Kiadott a debreceni önkormányzat egy szórólapot, amelyen 13 – szerintük – hazugságot cáfolnak meg a város határába tervezett CATL akkumulátorgyárral kapcsolatban. Csupa olyan állításról van szó, amelyek rendszeresen előbukkannak a beruházás ellen tüntető civilek érvei között. A kétoldalas kiadványt elolvasva olyan érzésünk lehet, hogy minden szép és jó, megint csak a Brüsszel által fizetett, sorosista libsik rinyálnak. A valóság természetesen összetettebb ennél, ezért egy témára alaposan rálátó helyi passzivistánk segítségével összeszedtük, hogyan lehetne árnyalni az egyes pontokat. Forrásként korábban megjelent újságcikkeket és szakmai anyagokat használtunk, mindenhol feltüntettük a linkeket.
1. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár 40 ezer köbméter vizet használ fel egy nap alatt.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A Déli Gazdasági Övezet teljes vízfogyasztása minden oda kerülő vállalat igényét figyelembe véve – összesen 24 ezer köbméter/napban van maximalizálva, egyhangúlag, ellenszavazat nélkül meghozott közgyűlési döntés alapján. Az engedélyezés alatt álló gyár átlagos vízigénye 3378 köbméter/nap, melynek túlnyomó többsége újrahasznosított tisztított szennyvíz.
VALÓSÁG: A zöldhatóság által közzétett adatok szerint a gyár csúcs-vízigénye 6232 köbméter/nap lesz, A Kormányhivatal indoklásában az szerepel, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozata szerint „dolgoznak azon, hogy a Déli Ipari Parkba betelepülő vállalkozások nagy mennyiségű technológiai vízigényét ún. szürkevízzel oldják meg elsődlegesen”. Ráadásul a szürkevíz erősebben korrodál, éppen ezért nem használják a világon sehol sem ilyen bonyolult gyártástechnológiában. Összegezve tehát ez a szürkevíz felhasználásának kérdése a legjobb esetben is az „ötletelgetés” kategóriájába tartozik, nem egy gyakorlati tény. (Forrás 1, 2)
Érdekesség még, hogy a kínai cég úgy kérte meg a környezethasználati engedélyt, hogy „Sem a biztonsági jelentés, sem a környezetvédelmi dokumentáció nem tartalmazza a felhasználandó víz mennyiségi, minőségi, technológiai és vízkészlet szerinti megoszlását, és a vízigény számítást.” Emellett arra is lehet számítani, hogy a CATL gyárakkal kapcsolatos adatokkal szalámi-taktikázni fognak, azaz mivel 3 ütemben épül a gyár, így 3 különböző adatsort fognak megadni a vízfogyasztásról, amit külön-külön fog mérni a kormányhivatal és a hivatal által felkért szakértők.
2. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: Debrecenben semmisítik meg a máshol összegyűjtött használt akkumulátorokat.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: Debrecenben nem lesz használt akkumulátor feldolgozás, csak a gyártás során keletkezett gyártási hibás akkumulátorok feszültségmentesítése történik meg.
VALÓSÁG: Erről megoszlanak az információk: egy EU-s szabály szerint, ha időközben elromlik az elektromos autóba gyártott akkumulátor, pl. kigyullad, vagy ütközés során totálkáros lesz az autó és emiatt megsérül az akkumulátor, akkor elvileg annak az akkumulátor-gyártónak kell visszavennie, amelyik azt gyártotta. (Forrás)
3. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár szennyezi a talajt.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A gyártási folyamat fontos eleme a zárt rendszer alkalmazása, a szállítást is beleértve, ami megakadályozza, hogy bármilyen anyag a talajba jusson. Ezt a hatóságok által folyamatosan ellenőrzött monitoring-rendszer fogja felügyelni, a hatósági ellenőrzések mellett.
VALÓSÁG: A Magyarországon meglévő akkumulátorgyárak esetében rutinszerűen szennyeződik a környezet, a gödi üzem esetében pedig még a Kormányhivatal is falaz a gyárnak. A nyilvánosságra került iratok szerint 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, ezért semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült. Egy független szakértői vizsgálat mérgező oldószert jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, egy olyan veszélyes oldószert, ami magzatkárosító hatású. Az ügyben bírósági per van folyamatban. Komáromból tucatnyi ember került már az ottani gyár kapcsán kórházba. Márpedig ami a talajvízben kimutatható, az a talajban is jelen lehet. (Forrás 1, 2, 3, 4)
4. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gödi akkumulátorgyár szennyezi a vizet, ez fenyegeti Debrecent is.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: Független mérések támasztják alá, hogy nincs vízszennyezés Gödön sem. Az itteni technológia garantálja vizeink biztonságát most és a jövőben is, a hatóság folyamatos ellenőrzése mellett.
