Valami nagy fog épülni az Istenhegyi-Szendrő-Nógrádi sarkán

A Főváros nyáron 119 millióra értékbecsülte, 202 millióért kelt el három hónapja, az új tulajdonos 540 615 002 forint 55 fillérért árulja.

A cikkben végig nettó összegek szerepelnek.

A napokban jutott el hozzánk egy hirdetés, amiben 540 millió forintért árulják a hivatalosan Istenhegyi út 62. alatti telket, ami a Lóitató tér melletti részben erdős, részben lepukkant aszfaltos focipályás ingatlant jelenti.

Az ár elsőre soknak tűnhet, hiszen egy 844 m2-es részről van szó, de van rá magyarázat. A teleknek nem olyan a beépíthetősége, mint a környező lakóövezeteknek, hanem elképesztően nagy. 65 százalékát lehet beépíteni, szintterületi mutatója 2.2, ami miatt, ha az emeleteket összeadjuk összesen 1857 m2-nyi építmény lehet rajta, úgy, hogy a földszinten kereskedelmi funkció lehet csak, feljebb viszont már lakások is.

2020 június 5-én készült el az értékbecslés, amiben az szerepel, hogy szerintük 119 millió forintot ér a dolog. Ez viszont már első ránézésre is nagyon alacsony ár. Akkor érne ennyit, ha a szokásos 15 százalékos beépíthetőség lenne, de itt 65-ről van szó.


Értékbecslés. Forrás.

Az értékbecslés szerint, az árat csökkentette a telek szélén illegálba épült két garázs, amikről senki nem tudja, hogy kié vagy hogy egyáltalán valakié-e.

A Fővárosnak szerencsére, szemben a XII. kerülettel, van egy olyan jó szokása, hogy nem csak eldugja a weboldalán az ingatlan hirdetéseket, hanem felteszik Ingatlan.com-ra és Jófogásra is, így értesülnek róla az ingatlanpiac szereplői és legalább valamelyest normalizálódik az ár még akkor is ha az értékbecslés így sikerül.

 

Random Marika néni vs. a XII. kerület ingatlan eladási gyakorlata

De térjünk ki picit a XII. kerület ingatlan eladási szokásaira. Pokorni Zoltánék úgy adják el a kerületi ingatlanokat, hogy arról a lehetséges vevők nem igazán értesülnek. Nem tesznek fel hirdetéseket se az Ingatlan.com-ra, se sehova, hanem ezeket a kerület weboldalán lehet megtalálni a licithirdetések menüpontban, esetleg még megjelenik a Hegyvidék újságban, amivel el is érik a magyar lakosság 0.5 százalékát. Egész pontosan, itt sem találsz részleteket, azokat 50 000 forint + ÁFÁ-ért tudhatod meg, ha bemész az Önkormányzathoz.

Az ember próbálna jóhiszemű lenni, de nehéz. Ha a lehető legjobb áron akarsz eladni egy ingatlant, akkor ugye azt csinálod, hogy felteszed azokra a felületekre, ahol az emberek ilyeneket szoktak vásárolni. Nem túl bonyolult, random Marika néninek is szokott ez sikerülni. De nem, mi nem ezt csináljuk, mi a kerület weboldalán egy eldugott menüpontban hirdetjük ezeket és kérünk még 50 000 + áfát is, hogy elmondjuk a részleteket. Feltételezhetően ez az oka, hogy a XII. kerület ingatlan hirdetéseire általában egy érvényes ajánlat érkezik, ami legtöbbször a kikiáltási ár. Na, ez az, amin sok száz millió forintot buknak a XII. kerületi lakók minden évben.

Amikor erre rákérdeztünk, jött a szokásos megnyugtató válasz. Valóban nagyon életszerű, hogy az ingatlanok iránt érdeklődök kéthetente megnézik 500 önkormányzat weboldalát.

Kérdés:
Az Önkormányzat által elidegenítésre kijelölt ingatlanok, miért nem kerülnek fel a nagyobb online ingatlan hirdetési felületekre? A jelenlegi gyakorlat szerint 2 vagy jobb esetben 4 hétig szerepelnek ezek az Önkormányzat weboldalán, de ott sem látszódnak a részletek alapból, hanem 50 000 ft + áfa befizetése után tekinthető meg. Logikus lenne, hogy ha az Önkormányzat minél magasabb áron szeretné ingatlanjait értékesíteni, akkor mindent megtesz, hogy a legtöbb potenciális vásárlóhoz eljusson. A jelenlegi gyakorlat nem ez. Az ingatlanok többsége egyszerűen nem látható az ingatlanpiacon s a licit ideje is logikátlanul rövid. Mi ennek az oka?

