Szemelvények az erdőkertesi úthálózat problémaköréből

Erdőkertes az ország egyik legdinamikusabban gyarapodó lakosságszámú települése, Budapesttől nagyjából 20 kilométerre, a gödöllői járásban. Lakosságszáma jelenelg kevés híján 10 ezer fő. A főváros közelsége, az agglomeráció határának kitolódása és a terület kedvező adottságai miatt a friss családalapítók és a nyugdíjas népesség számára is vonzó lakó- és üdülőövezet. A jó megközelíthetőség (elővárosi vasút, közút és autópálya), a közeli iparosodott régió (GE, gyógyszergyártás, MEY varroda, stb.) által nyújtott megélhetési lehetőségek tették kedvelt letelepedési célponttá.

A folyamatos parcellázásoknak köszönhetően új utcák, településrészek épültek ki. Ebből fakadóan az önkormányzatoknak és a piacnak biztosítania kellett az infrastruktúrát és az alapvető szolgáltatásokat. Ez nagyrészt megvalósult, viszont az embereknek több szempontból is olyan érzése van, mintha a beköltözők hulláma megelőzte volna a települések erre való felkészülését: agglomerációs problémák alakultak ki. Erdőkertesen a mellékutcák rossz állapota, az óvodában jelentkező plusz gyermeklétszám, az ipar hiánya ellensúlyozza a jó levegőt és a csendes, kertvárosias környezetet. 

Egy 2020-as felmérés szerint Erdőkertes lakói közül a legtöbben autóval közlekednek (59%). A legközelebbi autópálya-felhajtó a szadai. A településen nincs kimondott kerékpáros közlekedési kultúra, elvétve lehet néhány biciklissel találkozni utazás közben. A 2023 végére megépült kerékpárutat, mely a központot köti össze Veresegyházzal, számos kritika érte a lakosság részéről, a legtöbben feleslegesnek vélték.

A megítéléssel érdemes várni a kerékpáros szezonig, mindenesetre tény, hogy a kerékpárúton közlekedőt alig látni, és vélhetően a kellően széles járda a korábbi évekhez hasonlóan elég lett volna az itt közlekedők számára. A vonatot használók (11% körül) viszonylag alacsony száma azért meglepő, mert két parkoló is található a vasútállomás mellett, amelyek rendszeresen maximális kapacitással üzemelnek.

Az autóbuszos közlekedést igénybe vevők aránya (10 ill. 11%) kissé magasabb a vasúti közlekedéséhez hasonló. A Fő úton viszonylag ritkák a torlódások, a közelekedési reggeli és esti csúcsidőszak idején, főleg a Fő út és a vasúti átjáró kereszteződésében fordul elő. Jelentős probléma, hogy az önkormányzati tulajdonú mellékutaknak csupán az egyharmada aszfaltozott, a többi martaszfaltos vagy földút, utóbbiak pedig gyorsabban romlanak. Az önkormányzat kommunális csoportja rendszeresen végez útjavításokat, ezek azonban – részben az időjárásnak, részben az alkalmazott technológia hiányosságainak köszönhetően- csak ideig-óráig jelentenek megoldást. 

   Az említett felmérés problémacentrált adatai során az útprobléma toronymagasan viszi a prímet Erdőkertesen, a válaszadók 59%-a jelölte be ezt a lehetőséget. A település mellékútjainak 1/3-a aszfaltréteggel burkolt (mely mennyiség nem utcaszámban, hanem hosszúságban értendő); ezek javarészt a Veresegyház felé eső utak, illetve azok, ahol korábban megoldásra került a csapadékvíz-elvezetés. A Fő út hossza  4,3km, az önkormányzat számításai szerint azonban település mellékúthálózata kb. 65 km, melynek a harmada aszfaltos (kb. 22 km) -hosszmértéket, és nem az utcák mennyiségét figyelembevéve. Előfordulnak ugyanis olyan utak, melyeknek csak az eleje aszfaltozott, a további része martaszfalttal vagy zúzottkővel van burkolva. A többi, nem aszfaltos utcában a martaszfaltos út, vagy zúzottkő mellett gyakran földút van.

