Gyorstalpaló: mire figyelj, ha kérdőívet állítasz össze? Hogy zajlik az adatfelvétel és mire jó ez egyáltalán?

„Kutyostaton innen és túl!” címmel háromrészes előadássorozatot szerveztünk a Kétfarkú Kutya Népfőiskola keretében. Ez itt a kérdőívezésről szóló második rész szöveges összefoglalója, az elsőt (űrlapok és táblázatok) itt, a harmadikat (adatelemzés) pedig itt tudod megnézni.

Mit mérhetünk kérdőívvel?

A kérdőíves adatfelvétel nem egy univerzális véleményfeltáró módszer, tulajdonképpen mennyiségi adatfelvétel, ezért ez a módszer csak bizonyos típusú adatok megszerzését szolgálja. Ma az internetnek köszönhetően bárki számára hozzáférhető a kérdőíves kutatás lehetősége szinte ingyen, de az ilyen kutatásból levonható következtetéseket nagyon óvatosan és fenntartásokkal kell kezelni. Elsősorban azért, mert ezek az eredmények – az esetek többségében – nem reprezentatív mintavétellel történnek, ezért az ilyen kutatások által létrejött megállapítások nem tükrözhetik a teljes népesség véleményét. (Ennek szélsőséges megnyilvánulása volt, ahogy az ún. „nemzeti konzultációk” eredményeit kormány interpretálta.)

A kérdőíves adatfelvétel csak egy az empirikus szociológiai adatfelvételek módszerei közül, igaz annak a legismertebb módszere, ami lehetőséget ad a beérkezett válaszok statisztikai módszerekkel történő elemzésére.

Mi a teendő a kérdőíves adatfelvétel megkezdése előtt?

Minden kérdőíves adatfelvétel megkezdése előtt tisztázni szükséges, hogy a kutatásnak mi a célja, mi a kutatás témája. Ha ezt meghatároztuk, akkor a kérdőív elkészítése előtt szükséges megismerni a korábban a kiválasztott témában megvalósult kutatások, elemzések eredményeit, valamint az adott kutatási téma jelenlegi körülményeit.

A kutatás célja és tartalma határozza meg a kutatás célcsoportját, hogy kiket szeretnénk megkérdezni, kik azok az emberek, akiktől vagy akikről szeretnénk valamit megtudni? A célcsoport ismeretében szükséges eldönteni, hogy milyen változók mentén jellemezzük magát a célcsoportot. Fontos tudnivaló, hogy a célcsoportot jellemző tulajdonságok halmazát többféle mélységben, tagoltságban, részletességben lehet meghatározni. A részletesebb jellemzők utólag egyszerűsíthetők (redukálhatók), de ez visszafelé nem működik. (Pl.: Ha a célcsoport korának jellemzőit eleve kategóriákban határozzuk meg [0-24 év, 15-30 év stb], akkor a válaszok elemzésekor már nincs lehetőség a 14 éves korúak válaszainak értékelésére, míg ha a „betöltött évek száma” a kérdés, akkor lehetőség van a kutatás szempontjából releváns „kor kategóriák” létrehozására.

Az esetek többségében nincs lehetőség arra, hogy a kutatási témában érintettek teljes sokasága a kutatásba bevonásra kerüljön. Ezért szükség van az un. mintavételre, erre többféle módszer létezik. Nagyon fontos azonban, hogy a személyes kiválasztást el kell kerülni, mert az jelentősen torzítani fogja a kutatás eredményét.

A kutatás tárgya meghatározza azt is, hogy témának mely dimenziója kerül a kutatás fókuszába. (pl.: az iskolai élet túlterheltsége vizsgálata esetében eldöntendő, hogy a diákok vagy a pedagógusok szempontjából fontos a téma megismerése.)

