A Boja inkább dolgozna

Ahogy azt az Átlátszó megírta a KESMA pécsi lapja letiltotta a díjnyertes pécsi zenekarról szóló cikket. Ezzel már nem mondunk újat, úgyhogy nem is meséljük tovább.

Azt viszont nagyon kevés orgánum írta meg – ha jól számoljuk akkor egy sem – hogy az egész ügyben a sajtószabadságért aggódó lapokon és olvasóikon kívül két vesztes van: a zenekar és a cikket író újságíró.

A zenekar ugyanis nem szeretne továbbra sem a politikával foglalkozni, sokkal inkább csak zenélni – az énekes pedig a videó tanúsága szerint, nem üvöltözött káromkodva a tiltakozáson. Bár nyilván gondolt rá, ezért el is járunk az ügyében és vélhetően kizárjuk a Zenekari Ügyeket Koordináló Operatív Csoportból, csak megvárjuk a MKKP Baranya Megyei Erkölcsi Ügyeket Vizsgáló Bizottságának Káromkodási Alcsoportjának vizsgálatát.
Az újságíró meg csak írni – a letiltásban pedig tevékenyen nem vett részt, ő is csak a döntésről értesült, és nem azt hazudta, hogy a cikk azért nem jön le, mert pocsék a zenekar, hanem balga módon megmondta, hogy miért. Más kérdés, hogy a munkahelyéhez fűződő kényszerű lojalitás milyen megnyilvánulásokra szorítja, de ezért őt nem szeretnénk bántani. Bár arra gondoltunk, hogy bevett szokás szerint a telefonszámát, e-mail címét, és macskája nevét közzétesszük a szemetlipsik.org, vagy hulyenemzetiek.cc, esetleg a lejaratas.gov.hu oldalon. De meggondoltuk magunkat.

A zenekar amúgy jól el is mondta az újságírónak, hogy mi a helyzet velük:

A nívódíjas Boja együttes ezúttal katonadalokból készít új lemezt
Népzenét kovácsolnak

Katonadalokat feldolgozó új lemez kiadásával ünnepli 10 éves fennállását, a magyar kultúra napján nívódíjat kapó Boja világzenei együttes. A pécsi zenekarról emellett több érdekességet is megtudtunk a gitáros Büki Richárdtól.

– Hogy van ez, a zenekar hol három, hol öttagú?

– Valójában az utóbbi négy esztendőben már zenei műhelyként ténykedünk három fix taggal:
Martos G. Csongor népzenész – énekessel; Gáspár „Gazsi” József szaxofonossal, aki népi fúvós hangszereken is játszik; jómagam pedig gitározom. Az alapfelálláshoz hívunk alkalmanként muzsikusokat, többnyire ritmusszekcióba.

– Az együttes Bólyban alakult. Ezért Boja a nevük?

– Induláskor mindenki hozott öt nevet, és Károly Zoli barátom javaslata lett a befutó. Érdekes, hogy neki sem ez volt az első számú jelöltje, ám a többségnek ez jött be. Aztán egyre tartalmasabban maradt fenn az idő rostáján, mert kiderült hogy több nyelven is hangsúlyos jelentése van. Hun eredetű a szó és törődést, gazdagságot jelent, ám az első visszajelzést a neten az Indiai-óceán Sumbawa szigetéről egy kis faluból kaptuk, akik üdvözölték, hogy a nevüket használjuk. A nemzetközi turnék során pedig kiderült, svédül bilincset, szlovákul harcot, katalánon őrültet, horvátul pedig színeket jelent.

– Akkor ez az év a tíz esztendős jubileumról szól?

– Népzenei formációhoz illőn mi a mesebeli hetedik esztendőnket ünnepeltük meg, számunkra a hét és többszörösei adják a misztikus erőt a gyermeknevelésben, az ember fejlődésében. Mindemellett azért jut esemény erre az esztendőre is: Trianonra emlékezve első világháborús katonadalokból álló koncertünkből készítjük második nagylemezünket, mely várhatóan ősszel jelenik meg.

– Népdalokból kiinduló jazz jellegű muzsikával indultak. Most mi a fő csapásvonal?

– Ma már sokkal jobban tömörítjük a dalainkat, tömény 2-3 perces rádióbarát méretűre. Másrészt külön dramaturgiája a van a számainknak, népzenéből és irodalomból kikeverve. Szóval kevésbé csapongunk, az improvizációk pedig megmaradnak a koncertekre.

Mind tanítanak

Megtudtuk, népzenét ebben a formában csak igen képzett zenészekkel lehet művelni, s azt is csak úgy, ha több lábon áll az ember. Ez ugyanis nem a pénzről szól, hanem a műfaj szeretetéről és az értékőrzésről. Így valójában hobbizenekarral van szó, mindenki másból él. A csapat magja pécsi. Martos G. Csongor több diplomás, népzenei végzettsége is van, továbbá tanít a Waldorf-iskolában. Gáspár „Gazsi” József mérnök, a budapesti vizes világbajnokság egyik elektromos tervezője volt. Büki Richárd pedig Kozármislenyben él és 24 éve gitártanár Bólyban.

Külön el fogunk járni az ügyben, hogy a tiltakozással kapcsolatban ilyen hülyeségeket írt fel a járdára arról bezzeg nem jelzett, hogy az igazi üzenet a kérdés nélkül lojális újságírók felé a két nem hivatkozott felirat volt:
“Szabad ember elviseli a kritikát (Schilling Árpád) és Akik nem mozdulnak meg, észre sem veszik a láncaikat (Rosa Luxemburg)”

Ez ügyben külön kikérdezzük inkriminált passzivistánkat, arról nem is beszélve, hogy a zenekar egyik dalában – ellentmondva a Párt és több dal tanúsága szerint a Boja által hirdetett családmodellnek – miért kesereg azon, hogy elvett egy oláh leányt. Ráadásul az alkoholizmust is hirdeti:

Ha pedig mindez csak hallucináció, akkor nem énekes, hanem csaló zenész lehet, aki csak tátog. Tudjuk ugyanis, hogy aki halucinál, az ucinál, mint a hal.

Ja és megígérjük, hogy megválasztásunk esetén betiltjuk a szóvicceket.

Komment!