VALÓSÁG: Az állítás egyszerű ferdítés, hiszen 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült Göd esetében az Átlátszó által kiperelt hivatalos iratok szerint.
„A gyárban üzemelésre tervezett technológia naponta 2871 és 13175 köbméter közötti mennyiségű, a közműhálózatból vételezett, elsősorban rétegvízből származó ivóvíz elpárologtatását tervezik.” A vízpára többek között egy 27 méter magas hűtőtornyon keresztül távozik majd. Ennek az „oldószerrel is szennyeződő vízpárának” nem elhanyagolható mikroklimatikai hatása lesz a környékre, és télen még ipari hóesést is generálhat. (Forrás) Tehát az elpárolgatott oldószert nyomokban tartalmazó víz télen a hidegben kondenzálódva hóként a városra visszahullhat.
5. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: Nincs elég víz Debrecenben, a város el fog sivatagosodni.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: Szakértők által bizonyított, hogy Debrecennek van és a jövőben is lesz elegendő vize. A vízkészletek csökkenése nélkül elérhető kapacitás, azaz az utánpótlás 105 ezer köbméter naponta. Jelenleg Debrecen átlagos vízfelhasználása 40 ezer köbméter/nap. Ráadásul a vállalat túlnyomó többségében tisztított szennyvizet használ majd fel.
VALÓSÁG: A Kormány által elfogadott Nemzeti Energia- és Klímaterv és Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció azzal számol, hogy az Alföld egésze vízhiányos területté fog válni rövidtávon. Mindemellett Debrecen vízhálózata már most is jelentősen kihasználja a lehetőségeit. 2020-ban az ivóvíz hálózati hibák száma meghaladta az 1500 esetet. Emellett Debrecen már így is azon kevés városok közé tartozik, ahol a réteg- és artézi vizek már nem tudják fedezni a település vízfogyasztását, ezért a tisztított felszíni folyóvíz is bekerül az ivóvízhálózatba.
A vízügyi hatóság megállapítása szerint Debrecen felpörgetett iparosítása egy-két éven belül túlterhelheti a város ivóvízbázisát. Az összeadódó vízigényekben is jelentős eltérések mutatkoznak, de az eddig ismert számokból az látható, hogy a debreceni vízbázison jelentkező vízigények egy-két éven belül a felszín alatti víztestek igénybevételi határértékei közelébe érhetnek. (Forrás)
6. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A Civaqua-program a beruházás miatt valósul meg.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A Civaqua-program tisztán ökológiai program: A Nagyerdő és az Erdős-puszták zöldebbé tételét szolgálja. Az ipari parkokkal semmilyen műszaki kapcsolata nincs. A program megvalósítására biztosított európai uniós támogatás feltétele, hogy a beruházás környezetvédelmi célokat szolgáljon, amennyiben ez nem teljesül, az a forrás visszavonását vonná maga után.
VALÓSÁG: A CIVAQUA terv jelenleg ott tart, hogy a Tisza vizét Keleti-főcsatornán keresztül szivattyúval és csövekkel a Tócó-patakba vezetik. Mivel a gyár tényleges vízfelhasználásáról csak olyan becslések vannak, amelyek között kétszeres a különbség, ezért nem lehet tudni semmit a víz sorsáról.
7. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár szennyvize a Tócó-patakba kerül.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: Az épületből távozó szennyvíz a gyár területén belüli előtisztítást követően külön vezetéken a debreceni szennyvíztisztító telepre jut további tisztítás céljával. A gyár területét is olyan paraméterekkel hagyhatja el, ami semmilyen veszélyt nem jelent. Ezt a Debreceni Vízmű folyamatosan kontrollálja.
