Így kényszeríti belépésre a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a XXII. kerületi vállalkozásokat

Avagy vállalkozóként egy nyertes pályázat után, a támogatási szerződés megkötése előtt arról is nyilatkoznom kell, hogy újrahasznosított vécépapírt használok-e.

Pályázat a XXII. kerületi vállalkozásoknak energetikai fejlesztésre

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 2023. szeptemberében megkereste Karsay Ferencet, Budafok-Tétény polgármesterét, hogy szívesen segítenének egy helyi vállalkozásokat segítő pályázat lebonyolításában. Budafok-Tétény képviselő-testülete a 2023. október 19-i ülésén 50 millió forintos keretösszegű vállalkozásfejlesztési program indításáról határozott.

A képviselő-testület határozatában a következő feltételeket fogadták el:

Támogathatók a Budapest XXII. kerületi székhellyel vagy telephellyel rendelkező kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók.
Olyan fejlesztés és beruházás támogatható, amelynek célja az adott vállalkozás energiaköltségeinek csökkentése.
A támogatási intenzitás eléri vagy meghaladja a 20%-ot.
Nem elszámolható költség az adó, a személyi jellegű kifizetések.
A pályázónak igazolnia kell, hogy nincs köztartozása.

Ez eddig egy mintaszerű együttműködés: a XXII. kerület adja a pénzt, a BKIK pedig rendelkezik a pályázat lebonyolításához szükséges erőforrásokkal és tapasztalattal.

2023. november 23-án tájékoztató fórumot szerveztek a budafoki Ipartestület székházában, ahol Csókay Ákos BKIK főtitkár ismertette a részleteket.

Részletek a BKIK honlapján

December második hetén valóban megjelent a BKIK honlapján a tájékoztató, amelyben érdekes részletre bukkantam, miszerint a támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen önkéntes kamarai tagsággal és “Kamarai Bizalom” tanúsítvánnyal.

Ez a feltétel nem szerepelt sem a BKIK megkeresésében, sem a testület határozatában, a tájékoztató fórumon sem hangzott el ilyen. A képviselőtestület a polgármestert bízta meg a kerület és a BKIK közti megállapodás megkötésével. Közérdekű adatigényléssel kikértem a kerület és a BKIK között megkötött megállapodást, ebben a megállapodás mellékleteként a részletes feltételekben már szerepel ez a kitétel.

A fórum végén megkérdeztem Jurás Lászlót, hogy mit kér a BKIK a lebonyolításért cserébe, ő azt válaszolta, hogy „semmit”.

Később az Ipartestület facebook posztja alatt ő is elismerte, hogy ez számára is új információ.

Mennyi a “semmi”?

Számoljunk utána együtt, mennyibe is kerül pontosan egy pályázni szándékozó vállalkozónak a BKIK nagyvonalúsága.

Kötelező hozzájárulás

2012 óta minden egyéni és társas vállalkozó (néhány kivétel, pl. ügyvéd, állatorvos) fizet évi 5 ezer forintot “kamarai hozzájárulás” címen. Ez nem tagdíj, ettől a vállalkozás még nem tagja a kamarának.

2. Önkéntes tagság

Ha valaki szeretne, önkéntes tagként csatlakozhat (ezt írják elő a pályázati feltételek közt), melynek díja a vállalkozás árbevételétől függ, de minimum 15 ezer forint évente.

3. Kamarai Bizalom Védjegy

2023. novembere óta élő kamarai minősítési rendszer, aminek regisztrációs adatlapját átböngészve egy sima adatgyűjtésnek tűnik, például a vállalkozás újrahasznosított vécépapírt használ-e, illetve van-e kerékpártárolója.

Miért van szüksége a BKIK-nak ilyen módon toborozni a tagokat?

Erre a kérdésre némi magyarázatként szolgál, hogy a szervezet önkéntes kamarai tagdíjbevételei 2021-ről 2022-re közel a felére zuhantak.

Úgy tűnik, a szervezet szolgáltatásaira nincs jelentős igény, hiába vannak kitömve a minden vállalkozónak kötelezően fizetendő évi 5 ezer forintokkal, amelyből a fenti ábra szerint majdnem 2 milliárd forintot szednek be évente. Nem vonzó a “Kedvezményes logó elhelyezése a BUM térképen”, a “Innovatív fenntarthatósági projektekben való részvétel”, és a “Dereguláció” sem.

A XXII. kerületi képviselő-testület határozatakor a képviselők nem tudtak arról, hogy a nyertes vállalkozóknak kötelező belépni a BKIK-ba, különben nem kapják meg az elnyert pályázati támogatást.

Nincs azzal semmi baj, ha a BKIK szeretne minél több tagot, hiszen ők is pénzből (tagdíjakból) élnek. Azt is tudjuk, hogy az adat jól fizető árucikk, így az is érthető, ha igyekeznek belőle minél többet begyűjteni. De anyagi kötelezettségvállaláshoz kötni egy nyertes pályázat kifizetését, majdnem olyan, mintha mondjuk egy közbeszerzés elnyeréséért cserébe pénzt folyatnánk vissza a döntéshozók zsebébe, mindezt a XXII. kerület vezetésének tudtával és beleegyezésével.

Még szerencse, hogy a XXII. kerületben ilyesmi soha nem történhetne meg, minden ellenkező híresztelés csak rosszindulatú brüsszelista pletyka.

Kazinczy Krisztina

Közreműködők: Jenei Anna Virág, Kamrás Orsolya

Komment!