Rekreációs célú üzemi pálinkafőzés, avagy a Francia-öböl kisajátításának története

Budapest XXI. kerület Csepel önkormányzata 2024. október 2-án alakult meg. Rövid összefoglalómban az önkormányzat működésének általános kritikáját fogalmaznám meg, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a testület “ellenzéki” tagjai többek között az új SZMSZ-ről szóló előterjesztést is 24 órával a testületi ülést megelőzően kaphatták kézhez. Köztük én is. A ceremóniát a választási bizottság elnöke egy Urmánczy Nándor idézettel nyitotta meg, bár megjegyzem, nem a kedvenc Urmánczy idézetemet választotta, ide azt nem csatolnám de érzékletesen minősíti benne szlovák és román nemzetiségű szomszédainkat. Természetesen szobra van a kerületben.

A bizottsági struktúrát a polgármester látszólag a képviselőkkel egyeztetve dolgozta ki, a gyakorlatban azonban az SZMSZ szerinti felosztás már a velem való egyeztetés során is kész formában rendelkezésre állt. Azok a képviselők, akik nem a polgármester frakciójához tartoznak (öten vagyunk ebben a szerepben – 2 fő a Fidesz, 1 fő az MSZP, 1 fő a Momentum és végül de nem utolsó sorban 1 fő az MKKP képviseletében) bizottsági tisztségeket kaptak, én a kutyapárt képviseletében a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság elnöke lettem, a többiek alelnöki pozíciókat töltenek be a 4 további bizottságban.

Természetesen a leköszönő alpolgármesterekről sem feledkezett meg Borbély Lénárd, a szokásos három havi bérnek megfelelő végkielégítésüket hat havi bérben állapította meg a képviselő testület, majd ezt követően szakértői (Morovik Attila) és tanácsadói (Ábel Attila) pozíciót kaptak az újonnan alakult önkormányzatban.

Természetesen külsős bizottsági tagokat és felügyelőbizottsági tagokat nem jelölhettem, a fizetési modellt pedig úgy változtatták meg, hogy a halmozott tisztségek után járjon nagyobb anyagi juttatás, így a polgármester frakciójában helyet foglaló képviselők ki tudták maxolni az önkormányzati fizetésben rejlő lehetőségeket. A polgármester által jelölt “szakértők” szakértelmével kapcsolatban is fenntartásaim vannak, mert szakmai önéletrajzokat a jelölésük kapcsán nem mutattak be a testület számára, de ennek mérlegével megvárnám az első bizottsági ülést, ahol még bizonyíthatják rátermettségüket. Említésre méltó még, és a jelen írásnak is fókuszában lesz az alakuló ülésen elfogadott építési szabályzat módosítása.

Kérdésemre, amely arra irányult, hogy ne csak a magas beépítésű épületeket korlátozzuk az építési szabályzatban a Duna-parton, hanem más típusú beépítéssel szemben se legyen megengedő a szabályzat zöldterületen, az volt a válasz, hogy az önkormányzat “sport és rekreációs célra” nyitva hagyja a beépítés lehetőségét a Kis-Duna mentén. Borbély Lénárd válaszát azzal egészítette ki, hogy hasonló beruházásra az önkormányzat a közeljövőben nem készül.

Mi az a Francia-öböl?

A Szabadkikötő, amely a főváros egyik legjelentősebb logisztikai létesítménye 1914 és 1927 között épült, a Duna medrének kotrásával, az öböl területének kiásásával és az ipari létesítmények (jellemzően raktárak és olajtartályok) kiépítésével. A területen ma több cégcsoport is végez logisztikai tevékenységet, továbbá az atlétikai stadion beruházás során egy közösségi parkot is létrehoztak a Szigetcsúcs legészakibb részén.

