persze, a pipázó férfi nem tud, de azért a “szokás” megmaradt…!)De ennél még durvább, ahogy az uskókok használják a nőket. Le se írom. FÓLIÁT!

– Metell

Nagybátyjának tett fogadalmát szegi meg, mikor újra kártyát vesz a kezébe, tudván, hogy ha ez kiderül, halál fia. Kockáztat, és veszít, elveszíti az életét.

– Deli Markó

2 fő bevallottan szerelmes lett belé a könyv olvasása közben. (Szerintem többen is, csak nekik ciki bevallani! ,D :P)

Aztán még sokat beszéltünk arról, hogy akkoriban nem volt olyan nehéz olvasni Jókait, mint ma, hiszen a soknemzetiségű Monarchiában mindenki több nyelven beszélt, főleg, ugye, azok, akik könyvet olvastak: a gazdagabb családok hölgytagjai. Ma pedig kiveszett ez a “természetes” poliglott réteg, pedig nem is telt el sok idő azóta…

Ebbe a témába annyira belemélyedtünk, hogy a párizsi színről kábé semmit sem beszéltünk. 😉

Összességében elmondhatjuk, hogy jó, hogy elővettük Jókait, jó, hogy most vettük elő, ennyi idős korunkban – ismételten kinyilvánítottuk, hogy Jókait nem szabadna gyerekként kötelezően olvastatni. Megállapítottuk, hogy Jókainak nem ez a legjobb regénye, de ari. 😉

És a végére egy idézet a könyvből, ami “nagyon ott van”, stilisztikailag és tartalmilag is (a Lord Adamot, a csónakját és az abban szállított, puskákba való hangtompító gyapotot egyben lenyelő nagy fehér cápa-fenevadról van szó):

Ez a hal egy harapással lenyelte Ausztriának és Magyarországnak egy dalmáciai hadjáratát s obligát harmincmillió forintnyi rendkívüli hadikiadását.

De kár, hogy fiakat nem hagyott maga után!

Legközelebb MÁJUS 27.Könyv: ÉGBŐL HULLOTT HÁROM ALMAIdőpont: mint rendesen, 18.30-20.30Helyszín: Ratmayer a Hali-stadionban
Bocs, ha rövid voltam, de nincs időm, csak összecsaptam. 😉 :D(mint Jókai – már bocs, hogy hozzá hasonlítom magam, de hát,….ezvan. :D)

Acsádi Veronika

Komment!