A változókon különböző statisztikai műveletek hajthatók végre, a változó mérési szintjétől függően. A statisztikában egy változó mérésének a skálája olyan osztályozást jelent, melyeket a feladathoz kijelölt számok tartalmaznak. A változók mérési szintjei/skálái:

nominális (névleges) skála: az egyes kategóriák között nincs mennyiségi különbség, a tulajdonságok nem rangsorolhatóak (pl. férfi – nő);
ordinális (sorrenden alapuló) skála, a tulajdonságok közötti mennyiségileg meghatározhatóak, de a különbségek kvantitatívan nem mérhetőek (pl. iskolai végzettség);
intervallum skála esetében a tulajdonságok közötti eltérés mértéke ismert (Az intervallum mérési szintű változó leg ismertebb példája a hőmérséklet, hiszen nincs abszolút 0 pontja vagyis kezdőpontja, a víz fagyáspontjának választása esetleges, hiszen függ az alapul vett hőmérsékleti skálától. Itt a 0 fok megegyezéses (nem ugyanannyi, mint Fahrenheitben), és nem mondhatjuk, hogy az 5 fokos „meleg” ötször melegebb, mint az 1 fokos. Ha tegnap 2 fok volt, ma pedig 6 fok van, akkor azt tudjuk, hogy, 4 fokkal melegebb lett, de azt nem állíthatjuk, hogy 3-szor melegebb van, mint tegnap.);
arányskála: az intervallum skála tulajdonságaival rendelkezik, de van „0” pontja, a két érték között távolság pontosan meghatározható (pl.: kor, jövedelem)

A kérdések megfogalmazása

A kérdőívben formai szempontból egyaránt szerepeltethetőek állítások és kérdések.

Állítások esetében a megkérdezettnek azt kell megmondania, hogy milyen értékben ért egyet az állítással. (Egyetért-e Ön azzal megállapítással, hogy a Kutyapárt „viccpárt”? igen-nem)

A kérdések típusai:

nyitott kérdés: a válaszadó saját szavaival fogalmazhatja meg a válaszát. Ebben az esetben az adatok feldolgozása időigényes, mert magának kell „csoportosítnia/kategorizálnia” a válaszokat. Nagy létszámú minta esetében a nyitott kérdések kerülendőek. Kis létszámú minta esetében a nyitott kérdések használata megfontolandó, mivel a válaszadók olyan gondolatokat is megfogalmazhatnak, amelyek az elemzők számára előre meg nem tervezett információkkal szolgálhatnak.
zárt kérdésnek nevezzük azt a kérdezési formát, amikor a válaszadónak előre meghatározott lehetőségek közül kell választania. A zárt kérdések előnye, hogy a válaszok feldolgozása egyszerű. Ezeknél a kérdéseknél arra kell figyelni, hogy az adott kérésre minden lehetséges választ fel kell sorolni az ésszerűség határain belül. Zárt kérdések esetében dönteni kell arról, hogy a válaszlehetőségek egymást kizáróak, vagy egymást nem kizáróak legyenek, illetve a válaszadó megjelölhet-e többet is (ha igen, hányat) a megadott válaszlehetőségek közül.
félig zárt kérdés átmenet a nyílt és zárt kérdések között, mert ebben az esetben az ún. „egyéb” kategóriában a válaszadó saját szavaival is megfogalmazhatja a válaszát. (Ebben az esetben „egyéb” kérdésre adott válaszokat statisztikai módszerekkel feldolgozni nem lehet.)

Tartalmi elvek

Fogalmazzunk érthetően! A kommunikáció tartalmát mindig a befogadó fél határozza meg, vagyis a válaszadó arra a kérdésre fog válaszolni, amit a válaszadó lát/hall, és nem arra, amit az elemző kérdezni akart, vagyis törekedni kell a kérdés egyértelműségére.
A kérdéseket az adott célcsoport tudásszintjéhez szükséges igazítani. „Általános” esetben el kell kerülni az idegen szavak, szakszavak használatát, de „speciális” célcsoport esetében (pl. pedagógusok) megengedhető a szakmához kapcsolódó kifejezések használata.
A kérdezett legyen tájékozott/kompetens az adott témában!
Egy kérdés csak egy kérdés legyen! (Pl.: Egyetért-e azzal, hogy Magyarország kevesebb pénzt költsön az oktatásra, és helyette az űrkutatásra szánt költségvetési támogatást növelje? Ez legalább két kérdés. Költsön kevesebb pénzt az oktatásra? [igen-nem]. Növelje az űrkutatás támogatását? [igen-nem].)
A kérdések rövidek legyenek! A kérdést gyorsan el lehessen olvasni, megérteni és egyszerűen meg lehessen válaszolni.
Kerüljük a sugalmazó kérdéseket! (pl.: a „nemzeti konzultáció” kérdései)
A kérdéseket világos logikai szerkezetben és sorrendben érdemes rögzíteni. A témák keverése nem célszerű, megnehezíti a gondolkodást.
Az első kérdések bevezető jellegűek legyenek! Ezek általában a célcsoportot jellemző kérdések (nem-kor-lakóhely stb.)
A kérdőív összeállítása után próbakérdezést kell végezni! A próbakérdezés során olyan személyeket kell megkérdezni, akik nem vettek részt a kérdőív elkészítésében, de az adott kutatási témában jártasak. A próbakérdezés után a megkérdezettek véleményezik a kérdések érthetőségét, a kérdések egyértelműségét stb., ezután az elemzőnek lehetősége van a kérdések pontosítására.

