Aszófőn a polgármester felesége és az alpolgármester férje 2021 elején megalapították a Bölcsek Kamrája Kft-t. A cég sikeresen pályázott a Magyar Falu Program keretein belül 52 millió forintra, amit önkormányzati épület felújítására költhetnek el, mindezt úgy, hogy az adott ingatlanhoz akkor még semmi közük nem volt. Az épületet ugyancsak 52 millió forintért vásárolta meg Aszófő önkormányzata, majd nyilvános pályázaton az egyetlen indulónak, a Bölcsek Kamrája Kft-nek adta 10+5 évre. Ráadásul úgy, hogy az amúgy sem túl magas bérleti díjból 8 millió forintot leírhat a cég az épület felújításának terhére.
Aszófő nagyjából 450 fős község Veszprém megyében, a Tihanyi-félsziget lábánál. Itt játszódik az alábbi történet, aminek az önkormányzat (főként az alpolgármester, Andorfer Katalin), az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László, valamint néhány mindenre elszánt helyi lakos a főszereplője.
„Nem olyan régóta figyelem aktívan az aszófői eseményeket, ennek ellenére feltűnt, hogy az utóbbi időszakban érdekesen alakult a közpénzek mozgása szeretett falunkban” – fogalmazott forrásunk, akinél először egy focipályának használt két építési telek eladása verte ki a biztosítékot tavaly nyáron. Állítása szerint a beruházás közösségi egyeztetés nélkül valósult meg. A segítségünkkel megszerzett közérdekű adatigénylésben az önkormányzat azzal védekezett, hogy ez nem hivatalos focipálya volt, csak egy zöld terület 2 kapuval, aminek az eladása indokolt volt egy helyi kisbolt finanszírozásához.
A faluban élők a lehetséges retorzióktól tartva nem igazán mernek beszélni közügyekről, ezért az sem volt világos, hányan nem értenek egyet az ehhez hasonló döntésekkel. Tavaly december elején viszont történt valami: Aszófő Hangja címen kiadtak egy szamizdat-jellegű kiadványt, amit pár helyi lakos állított össze, sorra véve benne a faluban zajló zűrös ügyeket. Ilyen volt például az, hogyan lehet a falu szélén, idegenforgalmilag frekventált területen, ráadásul egy természetvédelmi terület mellett, a vízbázis közvetlen szomszédságában sittlerakó és betonüzem, melyekhez naponta 50-100 teherautó és betonkeverő jár át a falu szélén, a házak közvetlen szomszédságában, rezgést, zaj- és porártalmat okozva. Vagy hogyan lehet, hogy mindezek mellé még épülőben van egy húsüzem (komoly állami támogatással) és egy mulcsozó üzem is, még nagyobb forgalmat szabadítva a falura.
Azt a kérdést is feltették, vajon miért a falu szélén épül kisbolt, egy az államtól (MNV) drágán megvásárolt épületben, holott a falu pénzt kapott egy hatalmas, új önkormányzati épület kialakítására, aminek az aljában tökéletesen elfért volna egy bolt is. Miért kellett ehhez eladni a játszótér melletti focipályának használt építési telkeket, miért akarnak letarolni egy kis zöld közösségi területet az új önkormányzati épület mellett parkolónak, amikor azt máshogy is meg lehetett volna oldani?
A szórólap vége közös ötletelésre buzdította az olvasókat a helyi kávézóban, pár nappal a közmeghallgatás előtt. Ezzel párhuzamosan a Facebookon létrejött az Aszófő Hangja nevű csoport, ahol aktív beszélgetés vette kezdetét. Természetesen nem mindenki értett egyet mindenben, de legalább elindult egy párbeszéd a lakosok között.
Az önkormányzat ijedtében gyorsan megtiltotta a csoportnak az Aszófő név használatát, ami miatt a tagok bírósághoz fordultak. Peres úton igazat adott nekik a bíróság, így már újra törvényesen használhatják az Aszófő Hangja nevet.
A faluszéli kisbolt
Évek óta probléma a faluban, hogy megszűnt a központban a kisbolt, helyére egy drága étterem épült, ami jelenleg üresen áll, már nem üzemel. Most azonban már iszonyatos áron hirdeti a tulajdonos, nem lehet megvásárolni. Ennek “megoldására” találta ki a polgármester és az alpolgármester, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől megvásárol a település egy falu szélén (a Tihanyi út 17. szám alatt) lévő nagy, felújítandó családi házat, hogy abban majd bolt legyen. A döntést a polgármester egyedül hozta, élve a veszélyhelyzet alatti felhatalmazásával. Ő először ingyen szerette volna megkapni az ingatlant, végül 52 millióért vásárolhatta meg a település a 972 m2-es telken álló 267 m2 összterületű házat.
Tavaly nyáron az alpolgármester férje, Tihanyi Tamás László (a Bölcsek Kamrája Kft. ügyvezetője) az állam által kiírt gazdasági újraindítási akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatása „Magyar Falu” program pályázatán nyert 52.028.533 forintot – azt viszont forrásunk szerint nem lehet tudni, melyik ingatlant megjelölve adhatták be a pályázatot, de az bizonyos, hogy a ház akkor még nem volt az önkormányzat kezében. Az alpolgármester állítása szerint egyébként férjével közösen nyújtották be a pályázatot.
A Tihanyi út 17. alatti épület üzemeltetését célzó pályázat első kiírását az alpolgármester és a polgármester is támogatta, ám ez a pályázat nem volt eredményes. Ezalatt különös mozgásba kezdett az alpolgármester férje, aki öt nappal a pályázat kiírása előtt kilépett a cégből, majd az eredménytelenségről hozott döntés napján újra tulajdonos lett. Itt jegyezzük meg, hogy a későbbi nyertes cégben alapító tag volt a polgármester felesége, Kellerné Mórocza Anita Mária is.