A martaszfaltos utcákban normálisan lehet közlekedni, utóbbi két úttípus viszont sok kellemetlenséget okoz a lakosságnak. Nemcsak a gépjárművekben okozott károkat, hanem a porfelverődést is gyakran szóvá teszik a lakosok.  További számítások szerint, ha minden utat aszfaltburkolattal és az út szélén szegéllyel látnának el, az a jelenlegi árakon több, mint 10 milliárd Ft-ba kerülne (összehasonlításul: Erdőkertes egy évi költségvetése intézményekkel együtt kb. 2,2 milliárd Ft). Ebből fakadóan a jelenlegi állapoton martaszfaltozással lehet javítani, ennek pedig anyagilag is nagyobb realitása van. Ezt az útszerkezetet azonban limitálja a domborzati viszonyokból és az időjárásváltozásból fakadó, egyre gyakoribb felhőszakadások, mely a dombos részeken villámárvizeket, a mélyebben fekvő helyeken pedig belvizeket, csapadék pangást okoz; így az útburokolat korszerűsítése szükségképp együtt kell járjon a szakértő csapakdékvíz elvezetés megoldásával, mely jelentős többletterhet jelent.

További probléma, hogy a település szerkezete sok helyen nem enged 3-4 méternél szélesebb utakat kialakítani. Így pedig több utcában két autó szűken fér el egymás mellett. Az önkormányzat 2020-ban megemelte a helyi adókat, amelyet teljes egészében új út építésére szándékoztak fordítani, a koronavírus-járvány miatt a polgármester azonban eltörölte az emelést.  Az utak szélességéből fakadó problémákra az egyirányúsítás adhat tartós megoldást. A közlekedésfejlesztés terén elsősorban új gyalogátkelőhelyek létesítésére lenne lehetőség, kiváltképp a település Vácegres felé eső felén. A meglévő, jelzőlámpa nélküli zebrákat sárga villogó fényjelzéssel, illetve az úttestbe épített LED-es érzékelőkkel lehetne biztonságosabbá, az autósok számára jobban figyelemfelkeltőbbé tenni.

Az úthálózat színvonalának javításának kérdésében problémát jelenthet még a község közbeszerzés elbírálás gyakorlata: a zártkörű pályázatokon évek óta ugyanaz a 2-3 cég vesz részt; az elfogadott keretösszeg utólagos bővítésének hiánya miatt több útfelújítási és karbantartási munka maradt el az évek során, megfigyelhető, hogy több pályázati forrás a relatíve nagyobb önköltség miatt nem került figyelembe vételre. 

A problémák lehetséges megoldására az erőforrások és a célkitűzések racionalizálása, átcsoportosítása; a közbeszerzési eljárások áttekintése és módosítása szolgálhat, az országot sújtó gazdasági nehézségek lévén a község lakosainak adóterhelése a maximálist megközelíti.   

Forrás: Balogh Géza Attila, Ritter Krisztián, Péli László: VERESEGYHÁZ ÉS ERDŐKERTES AGGLOMERÁCIÓS PROBLÉMÁI ÉS MEGOLDÁSI JAVASLATUK  (Studia Mundi – Economica Vol. 7. No. 4.(2020))

Nagy Péter

Komment!
Ez is érdekelhet:
Védett: A helyi elitnek épített áron alul utcát az önkormányzati cég Ajkán

Több társasházat is épített Ajkán a Liget utcában a 100% önkormányzati tulajdonú cég, az AVÉP Kft. Ugyanez a cég értékesítette Read more

Havi 1,1 millióért ad tanácsokat a budafok-tétényi fideszes képviselő a polgármesternek, aki ráadásul a volt férje

Október végén söpört végig a hazai sajtóban, hogy a XXII. kerületi fideszes polgármester volt felesége, Krieger Krisztina képviselő a képviselői Read more

Rekreációs célú üzemi pálinkafőzés, avagy a Francia-öböl kisajátításának története

Budapest XXI. kerület Csepel önkormányzata 2024. október 2-án alakult meg. Rövid összefoglalómban az önkormányzat működésének általános kritikáját fogalmaznám meg, ami Read more

Megvolt az első testületi ülésünk Újpesten!

A kampányban programot írtunk, 2024. október 1. napja előtt már elértük a testületi ülések közvetítését, valamint a bizottsági helyek csökkentését Read more