Eddigi tudásunk szerint minimum 172 millióba, de persze a polgármester ezt nem zsebből, hanem közpénzből fizeti.
Avagy hogyan vette meg a Fidesz a XXII. kerületi ellenzéket
Jurás László, a 2019-es kampányban fideszes vonalról feleségveréssel és drogügyletekkel vádolt ellenzéki képviselőjelölt hamar megbocsátott az ellenfeleinek. Megválasztása után megfelelő ellentételezés fejében már a fideszes Karsay Ferenc polgármester oldalán küzd egy élhetőbb XXII. kerületért. Karsay Ferencnek amiatt volt szüksége Jurás László támogatására, mert 2019-ben a választópolgárok fideszes polgármestert, de ellenzéki többségű testületet választottak, kifejezve ezzel azt a reményt, hogy az egypártrendszert félretéve, értelmes vitákat folytatva hozzon konszenzuson alapuló, jól átgondolt döntéseket a testület.
A közös ellenzék színeiben a testületbe kerülő Dankóné Hegedűs Jolán és Daróczi Károly szintén ezt az utat választották. De ők legalább olcsóbbak voltak. Dankónéből alpolgármester lett, Daróczinak elegendő volt egy bizottsági elnöki és egy másik bizottságban tagsági hely.
A három átálló képviselővel már kényelmes többséggel irányíthatja a Fidesz a kerületet, hiába választottak a lakók egy ellenzéki többségű testületet.
Na, de vissza Jurás Lászlóra. 2019-ben még azt hittük, hogy az átállás “csak” egy bizottsági elnöki (Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság) és egy bizottsági alelnöki (Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság) posztba került nekünk választópolgároknak. Nem is tévedhettünk volna nagyobbat.
Egyébként itt a kerületben a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság tartja a rövid ülések rekordját, idén áprilisi ülésük kereken 3 percig tartott, de a januári is csak 4 perc volt.
Az a 6,5 millió forint is csak aprópénznek számít, amit az addig az önkormányzat által semmilyen szinten nem támogatott, Jurás által elnökölt Ipartestület kapott mindenféle közművelődési feladatokra támogatásként 2021-ben és 2022-ben.
2020-ban az Ipartestület az Önkormányzatnak ajándékozta a Budafok központjában álló majdnem 700 négyzetméteres székházát, amelynek akkori értékét a szakértők 104 millió forintra becsülik. Szép ajándék, nem minden nap történik ilyen önzetlen felajánlás, ugye?
Megjelenik az Ipartestület22 IMMO Kft.
Csakhogy az ajándékozási szerződést tüzetesen átnézve látható, hogy ezzel egy időben egy Ipartestület22 IMMO nevű frissen alakult Kft. 30 évre haszonélvezeti jogot kapott az épületre. A Kft. tulajdonosa az Ipartestület, akkori ügyvezetője Jurás László volt. Emlékeztetőül: a haszonélvezeti jog az ilyen nagy értékű ingatlanoknál ugyanúgy működik mint egy kis lakásnál, azaz a haszonélvező rendelkezik a teljes épülettel, őt onnan kitenni nem lehet, hasznosíthatja, akár bérbe is adhatja.
Az ajándékozási szerződés szerint az épület értéke haszonélvezeti joggal csökkentve 104 millióról egyből leugrik 7 millióra, de nem vagyunk finnyásak, ajándék székháznak nem nézzük a fogát.
Tovább vizsgálva az ajándékozási szerződést, annak egyik pontjában érdekes tételre bukkanunk: az Önkormányzat fizet az Ipartestületnek 35 milliót “értéknövelő felújítási munkálatok”, “jogalap nélküli gazdagodás” címen. Ennek története, hogy a székház 2004 előtt az Önkormányzat tulajdonában volt, szintén ajándékozással került az Ipartestülethez (itt hosszú pereskedés kezdődött az Ipartestület és az Önkormányzat közt) és ők most elkérték az azóta végzett felújítási, állagmegóvási munkák költségét. Rendben, fizessük ki nekik, de már összeszalad a szemöldökünk, mert az “ajándék” itt már hirtelen 28 millió forintjába kerül az adófizetőknek.