A pályázat újbóli kiírását ismét támogatta a polgármester, az alpolgármester és a testület többsége is. A pályázaton egyedül az alpolgármester férjének a cége indult, aki nyert is. 10+5 évre kapta meg az ingatlan bérleti jogát, havi 134 ezer forint + áfa bérleti díjért(+infláció), azzal hogy az épületet fel is kell újítania. A felújításra nem csak hogy már 52 millió forint állami forrást is kapott, hanem a bérleti szerződés alapján az önkormányzat további 8 millió forintot elenged a bérleti díjból a felújítási munkák terhére.
Nehéz a dologban mást látni, mint hogy az alpolgármester férjének a cégére szabták a pályázati kiírást. A 2022. április 11-i testületi ülésen elhangzott alpolgármesteri beszámolóban Andorfer Katalin maga is elismerte, hogy férje 2021 óta készült egy bolt nyitására, és szándékában volt az aszófői bolt pályázatán elindulni. Szemlátomást erre a célra alapították a céget, az Opten szerint legalábbis nincs más bevételük.
Az épület megvásárlásának fedezete pedig az volt, hogy az önkormányzat eladott egy nagyon értékes központi zöldterületet, amiről egyébként korábban pedzegették, hogy akár óvoda létesítésére is alkalmas lett volna.
Az önkormányzat úgy kommunikálta le a történteket, hogy csak egy pályázó volt, így ő nyert. Informátorunk szerint ugyanakkor több aszófői is szeretett volna pályázni, el is kezdte a papírok igénylését a boltnyitásra, azonban ők úgy, hogy saját ingatlanjukban alakítottak volna boltot, nem a Tihanyi út 17.-ben, így a kiírás nem nekik kedvezett.
Annak, hogy csak egy pályázó volt, egyéb prózai okai is lehetnek, mégpedig a lehetséges pályázók körét végletekig leszűkítő feltételek. A pályázaton csak olyan, legalább fél éve alapított aszófői székhelyű cégek indulhattak, amelyeknek a tulajdonosai is legalább két éve Aszófőn éltek, illetve olyan vállalkozók, akik szintén két éve a településen laknak. Tekintve, hogy egy 450 lelkes településről van szó, a potenciális pályázók nagyjából 99.99999 százalékát ezzel sikerült kizárni.
Külön érdekesség a dologban, hogy nemcsak kisboltot nyert így a Bölcsek Kamrája Kft., hanem a tetőtérben vendéglátásra alkalmas egység kialakítására is kapott engedélyt. Azóta egy dohányboltot is kialakítottak, és szóbeli elmondások alapján lottózó is lesz az épületben.
A füves terület helyén azóta családi házakat épít egy helyi építési vállalkozó, aki megvásárolta a területet. Az alpolgármester férje által üzemeltetett kisbolt pedig megnyitott, és zavartalanul üzemel.
Összességében az egész 52 millió állami és 52 millió önkormányzati forrásba került, míg az alpolgármester elmondása szerint ők 5 milliót tettek a felújításba/berendezésbe. Ennek eredménye, hogy nyithattak egy boltot egy felújított és frissen berendezett 270 négyzetméteres épületben, amiért az első 4 évben nem fizetnek bérleti díjat, majd utána 6 + 5 éven át havi 140 ezret(+infláció). Mondhatnánk, hogy kevesen szoktak úgy boltot nyitni, hogy az önkormányzat megveszi nekik az épületet, nagyrészt állami pénzből fel lehet újítani, és a kevés önrész jelentős része is visszajön, mivel 8 millióig elengedi az önkormányzat a bérleti díjat. De hát nem lehet mindenki egy alpolgármester férje.
„Megírtuk a történetet, kimentek a szórólapok. Egy kis moraj szintű közfelháborodást kivéve egyelőre nem történt semmi. Az alpolgármesterék a helyi lapban kiadtak egy nyilatkozatot, hogy saját forrásból újítanak fel egy épületet, csakis a köz javára – ami, mint a dokumentumokból látszik, nem igaz” – fogalmaz forrásunk.
Az Aszófő Hangja civil mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a faluban és tágabb környezetében arra, hogy az önkormányzati döntések milyen érdekek mentén születnek, és mennyivel jobban oda kellene figyelni a település életét rövid és hosszabb távon meghatározó fontos döntésekre.
Mit mond az önkormányzat?
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk az aszófői önkormányzatnak, és jött is egy részletes válasz Keller Vendel polgármester aláírásával. Ennek cikk szempontjából releváns állításai a következők:
- Az új önkormányzati épület kialakítására valóban nyertek 230 millió forint támogatást, de a pályázati kiírás szerint ennek funkciói közé csak a polgármesteri hivatal és a könyvtár tartozott. Emellett – a település idegenforgalmi helyzete miatt – kizárólag egy 14,6 négyzetméteres nettó fogadóterű kávézó és mosdó tervét fogadták el pályázati kiegészítő elemként, a kiírás nem tette lehetővé, hogy ebben a projektben élelmiszerboltot létesítsenek a közösségi házban.
- A Tihanyi út 17. szám alatti ingatlant a piaci érték alig 50%-án, tehát igen kedvezményesen sikerült megvásárolniuk, így a település számára ez igen kedvező lehetőség volt, értékes épülettel nőtt az önkormányzati vagyon mértéke.
Kistelepülésen élsz és van egy hasonló sztorid, amiről helyben mindenki tud, de senki nem mer róla beszélni? Ha szeretnéd, hogy anonim módon nyilvánosságra hozzuk, keress bennünket a ketfarkukutya@gmail.com címen!