December 12-én újra ülésezett az I. kerületi képviselőtestület. Mivel ez most egy rendes testületi ülés volt, ezért előzetesen írásbeli kérdést intézhettem a polgármesterhez. Ezt a lehetőséget ki is használtam: szerettem volna egy kimutatást vagy leírást vagy bármilyen értelmezhető táblázatot kapni arról, hogy mi a terv a kerületi alapítványokkal és gazdasági társaságokkal. Az deklarált célja az új vezetésnek elméletileg, hogy racionalizálja a kiadásokat. Szerettem volna megtudni, hogy ezt milyen módon képzelik, mert elég sokat vettem már részt szervezet-fejlesztésekben, hogy tudjam, az ördög a részletekben van.
Arra gondoltam, hogy ha megkérdezem, hogy a kiinduló állapothoz képest mely önkormányzati cégek, mely cégekbe fognak összevonódni, azoknak milyen költség- és személyügyi változásai lesznek, illetve megkérdezem, hogy a feladatkörük hogyan fog bővülni, az elég kiindulási alapot fog adni, hogy lássuk, kb. mire számíthatunk
Hát… gondoltam, hogy nem fogok választ kapni rendesen. Nem is kaptam. Nagyjából az volt a válasz, hogy a jelenlegi állapotot most is megnézhetem a beszámolókon és a kerületi nyilvános adatokon keresztül, az meg, hogy mi lesz majd úgy is kiderül a számomra amikor a bizottsági- és testületi döntések születnek. Egyszóval semmit sem szeretnének nekem előre megmutatni, fussak csak az események után.
Az vicces, hogy ilyenkor Böröcz úr mindig megragadja az alkalmat, hogy a XII. kerületet szidja kicsit. Gondolom nem cél, hogy kedvet kapjanak esetleg itt az első kerületben is az emberek egy kutyapártos önkormányzathoz! 🙂 Azt hiszem, annyit elmondhatok, hogy nem lepődtem meg, hogy nem kaptam választ.
De nézzük, miről volt szó ezen az ülésen még:
- A költségvetési módosításnál megragadtam az alkalmat, hogy megérdeklődjem, hogy a jelenlegi vezetés hogyan állna hozzá egy közösségi költségvetéshez. Meglepő módon nem kaptam egyértelmű elutasítást. Meglátjuk, a jövőben a gyakorlatban ez mit fog jelenteni, amikor majd a költségvetésről tárgyalunk februárban. Én biztos, hogy küzdeni fogok egy közösségi költségvetési projektért itt a következő időszakban. Azt hiszem, már korábban kifejtettem, hogy miért és miért ilyen kiemelten fontos számunkra ez.
- Jeleztem, hogy nem igazán értem, a támogatások formáját miért cseréljük le utalványos rendszerre. Szerintem ez visszalépés. Nézzük át a kerületi kedvezményeket, támogatásokat és gondolkodjunk el egy digitális rendszeren, ami XXI. századi módon ezeket a tevékenységeket lefedi. Igazából itt valamennyire elismerték, hogy ez valóban nem valami modern megoldás, de állítólag ideiglenes. Meglátjuk, mennyire lesz ideiglenes.
- Szavaztunk a jövő évi munkatervről, ami nem volt valami ambíciózus, csak a kötelező elemeket tartalmazta. Ebből se nagyon tudtam meg, hogy mi a terv a következő időszakra.
- Az viszont kiderült, hogy a Házgondnokság Kft-t, a Lakásügynökséget össze fogják vonni és a korábbi Budavári Kapu Kft-be új nevén Budavári Városüzemeltetési Kft-be fog beolvadni. Mind a Házgondnokság, mind a Lakásügynökség kapcsán tőke emelésre is sor került a korábbi időszakban felhalmozott tartozások miatt. Itt igazából a Lakásügynökséggel kapcsolatos tervekről kérdeztem a polgármestert. Bár a korábbi polgármester szerint egy startupot hozott létre ezzel a projekttel, ezzel csak azt árulta el, hogy nincs tisztában a startup fogalmával. Az a helyzet, hogy ebben a formában a Lakásügynökség semmennyire nem tölti be azt a célt, amiért létrehozták. Nagyon drága és összesen 10 kerületi lakást sikerült a programba bevonni. Ez a szám évek óta a próbálkozások ellenére sem bővül. Szerintem tanulnuk kell ennek a projektnek a hibáiból és kitalálni egy jobb megoldást arra, hogy kevesebb üres lakás legyen a kerületben.
