Mi a leghatékonyabb szerződésmódosító eszköz női politikusok számára? Biztosan kitaláltad: a csavarbehajtó! Juhász Veronika, az MKKP II. kerületi önkormányzati képviselője is ehhez a módszerhez folyamodott, hogy a II. kerületi buszvárók padjain megszüntesse az emberüldöző vasakat: fogta magát, és leszerelte azokat! Nagyjából 30 sikeres beavatkozásnál tart.
Oké, előbb egy másik, hagyományőrző jelleggel gyakran alkalmazott politikai eszköz is sorra került. Biztosan kitaláltad, hogy ez pedig a Facebook. Íme a történet:
Veronikának a 2022. júniusi képviselő-testületi ülésre készülve tűnt fel, hogy a fenti szöveg szerepel a JCDecaux reklámcég megállapodásában, amit a céggel buszvárók építésére kötött a II. kerületi Önkormányzat. A kitételt még Dr. Láng Zsolt fideszes polgármester hivatalában szabta meg az Önkormányzat. Sem az elmúlt években, sem a megállapodásról szóló 2016-os testületi döntésben részt vevő képviselők közül senkinek nem jutott eszébe megkérdezni, hogy vajon mennyire humánus megoldás ez így valójában? Még Ungár Péternek sem, akiről azért tudható, hogy részt vett ebben az egyhangú döntésben, mert az akkori testületi jegyzőkönyvet ő szignózta. (Ha csak épp nem ment ki a teremből, vagy nem döntött úgy, hogy nem nyom gombot, mert azt a jegyzőkönyvből nem tudjátok kiolvasni!)
A döntés egyhangú szavazattal született, így ezek szerint sajnálatosan azoknak sem volt kifogása ez ellen, akik akkor is, és a mostani ciklusban is döntéshozók, azóta akár magasabb pozíciókban is.
A Facebook egy önkormányzati politikai eszközzé vált?
MKKP-s képviselőnk hirtelen felindulásból a Facebookon tett említést a dologról. Majd levelet írt a kerületvezetésnek, melyben a “JCDecaux szerződésének utólagos humánusítását” kérte a 2019-ben megválasztott, új II. kerületi vezetőségtől. Mindkettő célba ért.
Levelében azt javasolta, hogy az emberellenes kitétel ne szerepeljen tovább a megállapodásban. Elmondta, hogy szerinte ez a feltétel arra irányul, hogy ne tudjon az előfordulni, hogy fedél nélküli személyek meghúzódnak ott. Mellesleg, közben azt is eredményezi, hogy egyúttal az idős emberek, vagy a fiatal, vagy a hajléktalan emberek sem tudnak ilyen módon padot használni ott.
“Ez nem egyeztethető össze a kerületnek azzal a törekvésével, hogy a szociális problémákat és az ezzel járó konfliktusokat felvállaljuk, és humánus módon kezeljük, hogy inklúzió útján keresünk megoldásokat, nem kirekesztő intézkedésekkel. “
Őrsi Gergely polgármester már a Veronika facebook-ján megjelent sorokra reagált.
“A polgármester egy bizottsági ülés után félrehívott, és elmondta, hogy már készül egy cserelap a szerződésmódosítás kezdeményezéséről a testületi ülésre, mert eljutott hozzá a Facebook bejegyzésem az észrevétellel. Mivel közben megkapták a levelemet is a módosító javaslattal, kérdezte, hogy ragaszkodom-e a módosítóhoz. Mondta, hogy a határozati javaslatba így vagy úgy mindenképpen beleveszik ezt, mert egyetért, hogy ezen változtassunk”
emlékszik vissza.
A 2022 június 28-i Képviselő-testületi ülésen a polgármester a módosítással terjesztette szavazásra az új megállapodási javaslatot, és a testület egyhangúlag elfogadta, hogy a II. kerületi önkormányzat kezdeményezi a szerződésmódosítást a JCD-vel.
Ez 2022-ben volt. Hónapok múltán tűnt fel Veronikának, hogy több buszjárat útvonalán továbbra is simán ott vannak a vasak a padokon.
Ekkor látta be, hogy itt már női politikusi módszerek kellenek. A Kutyapárt műhelyéből magához vett egy csavarbehajtót, némi extra fúrófejet, és egy szép esős áprilisi napon nekiindult. A 11-es busz vonalán annyi vasat szerelt le, amennyit egyedül egyszerre el tudott cipelni egy műanyag zsákban.