Adatfelvétel (lekérdezés)

Az adatfelvétel történhet személyes, telefonos és önkitöltős módon.

A személyes lekérdezés „drága” módszer, de a válaszadók aránya igen magas, ugyanakkor befolyásolhatja a választ a kérdező személye. A telefonos lekérdezés esetében is viszonylag magas a válaszadók aránya, de bonyolultabb segédeszközök (pl.: ábrák, grafikonok) ebben az esetben nem használhatóak. Az önkitöltős kérdőív alkalmazása olcsóbb, ugyanakkor hátránya, hogy válaszadási arány ebben az esetben a legalacsonyabb.

Online felületen elérhető önkitöltős kérdőív jelentős előnye, hogy ez a legolcsóbb módszer, a visszaérkezett adatokat nem kell kódolni. A fejlettebb online kérdőív szerkesztő programok révén rendkívüli mértékben megnövelhető az önkitöltés hatékonysága, mivel a gép „segít”bizonyos típusú „rossz” válaszok szűrésében. Ebben az esetben ábrák, táblázatok egyéb kérdezési „segédeszközök” is bevethetők. Hátránya, hogy a válaszadók aránya ebben az esetben a legalacsonyabb. A válaszadók aránya növelhető pl. buzdító levelek küldésével azoknak, aki a válaszadási határidő végéig nem töltötték ki a kérdőívet. Hátránya még, hogy nem ellenőrizhető, hogy a válaszadó azt értette-e a kérdésen, amit a kutató kérdezni akart, mivel nincs lehetőség visszakérdezésre. (A próbakérdezés eredménye alapján módosított kérdőív csökkentheti ennek lehetőségét.)

Az online és önkitöltős kérdőív esetében számolni kell azzal, hogy csak azok töltik ki a kérdőívet, akik valamiért érdekeltek – akár külső, akár belső motiváció okán – a kérdőív kitöltésében. Ezért van nagy jelentősége a kérdőív felvezető szövegének. Az online kérdőívek világában egy nyilvánosan, vagy tágabb körben megjelenő felhívás nagy arányban jut el olyan emberekhez is, akiknek válasza/véleménye a kutatás szempontjából irreveláns. Ezért a kérdőív bevezetőjében, vagy a kérdőívhez tartozó felhívásban érdemes pontosan/világosan meghatározni a kutatás célját, témáját és a kutatás célcsoportját.

Etikai kérdések

Önkéntes és informált beleegyezés: amennyiben a válaszadást nem törvényi kötelezettség írja elő népszámlálás), a válaszadásnak minden esetben önkéntesnek kell lennie. z azt is jelenti, hogy a válaszadó bármikor félbeszakíthatja a kérdőív kitöltését, személyes kérdezéskor a választ bármelyik kérdésnél megtagadhatja, az adatfelvételt leállíthatja.
A résztvevők védelme: a kérdés feltevésénél és az eredmények ismertetése esetében is szükséges a tárgyilagosság. Tilos, hogy a kérdező saját értékrendje szerint befolyásolja a feltett kérdés tartalmát! A válaszadó soha nem érezheti magát „negatívnak”.
Névtelenség és titoktartási kötelezettség: azt jelenti, hogy nem lehet beazonosítani, hogy ki mit válaszolt a kérdésekre, ami bizonyos esetekben nem biztosítható. Például ha egy szűk csoport a vizsgálat tárgya, akkor könnyen beazonosítható a válaszadó személye, ebben az esetben a kutató írásban titoktartási kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a kutatás eredményeinek ismertetésekor nem fedi fel a válaszadók kilétét.
Felelős publikálás: A kutatás eredményeinek ismertetésekor a tárgyilagosságra kell törekedni. Kellő őszinteséggel fel kell tárni a kutatás hibáit, a kutató számára nem várt/nem kedvező eredményeket is.

(Írta: Polinszky Márta, szerkesztette: Láng Dávid)

Komment!