Az írót Ágota mutatta be nekünk, személyes ismeretsége okán: Országos Tanulmányi Verseny döntőjében találkoztak, fiatalkorukban, Ági szerint Békés Pál egy „elbűvölő, nagydumás partiarc” volt. Az OTV döntőjében való szereplés okán mindketten felvételt nyertek az ELTÉre, innentől a Bölcsészkar büféjében futottak össze sokszor, ami akkoriban egy kulturális elit találkozási pontnak számított.
Békés Pálnak 2 gyermeke született, Bálint és Dorottya, BÁLDOR (BÁL(int)DOR(ottya)) címen gyermekkönyvet is alkotott, a magyarországi gyermek- és ifjúsági irodalom motorja volt sokáig, ő volt az M1-en a 2000-es években ment A NAGY KÖNYV olvasásnépszerűsítő mozgalom kitalálója, A dzsungel könyve musical átiratát is ő alkotta. Nagy fájdalma volt, hogy nem tekintették „komoly” írónak.
A budapesti Csikágóban született, a Nefelejcs utca sarkán. Csikágó a Keleti pályaudvar környékének leglepusztultabb része, a Damjanich-Podmaniczky-Thököly-Rottenbiller utcák által határolt erzsébetvárosi terület. Ahogyan Békés Pál a könyvben is leírja: hajdani káposztaföldek helyére, extra gyorsan, sakktáblaszerűen elrendezett utcákkal lett felhúzva a „telep”, vidékről a jobb élet reményében érkező munkások lakták a tipikusan gangos, sokszor komfort nélküli házakat (l. gangregény) – ez Tóth Kriszta Akváriumjára emlékeztetett több Klubtagunkat is. Csikágónak nevezték egyrészt, mert Chicago-hoz hasonlatosan nagyon gyorsan felépült, másrészt, mert a bűnözés hasonló szintet ütött meg itt is.
A könyvben 6 novella van, mindegyik más korban játszódik, nem időrendi sorrendben következnek egymás után – emiatt nehéz is követni, hiszen a novellák összefüggnek: az egyikben ugyanazon család apjának, majd nagyapjának, majd unokájának a sorsát követhetjük nyomon. Van benne világháború, 56-os forradalom, 70-es évek, 80-as évek, rendszerváltás…. Emiatt többen mondták, hogy nem is bírták végigolvasni, vagy csak nehezen – másoknak viszont kifejezetten „bejött” a történetfűzés ilyeténképpen való megbonyolítása.
A karakterek és a helyszín tipikusan budapesti, a szereplők gondolkodása, cselekedetei is – így, amennyire róluk, ugyanannyira rólunk is szólnak a történetek. Egyikünknek a két szélhámos karakter tetszett a legjobban: az amerikai nagybácsi és a „hintóárus”. Valakinek az ausztrál jelenet tetszett, annak ellenére, hogy a sivatag közepén játszódik, ahol semmi, de semmi nincsen (Szabó Magdának is voltak ausztrál rokonai).
Békés Pál nem vet fel problémákat, csak mesél: a társadalmi rendszernek kiszolgáltatott emberről, aki meglépi a változást, de úgyis rosszul sül el – az unoka meg visszasírja a „régi szép időket”, nem tudván, hogy az nem volt olyan szép, sőt! Mindezek mellett vagy ellenére, minden történetben benne van a humor: pl. Laja sorsa egészen tragikus, átéljük, átérezzük vele együtt, de mégsem esünk depresszióba, Békés Pál finoman humoros ábrázolásmódjának köszönhetően.
Emese kiírt néhány ismétlődést nekünk, ezekről részletesebben is beszélgettünk, kinek mi jutott eszébe róla: a gyöngybagoly, Dr. Puszin tévedése, hússzín formanyomtatvány, Magyarország legszebb férfiteste (egyébként az Egészséges erotiká-ban ez volt a női öltöző falán a poszter, ami mögé a kamerát rejtették! ;D), „A bor még szó-szó, de a szikvíz ótvar”, virágágyásba temetett kincs/ember,…
Összességében, akik elolvasták a könyvet (egészen vagy félig), azokkal egyetértettünk, hogy a különböző történelmi korszakoknak egészen hiteles korrajzát tárja elénk Békés Pál: nagyon könnyű odaképzelni magunkat, akár történelemkönyvnek is elmehetne a mű.
A könyvből hangjáték is készült, a Szombathelyről származó Fekete Ernő szerepel benne, a hangoskönyv-verziót pedig Kulka János hangján lehet meghallgatni. (Ők egyébként nemcsak kollégák, hanem barátok is voltak.) Előkerült az aktuális moziműsor is a Klubban: kiderült, hogy az Oppenheimer-film megértéséhez ill. élvezéséhez elég sok előzetes háttérinformáció kellene de eljutottunk tőle egészen Dürrenmatt: Fizikusok-jáig, a Barbie-filmnek pedig, meglepő módon, igenis van mondanivalója!
Az atombombáról a „Mit tettél Káin” említődött meg, mint az atombomba leghitelesebb története. Ajánlottuk egymásnak a Kőszegi Várszínház „Még egy kortyot!” előadását is (megnéztem: iszonyú jóóó volt – más vezérfonalon ment, mint a film: nem volt olyan erős, de hát, nyári színházba igenis, könnyedebben kellett előadni, így volt tuti! – szerk. (vera) megj.) Grecsó Krisztiántól a Vera, mint monodráma is megemlítődött, és a Válásguru előadás is, ami a Randiguru c. film inverzeként is értelmezhető.
| Végül pedig eldöntöttük, mik lesznek a következő olvasmányaink: SZEPTEMBER 25. (kivételesen hétfőn!!!) Stephen King: Halálsoron OKTÓBER 24. Ulickaja: Imágó NOVEMBER 28. Jostein Gaarder: Szofi világa |
Zakota Tamás
Ez alkalommal ismét egy nagyon erős orosz könyvről beszélgettünk. Hogy kiemelkedő alkotásról, az is mutatja, hogy az előszót maga Ulickaja Read more
A januárra átcsúsztatott decemberi klubunk azzal kezdődött, hogy egyik társunk felajánlotta Esterházy Harmónia caelestisének első (régi) kiadását annak, aki szeretné, Read more
December-január fordulója mindig az évösszegzések ideje, és szerencsére ezúttal is bőven van miről beszámolnunk, hiszen minden téren folytattuk a 2022-es Read more
A könyvet Emesénk javasolta, a miért?-re az volt a válasza, hogy neki fiatal(abb) kislánykorában meghatározó élményt adott a mű. 1952-ben Read more