A képen a ráckevei (Kis-Dunai) ágon a Szabótelep és Gubacsi híd fölött elhelyezkedő Bolgárkertész (“Francia”) öböl látható, amely eredetileg ipari kikötőnek épült, de már évtizedek óta nem használják. Manapság itt a horgászat és a part menti séták vették át az ipari és logisztikai funkciókat. Fölötte az 1970-es években épültek a Szállító utca telephelyei, amelyek közül az újonnan épült Barba Negra koncert helyszín emelkedik ki. A tereprendezés ráfér a környékre, minden évben több alkalommal szerveznek ide civilek és politikai pártok is szemétszedést, az utóbbi hónapokban egy magáncég kukákat is kihelyezetett a területen (erre azért később visszatérünk) és az önkormányzat is “foglalkozott” a területen található ingatlanokkal.

Adásvétel vagy korrupció?

2023 áprilisában lettem figyelmes egy érdekes opciós adásvételi jogra, amelyet önkormányzati telkekre jegyeztek be. Szúrópróba-szerűen ellenőriztem pár önkormányzati tulajdonú ingatlant, adataikat lekérdezve az ingatlan-nyilvántartásból, amikor is a 1213 Budapest, Gyömbér utcában található önkormányzati tulajdonú, évtizedek óta elhagyott, ingatlanon egy opciós adásvételi jogra és egy adásvételi szerződésre hivatkozó feljegyzésre figyeltem fel. A szerződést közérdekű adatigényléssel kikértem, amiből kiderült, hogy azt az önkormányzat a Gerulus Kft. -vel kötötte (a Gerulus Kft.-t a helyben lakók úgy ismerhetik, mint az önkormányzat által megrendelt és pályáztatott építési beruházások visszatérő és állandó nyertese.).

Az 5627 nm nagyságú telek vételárát 87.000.000 Ft-ban állapították meg a Felek (természetesen csatolt értékbecslés nélkül), amely vételár a szerződés szerint nem inflációkövető, így 2023-ban is a 2021-es árazás mellett kellett volna továbbadnia a telket az önkormányzatnak, ami egy nevetséges 15.461 Ft-os négyzetméterárat jelentett. A szerződést vizsgálva azonban kiderült, hogy a Csalitos utcai óvoda melletti telek csak a jéghegy csúcsa, az eladásra kínált helyrajzi számok között a Francia-öböl (Szállító út) önkormányzati tulajdonú ingatlanjai is szerepeltek.  A testület májusban leszavazta a terület elidegenítését, így úgy tűnt, pontot tehetünk a (korrupció gyanús) ügy végére.

Az oknyomozás hatására is született meg bennem az a gondolat, hogy a kampány során és képviselői munkám alatt is a Duna-partra szükséges a legtöbb erőforrást fordítanom. A Kis-Duna partja kerületünk legfontosabb egyedi természeti értéke, amelyet az önkormányzat és Németh Szilárd alapítványa is egymásra licitálva csúfít el építési beruházásokkal, továbbá területét egy magáncégnek is megkísérelték elidegeníteni. Ezért is csatlakoztam a Város és Folyó Egyesület (Valyo) által megalkotott Duna Minimum program aláíróihoz, hogy kifejezzem, milyen fontos számomra a csepeli Duna-part, különösen a közterek kialakítása, valamint a vízi és zöld infrastruktúra ökologikus fejlesztése (stégek építése és felújítása, faültetés, padok és asztalok telepítése). A Francia-öböl fejlesztésére is ilyen terveket szövögettünk.

Mesterséges öböl – Természetes környezet

A Valyo képviselőivel 2024 nyarán vettem fel a kapcsolatot, kerékpárral bejártuk a Duna-partot és a kutyapártos csapattal megmutattuk nekik a Francia-öblöt, valamint ismertettük elképzeléseinket a területtel kapcsolatban.