Az Ipartestület22 IMMO Kft. viszont jó gazda módjára nem vesztegette az időt, azonnal megkezdte az irodák hasznosítását, azaz bérbe adta őket. Egyik első bérlőjük nem más, mint az önkormányzati tulajdonban álló Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft., akik jelenleg nagyjából havi 200 ezer forintért irodákat bérelnek két bérleti szerződés alapján. Igen, jól érti az olvasó, végső soron az önkormányzat bérleti díjat fizet a saját ingatlanában.. A második bérleti szerződést ügyvezetőként már Jurás élettársa, Reisinger Réka írta alá.
2020 decemberében született egy háromoldalú megállapodás az Önkormányzat, az Ipartestület és az Ipartestület22 IMMO Kft. közt, amely alapján az Önkormányzat vállalja a székház felújításával kapcsolatos költségeket úgy, hogy az építési munkákat az Önkormányzat rendeli meg és fizeti ki.
Közbeszerzés? Ugyan, minek az?
A szépülő-újuló székházat látva az érdeklődőben felmerül az ártatlan kérdés: mennyibe került nekünk mindez? Egy ekkora épület felújítása biztosan mindenféle közbeszerzési értékhatár fölé esik, ezek pedig alaposan dokumentálva vannak, nosza szerezzük meg hát ezeket a dokumentumokat. Itt hosszas huzavona kezdődik az Önkormányzattal, 3-4 közérdekű adatigénylés eredmény nélkül jön vissza: nincsenek az épülettel kapcsolatos felújítási szerződései az Önkormányzatnak. A passzivista vakarja a fejét vadul, hogy akkor mégis hogyan lett felújítva az egész, miből van a szép új borospince a Mária Terézia út 60-ban? Végül informális úton kiderül hogy a derék hivatalnokok igazat mondtak, nincs itt semmiféle közbeszerzés meg kivitelezési szerződés. Az Önkormányzat ugyanis mindenféle közbeszerzést kikerülve egészen egyszerűen kötött az Ipartestülettel támogatási szerződéseket összesen 134 millió forint értékben a felújításra. 2021-ben 54 milliót, 2022-ben 80 milliót. Azaz kaptak 134 millió forintot, amivel csak a polgármester exfelesége által vezetett és – kapaszkodj meg! – Jurás László által alelnökölt Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság előtt kell elszámolniuk. (Ezt a támogatási szerződést egyébként a Momentum rendőrségi feljelentésben támadja, mert a hatályos jogszabályok szerint önkormányzati képviselőt indító civilszervezet a választásoktól számítva sok évig nem kaphat támogatást. Jurás László ugyanis az összellenzéken belül az Ipartestület jelöltjeként indult 2019-ben az önkormányzati választásokon.)
Így néz ki az elszámolás a bizottsági ülésen
Kerekes Gábor momentumos képviselő a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság 2023. májusi ülésén megfogalmazta aggályait ezzel kapcsolatban, a kérdést Krieger Krisztina bizottsági elnök erős cinizmussal fogadta, miszerint “abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az érintett úr a bizottság alelnöke”.
Ezek után pedig Jurás László elismerte, hogy a helyi vállalkozókat, ezen belül az Ipartestület tagjait előnyben részesítették.
Itt tartunk ma, így került eddig majdnem 172 millió forintjába a budafok-tétényieknek az “ajándék” székház, amit még 28 évig egy olyan szervezet hasznosít, ami felett sem az Önkormányzatnak, sem az itteni választópolgároknak sincs semmilyen ellenőrzési, felügyeleti joga. Ez lehetett az ára, hogy Jurás László képviselő a Fidesszel szavazzon minden testületi ülésen.
Ráadásul abban sem vagyunk egészen biztosak, hogy ezzel vége van az ellenőrizetlen közpénzköltésnek. A hátralévő 28 év alatt még pár felújítás belefér.
Kazinczy Krisztina
Kéri László szociológus, politológus Félidőben, két választás között címmel tartott előadást a nagytétényi Art Quarter Budapestben november 12-én, a Kétfarkú Read more
Október végén söpört végig a hazai sajtóban, hogy a XXII. kerületi fideszes polgármester volt felesége, Krieger Krisztina képviselő a képviselői Read more
A júniusi választáson a budafok-tétényi választók akaratából maradt polgármester a fideszes Karsay Ferenc, de a testületben elvesztette többségét, vele együtt Read more
2024. szeptember 19-én tartja a ciklus utolsó ülését Budafok-Tétény jelenlegi képviselőtestülete. Októbertől fontos változás lesz, hogy ugyan Karsay Ferenc fideszes Read more