VALÓSÁG: A gödi példa azt mutatja, hogy ez semmire sem biztosíték. „Ráadásul a szennyezett ülepítő iszap elszállításra kerül, de nem tudjuk, a veszélyes anyagok deponálása hol történik majd meg.” (Forrás)
8. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyárban mérgező anyagok veszélyeztetik az ott dolgozók egészségét.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A gyártásnál használt anyagok zárt rendszerben kerülnek feldolgozásra. A beruházónak már a gyár területén belül is biztosítania kell az egészségügyi és környezetvédelmi határértékek betartását, ezért a tevékenység nem lehet veszélyes az egészségre. A beruházó a jogszabály szerinti határértékeknél szigorúbb követelményeket vállal.
VALÓSÁG: A komáromi akkumulátorgyárból 2022 januárjában több dolgozót kórházba kellett szállítani a gyárban bekövetkezett üzemzavar következtében. A hatóságok megállapították, hogy a vizsgálatok szerint a levegőbe nem került határértéket meghaladó veszélyes anyag. Az érintettek hallgattak, az üzem teljes hírzárlatot rendelt el az üzemzavarral kapcsolatban. (Forrás)
Gödön „a Samsung és a hatóságok a gyárban bekövetkezett tűzesetekről, balesetekről akkor sem adnak érdemi tájékoztatást, ha azokra valamiért (például a nagy erőkkel kiérkező tűzoltóság miatt) fény derül. Nemhogy a gödieknek, de katasztrófa esetén még a polgári védelem parancsnokaként a mentérésért felelős polgármesternek sem engednek betekintést az iratokba.” (Forrás)
9. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár súlyosan környezetszennyező.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A kibocsátott anyagok még az üzem területén sem lépik át az egészségügyi és környezetvédelmi határértéket. A vállalat a magyar és az európai uniós határértékeknél is szigorúbb feltételekkel működik majd. Ezek betartását a beruházó és tőle függetlenül az önkormányzat, az érintett hatóságokkal – egy, a gyártótól független monitoring rendszer működésével – folyamatosan ellenőrizni fogja.
VALÓSÁG: Az akkumulátorgyárak lehetnek biztonságosak, csak éppen Göd óta tudható, hogy a „jól lesz az úgy” mentalitás mellett nagyon nem azok. Debrecenbe 12 monitoring kutat terveznek a gyár területére, emellett a gyáron kívül is szükség lenne 6-8 kút üzemeltetésére. (Forrás)
Göd példája azt mutatja, hogy a monitoring kutak építése semmire nem nyújt garanciát. Gödön a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutakat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. (Forrás)
10. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A városon keresztül történik az alapanyagok szállítása.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A szállítás a várost elkerüli, hiszen a gyárterület közvetlen autópálya kapcsolattal rendelkezik.
VALÓSÁG: Nincs jelenleg tudomásunk arról, hogy Debrecenben bárki is ilyet állított volna. De figyelmeztetésként meg kell említeni, hogy Gödön a veszélyes anyagok szállítása gyakran a legzsúfoltabb gödi lakóterületeken keresztül történik ráadásul úgy, hogy sokszor nem tüntetik fel a rakomány veszélyességét. (Forrás)
11. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár hangos működése zavarja a környezetében élők mindennapi életét.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A zajterhelés a létesítményhez eső legközelebbi lakóépület határában sem éri el a legszigorúbb, 40 decibeles határértéket, ami halkabb mint egy zárt térben történő beszélgetés hangereje.
VALÓSÁG: Monostori Éva – aki a komáromi gyár szomszédjában lakik –, elmondása szerint komoly zajszennyezéssel számolhatnak azok, akik a gyár közelében élnek. Családjával gyakran kiabálva kell kommunikálnak egymással, a televízió bizonyos időszakokban egyszerűen nem hallható a lakásukban. Amikor üzemel a gyár, a monoton alapzaj már a mindennapi életükhöz is hozzátartozik. Gödön még az ünnepnapokon, csökkentett teljesítmény mellett futó gyár is ennél jóval nagyobb zajterheléssel jár. Konkrétan, az újév hajnalán meghaladta az 51 decibelt a zaj, és a 4 különböző időpontban készült felmérés jegyzőkönyve is ezt bizonyítja. ami az interneten is elérhető. (Forrás)
12. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: Debrecen kertvárosi részeiben munkásszállók épülnek.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: Az önkormányzat helyi építési szabályzata a kertvárosi, családi házas övezetekben nem teszi lehetővé munkásszálló kialakítását. Az ilyen típusú illegális szálláshelyeket az önkormányzat eddig és ezután is bezáratja, az érintettet a tevékenységtől eltiltja.