Javaslataik alapján kijelöltünk egy tisztást az öböl Szállító útra eső végén, ahol tavasszal tűzrakóhelyet és utcabútorokat fogunk telepíteni egy nyárindító (várhatóan zenés) rendezvény keretében. Ez vezetné be az általunk tervezett stégfelújításokat, tanösvény kialakítását és végül egy javaslatot a Városgazdával való együttműködésre a kihelyezett kukák ürítésére és a karbantartására.

Célunk olyan látogatottá és kihasználttá tenni az öböl menti zöldterületet, hogy az önkormányzat ne tudja azt titokban, a képviselők és a kerület lakóinak megkérdezése nélkül elidegeníteni. A terület fejlesztését kizárólag olyan módon láttuk elképzelhetőnek, hogy a meglévő természeti értékek ne sérüljenek, a kialakított funkció pedig megfeleljen a kerületi építési szabályzatnak is.

Amire nem számítottunk, az az, hogy a terület fejlesztésének az irányát az önkormányzat már évekkel korábban eldöntötte, természetesen a kerület lakóinak megkérdezése nélkül. Erre utal a 2021-es keltezésű vételi opció bejegyzése is, továbbá az alakuló ülést követően napvilágra került dokumentumok alapján is erre a következtetésre juthatunk. Ugyanis a következő bekezdésben tárgyalt 2024-es tervtanulmányban hivatkozott Környezettanulmány keltezése 2023-as.

Egy negyedéves építész hallgatóval (öcsémmel) történt rövid konzultációt követően azt is megállapítottuk, hogy egy ilyen kaliberű tanulmány elkészítése nem heteket vesz igénybe, továbbá rendkívül költséges is. Mivel a finanszírozója egy magáncég és megállapításaiban önkormányzati ingatlant és rendeleti környezetet is vizsgál, továbbá a Csepeli Építési Szabályzatra (CSÉSZ) vonatkozóan módosítási javaslatokat is megfogalmaz, az önkormányzat tudomása nélkül ennek a tanulmánynak a megalkotása rendkívül kockázatos lett volna.

A rekreációs célú lepárlóüzem

A Budapest XXI. kerület, Csepel Szállító utca menti terület komplex lepárló- és látogató központ és közpark fejlesztési lehetőségét vizsgáló Telepítési Tanulmánytervvel az október 02. alakuló ülésen elfogadott idei évi képviselő munkatervben találkoztam először, akkor még csak említés szintjén. A tervet a jegyző tájékoztatása alapján 2024. október 14-én tette elérhetővé a honlapon az önkormányzat, a beruházásról (egyéb beruházások mellett) 2024. október 22-én tartottak lakossági fórumot.

Erről a weboldalon valóban szerepel tájékoztatás, azonban a fórumon elhangzott kérdésekről és az arra adott válaszokról hallgat a szerző. A lakossági fórumot követően személyes egyeztetést kezdeményeztem a csepeli főépítésszel, amit azzal hárított el a kerületi jegyző asszony, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdésének f) pontja szerint írásbeli kérdéssel a képviselői munkámmal összefüggően a polgármesterhez kell forduljak.

A Tanulmányterv mélyebb elemzése előtt térjünk ki röviden a megrendelőre, az említett magáncég ugyanis az a Gravity Holding Kft., amelynek neve kifejezetten hasonlít, vezető tisztségviselője pedig konkrétan azonos azzal a Gravity Spirits Kft-vel, amely főtevékenysége szerint desztillált szeszesital gyártásával foglalkozik. A beruházás a Gravity Park fantázianevet viseli, elemei pedig egy Lepárlóüzem és Látogatóközpont, egy Étterem valamint egy Panzió. A tervtanulmány számol csónakház, sporttelep és közpark fejlesztésével is, azonban ezek az előbbi ipari beruházások nélkül is megvalósíthatóak lennének és illeszkednének is a Duna-part funkciójához. Ahhoz a funkcióhoz, amit a polgármester az alakuló ülésen kérdésemre is megerősített, de az ipari szeszfőzdéről elfelejtett nyilatkozni. 