- Folytatódott az a történet a régi és az új polgármester között, hogy mennyi pénzt fizetett ki a korábbi vezetés jutalomként vagy végkielégítésként. Ehhez kapcsolódóan az új vezetés létrehozott egy 71 millió forintos pályázati alapot (elméletileg a korábbi vezetés ennyi pénzt fizetett ki jogtalanul) a kerületiek számára.
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy kifejtsem erről a véleményem. Néhány hónap munka után több havi plusz juttatást kifizetni akkor is megkérdőjelezhető morálisan, ha jogilag a hatóságok nem találnak szabálytalanságot a történetben. Ezt a 71 millió forintot pedig akár rendszeresen is kiírhatnánk pályázati célra. Ennél a pontnál megint előhoztam a közösségi költségvetést, de nem kapott támogatást, hogy legalább egy részét ennek az összegnek közösségi költségvetés formájában osszuk szét.
- Mindenféle éves beszámoló elfogadására is most került sor, de ebből szeretném kiemelni az egészségügyi beszámolót, amit az egészségügyi munkacsoporttal is megfuttattam. Hát… Én még ilyen semmitmondó beszámolót nem láttam, pedig néhány beszámoló átment az évtizedek során a kezeim között. Gyakorlatilag az éves egészségügyi rendelői forgalmi adatokon és a jogszabályi hivatkozásokon kívül a beszámoló nem tartalmazott semmit. Még az előző évi forgalmi adatokat sem, hogy legalább tudjuk, hogy most csökkent vagy nőtt a betegforgalom? Az biztos, hogy jövő év elején el kell csattognom a beszámoló készítőjéhez, mert azt gondolom, ennél jóval több információja van a kerület egészségügyi helyzetéről, mint amit ebben az anyagban leírt.
Összefoglalom, hogy mi nem derült ki ebből a beszámolóból, mert tanulságos!
Nem derül ki, hogy milyen jellegű betegséggekkel küzdenek leginkább az első kerületi lakosok, nem derül ki, hogy milyen hatékonysággal tudjuk ezeket gyógyítani, illetve milyen visszajelzések érkeznek az ellátásról, nem derül ki a különböző telephelyek, rendelések kihasználtsága, mennyi idő, amíg egy-egy szakrendelésre be lehet jutni, mekkora várakozási idők vannak, esetleg mi az a szakrendelés, ahol mindenképpen szükséges lenne a kapacitásbővítés, illetve javaslat bárminemű jobbításra ebben az anyagban nem szerepel! Az már csak hab a tortán, hogy nem derül ki ezeknek a szakrendeléseknek a gazdasági mérlege, illetve az, hogy ebben a XXI. kerülettel közösen használt szakrendelőben mennyi volt az első kerületi lakos? Nincs rálátásunk a kerületi egészségügyi folyamatokra, így prevenciós stratégiát sem tudunk hatékonyan végrehajtani.
Nem derül ki, hogy milyen eszközökre lenne kiemelten igény. Nem derül ki, hogy az általunk adott pénz konkrétan hová kerül. Márpedig én ezekre a kérdésekre mind szeretnék választ kapni 2025 elején!
A fentieken kívül még voltak napirendi pontok, de ezek voltak az érdekesebbek. Egyelőre köröket futok olyasmikkel kapcsolatban, hogy pénzügyi beszámoló legyen mellékelve, ha tőkeemelésről vagy bármilyen pénzügyi dologról döntünk. Az alapítványi támogatások elszámolását ne csak a gazdasági irodán nézhessem meg, hanem az összefoglaló legyen az előterjesztés része. Ilyenek. De ezzel elszórakozom! 🙂
Most már várom a következő évet és azon belül a költségvetési vitát, mert úgy gondolom izgalmas lesz! Drukkoljatok nekem!
Abonyi Gyöngyi
képviselő, Budapest I. kerület