VALÓSÁG: A BMW gyár építkezésére is érkeztek pár ezres létszámban török vendégmunkások Debrecenbe, akik konténervárosban laknak. Mikepércsen és Debrecenben is keresik az üresen álló ingatlanokat az ingatlanközvetítők. Hajdúszoboszlón is épül egy munkásszálló, bár a „független” de Fidesz támogatta és többségű önkormányzatot vezető polgármester annyit ígért, hogy a üdülőövezetben nem lesznek elszállásolva gyár építkezésén vagy gyárban dolgozó külföldi munkások. A mikepércsi szintén fideszes polgármester helyi építési szabályzat módosításával érné el, hogy ne épülhessenek munkásszállók a településén, egyébként joggal fél, hiszen a Déli-ipari parkban épülő CATL akkumulátorgyár vészesen közel lesz hozzájuk. (Forrás)
13. HAZUGSÁG a városvezetés szerint: A gyár mérgező, egészségre ártalmas anyagokat bocsát ki a levegőbe, amelyet a szél lakott területekre hord majd.
IGAZSÁG a városvezetés szerint: A gyár a környezetvédelmi szabályok szerint a legmagasabb szintű technológiát köteles alkalmazni, ezért már az üzem területe felett is olyannak kell lennie a levegő minőségének, amely sem az egészségre, sem a környezetre semmilyen károsító hatást nem jelenthet. Ennek köszönhetően a gyár tevékenysége, a területén kívül eső lakóterületekre károsító hatással nem lehet.
VALÓSÁG: Debrecenben várhatóan a 49 légszennyező pontforrás óránként 1,5 millió m3 füstgáz és szennyezett, párával kevert levegő kibocsátása várható. Csak a kibocsátásra kerülő széndioxid becsült mennyisége összesen 507 000 tonna/év! (Forrás)
„Az akkugyárak kibocsátásukkal a normál működés során is veszélyeztethetik a környezetüket. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) nyilvános adatai szerint Gödön a gyár működése óta négyszeresére nőtt a széndioxid mennyiség, és számos légszennyező anyag – a gyár által benyújtott adatok szerint határérték alatti mennyiségben – terhelte a levegőt. A cég által szolgáltatott kibocsátási értékeket azonban a hatóságok nem ellenőrzik.” (Forrás)
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) februárban készült el a CATL leendő debreceni akkumulátorgyárának környezethasználati engedélyeztetési eljárásához szükséges hatósági szakvéleménye szerint, a CATL akkumulátorgyár dokumentációjából kimaradtak az esetleges balesetek hatáselemzései. A kockázatelemzés nem tartalmazza például „a gyárban bekövetkezett balesetek hatását a szomszédos érzékeny üzemekre, kiemelt létesítményekre, és mint írták, meg kell oldani azt is, hogy a balesetek során veszélyes anyagok ne kerülhessenek a városi közműhálózatba. (Forrás)
| Magyarország akkumulátor-nagyhatalom lesz! Megéri? A fenti címmel tart előadást Prof. Dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora arról, vajon megéri-e mindent feláldozni az akkumulátorgyártás oltárán. Az eseménynek a Kutyapárt is társszervezője, köszöntőt mond Martos G. Csongor, az MKKP Zöldkutya koordinátora. Időpont: május 25. csütörtök, 17:30 Helyszín: MagnetHáz, 1062 Budapest, Andrássy út 98. További részletek a Facebook-eseményben. |
(Szerkesztette: Láng Dávid)
Azért ezt a problémát választottam, mert egyrészt bőven van saját tapasztalatom nincstelenség terén, másrészt pedig úgy érzem, nem fordít a Read more
Káposztásmegyer II lakói sosem élvezték az Újpesti Önkormányzat jóindulatát. Legalábbis 1992 óta nem, amióta én ott élek. A lakótelepet nem Read more
A VI. kerületben úton-útfélen belebotlani kiadatlan üzlethelyiségekbe, amelyek egy része az önkormányzat tulajdonát képezi. Természetes, hogy időről-időre megüresednek ingatlanok, azokat Read more
2019-2023 között egy uniós pályázat keretein belül a III. kerületi ókori római limes aquincumi szakaszának turisztikai fejlesztését hajtották végre. A Read more