Röviden érintve a jogszabályi környezetet is, a tervtanulmánnyal érintett terület besorolása K-Rek: nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület és Zkp: közkert, közpark. A CSÉSZ K-Rek jelű építési övezetre vonatkozó előírásai alapján üzemi épület kialakítása az érintett övezetben (még) nem lehetséges. Továbbá a tervtanulmány által vizsgált területet határoló vízfelület RSD Natura 2000 védelmet is élvez, így felmerül az élővilágra gyakorolt hatások vizsgálata, amiről a környezetvédelmi hatóság felel.

Fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem teszi lehetővé a tanulmányterv szerint leírt beruházás megvalósítását, így a tanulmány módosításokat is javasol a CSÉSZ-ben. A javasolt módosítások többek között:

• Zkp területen a továbbiakban nem csak közcélú, hanem közforgalmú létesítmény is építhető
• K-Rek területen idegenforgalmi létesítmény is építhető = panzió
• K-Rek/É-1 jelű speciális övezeti besorolás létrehozása, amely üzemi tevékenység folytatását is lehetővé teszi

Az egyéb szakmai specifikációk kapcsán említést érdemel, hogy a fejlesztéssel érintett ingatlanok előtt nincs a Fővárosi Csatornázási Művek üzemeltetésében lévő szennyvíz közcsatorna. Ezért az építési szabályzat újabb módosításával emésztőgödröt is áshat a lepárlóüzem mellé a Gravity Spirits:

• a szennyvizeket vízzárósági próbával igazolt, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő elszállíttatásáig, azzal, hogy a közcsatorna kiépítése esetén 1 éven belül a közcsatornára rá kell kötni

Fontos, hogy a fenti rendelkezés nem a csatorna kiépítését irányozza elő, hanem lehetőséget biztosít egy RSD Natura 2000 terület mellett emésztőgödröt ásni majd rendszeresen üríteni. A Lepárlóüzem, az Étterem és a Panzió teljes szennyvíz állományát értjük ez alatt természetesen.

Kiegészítésként a fennálló tulajdonviszonyokról annyit érdemes elmondani, hogy amíg a tervezett Lepárlóüzem és Étterem területe magántulajdonban van, a Panziónak otthon adó telekrész (piros körben) még önkormányzati tulajdonban keresendő. Ez a beruházás megkezdésével változni fog, azt a befektető részére tervezi értékesíteni az önkormányzat, vélhetően közvetlenül és nem pályáztatás útján.

Nem eltávolodva a konkrét beruházás értékelésétől, miért fontos nekünk a Duna-part? Ha a válasz valamilyen olyan tevékenység, ami nem a vízparton kell megvalósuljon, tévúton járunk. A csepeli Duna-parton az utóbbi évtizedben nagyon sok minden épült, ezek között vannak pozitív és értékes beruházások, mint a közvilágítás, sétány, fahíd, park, játszótér, kajaktelep, evezős telep és kis alapterületű sport- és fitneszpálya. Vannak viszont olyanok, amelyek átgondolatlanok és a kerületben szó szerint bárhol másol megvalósíthatóak lehettek volna, ilyenek a padelpálya, a teniszpálya, a megyei szintű kerületi futballcsapat gyakorló és meccspályája és a birkózócsarnok.

Az önkormányzat (= Borbély Lénárd) a kampányban pont a Németh Szilárd által megépíttetni kívánt szállodával riogatott, majd panziót és szeszgyárat építtet. Nincs változás, csak még egy érv amellett, hogy igen, érdemes volt elindulni ezen a választáson.

Mi annyit tudunk ígérni, hogy úgy teszünk, mintha az öt éven belül megvalósítandó fejlesztési tanulmányt el se olvastuk volna. Tiltakozni fogunk a területen megvalósuló ipari beruházás ellen és tavasszal megkezdjük az első közösségi tér kialakítását.

Folytatjuk, vagy mit szokás ide írni.

Kiss Kornél

önkormányzati képviselő