Jogerősen felmentette négyszínfestő passzivistánkat a bíróság – „A cselekmény társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg”

Majdnem napra pontosan egy éve, 2022. június 26-án tartottak időközi önkormányzati választást Budapest VII. kerületében. A kampány során meghirdettünk egy pultozással összekötött akciót a Damjanich utcai Sparnál, aminek keretében egy korábbi, addigra megkopott négyszínfestést újítottunk fel. Amíg egyik passzivistánk, Lass Andrea festett, a többiek néhány méterre tőle, a pult körül álltak.

Már a festés közben is legalább két-három alkalommal elgurult előtte egy rendőrautó, de akkor még nem álltak meg. Amint végzett a festéssel és behúzódott az árnyékba, újra visszajöttek, azonban még ekkor is csak néhány fotót készítettek, majd ismét elmentek. Eltelt újabb negyed óra, mire újra megjelentek, ekkor végül odaléptek hozzá és felvették az adatait.

Mi természetesen megmutattuk az Alkotmánybíróság korábbi határozatát, amely kimondja, hogy a négyszínfestés véleménynyilvánításnak minősül, így törvényes. Akkor úgy tűnt, hogy ez hatott, a rendőrök távoztak. Passzivistánk azonban utólag kapott egy levelet, miszerint tulajdon elleni szabálysértés vétsége miatt figyelmeztetésben részesítik (a helyszínen jelen lévő többi passzivista ellen valamilyen oknál fogva szintén eljárás indult, de őket már ezen a ponton felmentették).

A fentieket akár el is fogadhattuk volna, elvégre egy figyelmeztetés annyira nem súlyos dolog, de mi nem hagytuk annyiban és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fellebbeztünk. Időközben nyilvánosságra került a Kúria jogegységi határozata, amely kimondja, hogy a négyszínfestés akkor is bűncselekménynek számít, ha véleménynyilvánítási céllal kerül rá sor. Az AB határozata viszont elméletileg magasabb rendű ennél, szóval többek között az is célunk volt az ügy végigvitelével, hogy derüljön ki, tényleg üti-e az AB határozata a Kúriáét.

A kerületi bíróság az ügyben április 25-én tartott tárgyalást, melynek során meghallgatta passzivistánkat, majd a korábbi végzést hatályban tartotta. Mi azonban ismét fellebbeztünk, mert továbbra is úgy gondoltuk, hogy nem történt semmiféle szabálysértés.

Másodfokon az egyik fő kérdés a bíróság szerint az volt, “vajon a betöredezett járda repedéseinek színes festékkel való befestése tekinthető-e a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett tárgykörébe tartozónak, és amennyiben igen, akkor azt az elsőfokú bíróság figyelembe vette-e a cselekmény társadalomra való veszélyességének megítélése során.”

A Fővárosi Törvényszék június 6-án hozott ítéletében arra jutott, hogy “jelen ügyben a mindösszesen megközelítőleg 1m2 területű járdaszakasz repedéseinek befestése olyan relatíve tartós figyelemfelkeltésre adott lehetőséget, amelyet az a hivatkozott alkotmánybírósági határozat [14/2019. (IV. 17.)] tükrében más módszer alkalmazása (pl. molinó vagy tábla elhelyezése, beszédek tartása stb.) nem tett volna lehetővé, melyre figyelemmel alappal gondolhatta azt az eljárás alá vont személy, hogy a burkolat állapotát jól ismerő hatóság beadványokkal történő megkeresése nem érne el hasonló hatást.”

A fentiekre való tekintettel azt állapították meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a tulajdonhoz való jog miatti korlátozása aránytalan. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az elsőfokon tévesen értékelték passzivistánk cselekményét szabálysértésnek. Megállapították azt is, hogy mindezekre figyelemmel a cselekmény társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg, mivel azt a cselekmény véleménynyilvánítás szabadságának oltalma alatt álló jellege kizárja. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és a szabálysértési eljárást megszüntette Lass Andrea ellen.

Szóval ez a történet happy enddel zárult, azt viszont továbbra sem tudjuk, milyen hatása lesz ránk a Kúria jogegységi határozatának hosszabb távon. Egy azonban biztos: nem hagyjuk abba az akciózást, ha a jövőben bármikor eljárást indítanak ellenünk valamilyen városszépítő vagy figyelemfelhívó akciónk miatt, állunk elébe.

Láng Dávid

Komment!