Válasz:
Az ingatlanpiaci vásárlók az önkormányzatok honlapjait folyamatosan és kifejezetten figyelik, a hegyvidéki önkormányzati licites eljárások pedig legalább négy hétig tartanak. A licites ingatlanok alapvető adatai minden esetben már a hirdetésekből kiderülnek, jelentősebb értékű ingatlanok esetében sor kerül külön térítésű részletes információkat tartalmazó licitcsomag összeállítására is, kollégáink pedig készséggel adnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban az érdeklődőknek.

Forrás: ezt válaszolta a jegyző

Majd ha valaha lesz újra testületi ülés, lesz majd előterjesztésünk ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére. Az önkormányzat weboldalán a licithirdetések betűmérete ugyanis még mindig túl nagy, jó lenne, ha maximum 5-ös betűmérettel szerepelhetnének a hirdetések.

 

119 milliótól 202 millióig

A 120 milliós lehetőségre négy cég jelentkezett be, a Herter Kft., a Nagy-Verecke Property Kft., a ZertikauBau Kft. és a Vörösvár Invest Kft. Utóbbi a szemben levő CBA tulajdonosa.

Ez ugye eddig döntetlen, úgyhogy mindenkinek kellett mondania egy nagyobb számot.

Nagy-Verecke Property Kft. tette eztán a legmagasabb ajánlatot, 202 milliót ajánlottak az ingatlanért, amiért az övék is lett. A Vörösvár Invest sokáig elment a licitben, egészen 201 750 000 forintig, tulajdonosa a CBA-s Breier úr (Vörösvár Invest), akiről úgy tudjuk, korábban igen aggódott a környékén esetleg elburjánzó konkurencia végett.


Forrás.

 

202 milliótól 540 millióig

2020 október 16-án került fel a tulajdoni lapra a Nagy-Verecke Property neve, akik vagy megbánták a vásárlást vagy úgy gondolták, talán ez még többet is érhet, mondjuk két és félszer annyit, mert idén januárban már az alábbi hirdetés jelent meg a részükről.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy el is lehet majd adni 540 millióért, de annyit mindenképp, hogy a cég azzal vette meg a területet, hogy bizonyára jóval többért túl tud majd adni rajta.

 

Olyanok a magyar törvények, hogy soha nem fogjuk tudni, végül mennyiért adtak túl rajta

Azt, hogy mennyiért fogja eladni a Nagy-Verecke Property a telket, soha nem fogjuk megtudni. Magyarországon ugyanis a magánszereplők közti ingatlan eladások szerződései nem nyilvánosak, ami egy nagy hiba, mert épp emiatt nem tudhatjuk soha, hogy egy önkormányzat vagy állam által eladott ingatlant a vevő mennyiért értékesít tovább akár pár hónap múlva.

 

Az 59. leggazdagabb magyar

A Nagy-Verecke Property Kft. tulajdonosa a REDIMMOCORP Kft.-n keresztül Pálos Titusz Zoltán.


Forrás: Opten.hu

Pálos Titusz Zoltán amellett, hogy tiszteletbeli perui főkonzul, akiről azt lehet olvasni, hogy

Szintén az ingatlanszektor ismert szereplője a másik új belépő. Pálos Titusz, aki az idei 100-as listán 18,2 milliárd forintos vagyonnal jelent meg (59. hely) már a kilencvenes években részt vett jó néhány nagy tranzakcióban, üzletrészt szerzett több külföldi cégben, amelyek közül kettő tulajdonolta a Bácshúst, a Möbiuszt, a Szigma Iparcikk Kereskedelmi Vállalatot, valamint a Baranya megyei Élkert és a Csavaripari Vállalat jelentős részét. A rendszerváltás után saját ingatlanbefektető céget hozott létre, amely többek között a Váci úti – ma már Reno udvarként ismert – terület részeit kezdte felvásárolni. A nagy kiterjedésű területet 2016-ban egyben értékesítette. Majd a 2008-as gazdasági válság kezdetéig több ingatlan eladásával és további ingatlanos projektcégek létrehozásával bővítette céges portfólióját. A cégek saját tőkéje a 2008-as válság kezdetére elérte a 3,5 milliárd forintot. Ez a portfólió akkor 35 ezer négyzetméter kiadott felépítményt és megközelítőleg 300 ezer négyzetméter fejlesztési területet fogott össze Budapesten és az ország más városaiban.

Forrás: Napi.hu.

Pálos Titusz Zoltán

2018-ban már az 59. leggazdagabb magyarnak számított. Mire megszabadul az Istenhegyi úti telektől, talán feljöhet az 58. helyre is.

Próbáltuk megvenni a telket, felhívtuk a megadott számot, de elég furán viselkedett az eladó. Az sms-re egyelőre nem válaszoltak.