A 2023 áprilisi ülésen napirend előtt rákérdezett, mi a helyzet a szerződéssel, és a vasakkal a padokon:
Egy idő után – bár felettébb macerás – a közvetlen cselekvő csavarbehajtós megoldás inkább rutinná válik, minthogy megint utánanézzen a kitartó képviselő, hogy a módosításra vonatkozó ígéret tényleg csak a polgármester válaszában hivatkozott újonnan létesítendő várókra vonatkozott-e.
A mellékletben listázott címek alapján valószínűleg azokra a várókra is vonatkoznia kellett volna a korábbi ígéretnek, amikről közben Veronika leszerelte a vasakat… Dehát, mindegy. Akkor, ahogy szoktuk, nem mutogatunk, hanem inkább megcsináljuk. Legfeljebb hivatalosan is felkerül az önkormányzati politizálás eszköztárába a csavarbehajtó. Ám, legyen.
VÍZSZINTESKEDÉSEITEKÉRT! Avagy, a stílus maga az előterjesztés, az előterjesztés maga az ember: egy kis szövegfilozófia…
Bár az előterjesztett szerződés szövege azzal a híresen figyelemre méltó csúsztatással…pardon: kifinomultsággal fogalmazott, ami a politikai szakma sajátja, amivel szokás távoltartani a közembert a politikai valóságértelmezéstől, ami kínosan ügyel, hogy az indokokból még véletlenül se áruljon el a kelleténél többet… szóval, ami inkább regél “vízszintes testhelyzetben való tartózkodásról”, minthogy egyenesen kimondaná, hogy ‘ide hajléktalan bizony le nem fekszik nekem a budai buszvárómba’…
…mégis elég nehéz arra gondolni, hogy a megállapodás ilyen formában nem a hajléktalan emberek padra leheveredésétől akarná megvédeni a polgárokat. Hanem, mondjuk, a nyári ötezer fokokban majdnem hőgutát kapó öreg… idős… pardon: szépkorú nénik, bácsik vagy a városi séta közben elfáradó gyerekek, terhes anyukák, gondterhelt apukák stb. “vízszintes testhelyzetben való tartózkodását” akarná kiküszöbölni. Netán a tiédet, vagy az enyémet.
Kedves Olvasó, remélem, nem veszed tolakodásnak, ha megkérdezem: te mikor tartózkodtál utoljára vízszintes testhelyzetben egy erre alkalmas felületen egy buszváróban? Amúgy, szokásod ez a dolog, netán hóbortod, egyenesen szenvedélyed? Nem, azt mondod? Akkor vajon kinek a vízszinteskedését is akarja meggátolni ez a szöveg?
Nehéz tehát nem arra jutni, hogy ez egy olyan intézkedési javaslat lenne, ami kifejezetten egy meghatározott célcsoport kirekesztésére irányulna.
Szerintem ezt úgy hívják, hogy emberüldözés. Na, hát ez meg pont az, ami meg nekem soha ne legyen itt a budai buszváróinkban, buszváró Budánkban.
Amúgy, mi van, ha nem is fekszik le oda senki? Vagy mondjuk, nem is oda fekszik le valaki. Mint pl. ennél a buszmegállónál, amit Zuglóban fotóztam. Pedig itt már alapból nem is volt emberellenes keresztvas a padon:
Ahogy a kisebbségeinkkel bánunk, abból tanulhatunk a legtöbbet magunkról
Az persze nem vitás, hogy a fedél nélkül élőknek ideális esetben nem a buszmegállók padjain kellene éjszakázniuk. Veronika szerint ugyanakkor a vasak jottányit sem javítanak a problémán. Ahhoz viszont pont elegendők, hogy még jobban mélyítsük a szakadékot egymás közt. Észrevehetetlen, kifinomult módon szorítsuk ki magunk közül a nemkívánatos személyeket, toljuk el magunktól a kényesebb ügyeket, a bonyolult feladatokat, a társadalmi felelősségvállalással és a szolidaritással járó teherviselést.
A Buddha akkor indult el a megvilágosodás útján, amikor a csupa szép, fiatal, jómódú ember mellett a valóság másik oldalával is találkozhatott: a szerencsétlen sorsú, beteg, idős emberekkel, és a halállal. Csak így kezdhette el keresni a szerepét abban a társadalomban, amit – nincs mese -, együtt hozunk létre. A nincstelentől a milliárdosig együtt termeljük ki magunkból.
Tisztelt II. kerületi Polgárok! Immáron ismét kedvünkre vízszinteskedhetünk! Javaslom, becsüljük meg.
Ha szeretnél részt venni az MKKP II. kerületi munkájában, akkor keresd Veronikát, és kapcsolódj be:
Ha a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásáért tennél a Kutyapártosokkal, csatlakozz az MKKP Social club passzivistái közé! Jelentkezni itt tudsz.