Önkormányzati blog XV. kerület 3. nepotizmus, vércse lakópark és a média függetlensége

Mostanában az a kedvenc elfoglaltságom, hogy újságírókkal beszélgetek telefonon. Új szavakat tanítanak, mint a nepotizmus (hatalmi pozíciók olyan elosztása, amikor a döntéshozók a rokonaikat, barátaikat részesítik előnyben az alkalmasabb, felkészültebb jelentkezőkkel szemben) vagy a  protekcionizmus (a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika). Ez utóbbit mondjuk teljesen helytelenül használta az újságíró, de érteni véltem mire gondol közben 🙂

Mihály Gergőre, aki külsős tag lett nálunk a népjóléti bizottságban. Jó arc a srác. Fiatal, véletlenül ért is a területhez, de a Polgármester fia. Ez pedig halálos bűn a jobboldali médiában, kivéve ha saját kutyáik kölykéről van szó. Szóval, próbáltam mindenkivel megértetni, hogy a személy számít, nem a származás. És ezt mindkét irányban gondolom, tehát se előny se hátrány ne érjen valakit azért mert rokona, barátja valakinek. 

Volt jó hosszú ülésünk is, 4cm magas volt az összes előterjesztés kinyomtatva (asszem kell vennem egy ipari nyomtatót). Itt elfogadtunk egy nyilatkozatot, ami az önkormányzatok jogainak újabb csorbítása ellen emel szót (el akarja venni a kormány az építési engedélyezési eljárásokat és beleszólna, hogy mire költsük az iparűzési adó bevételt). Volt azonban egy pont a háromból, ami arról rendelkezett, hogy a polgármester jelentesse meg ezt a nyilatkozatot a helyi médiában és juttassa el minden polgárhoz (gondolom levélben?). Ez annyira nem tetszett, mert kicsit olyan hangulata volt, hogy akkor használjuk a helyi közmédiánkat úgy, ahogy a kormány használja az országosat. Gondolom, ha simán csak eljuttatjuk ezt a politikai nyilatkozatot a helyi újsághoz, azt úgyis megírják, hiszen fontos, a kerületet érintő hír. De megjelentetni valamit, az nem hagy szabadságot az újságírónak. Ez pedig nem helyes. 

Szóval, kértem, hogy külön szavazhassunk ezekről a pontokról, így ennél a passzusnál tartózkodtam, azzal együtt, hogy természetesen egyetértek a jogfosztás elleni fellépéssel. 

A legjobb, hogy eközben végig egy turul fenekét nézhetem. Egyébként is furcsa ez a turul kultusz hazánkban, de ilyen szögből csak kevesek csodálhatják meg a vadat.

Ha már madarak, (ugye milyen jó átkötés?) hétvégén felkerültek a vércseodúk az Aszódi Hosszúvölgyben.  Ez Rósánékatékás pályázat, az odúkat mi gyártottuk és helyi környezetvédők helyezték ki őket, a mi lábatlankodásunk ellenére is nagy hatékonysággal. A lakópark tavasszal fogadja majd a migráns vércséket. Képeket itt nézegethettek a “városi értelmiség elhagyja az aszfaltot, sárban trappol és élvezi” hashtaggel.

A következő bejegyzésben lefizetem az alpolgármestert sorospénzzel, és talán találunk már irodát is addigra.