Kéri László szociológus, politológus Félidőben, két választás között címmel tartott előadást a nagytétényi Art Quarter Budapestben november 12-én, a Kétfarkú Kutya Népfőiskola és Kazinczy Krisztina képviselőnk meghívására, közel 100 fős közönség előtt. A számos értékes statisztikai információval és személyes történettel tarkított este első részében bemutatta, melyek azok a vadonatúj tényezők, amelyek 2022. évi választások óta alakították a magyar politikai és gazdasági életet.
2022-ben az ukrán-orosz háború olyan hirtelen szakadt rá a választásokra és az egész világra, amire senki sem volt felkészülve. A kezdeti bénultságban mindenki villámháborúra számított, senki nem gondolt az ukránok ellenállására, majd a helyzet állóháborúvá alakult, és tart mind a mai napig. A háború megkerülhetetlen tényezővé vált minden ország számára, és ehhez valahogy viszonyulni kellett, és Magyarország kivételével, az Európai Unió országai Ukrajna mellé álltak. Ezért – a hihetetlen külpolitikai aktivitás ellenére, amit Szijjártó Péter prezentál a magyar lakosság számára –, Magyarország Európa nagy részében elszigetelődött.
Mivel magyar kormány nem tett megfelelő lépéseket az EU által azonosított jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, ezért az uniós források elapadtak, miközben a költségvetési hiány 4,5-5% között mozog, ami 4-500 mrd Ft-ot jelent évente.
Az infláció növekedése 2021 augusztus-szeptembertől kezdett növekedni, és 2022-ben – még szankciók nélkül –, már jóval nagyobb volt (24,5%), mint bármelyik európai országban a választási túlköltekezés miatt. A 2022. évi országgyűlési választások előtt olyan túlköltekezést hajtott végre a kormány, melynek következtében 2300-2400 mrd forint „szabadult rá” a lakosságra, mivel Orbán Viktor – sok más vezetőhöz hasonlóan –, azt gondolja, hogy „a választó megvásárolható”. 2023-ban – elsősorban a megemelkedett gázárak és az élelmiszerárak növekedése miatt – az infláció mértéke 17,6% volt. A magas infláció mértéke következtében a lakosság 60%-ának csökkent a reáljövedelme, a 60%-on belül a lakosság 30-40%-ának érdemben jövedelem vesztést szenvedett. Ez azt jelentette, hogy a lakosság jövedelem szerinti alsó harmadában, ahol az élelmiszer-, energia- és lakhatási költségek lényegében felemésztik a jövedelmet, sőt, ezek fedezésére a tartalékok feléléséhez is vezethet, ezért ez a réteg nem, vagy csak nagyon nehezen tud visszalépni a rendszerbe fogyasztóként, és ez gátja a gazdasági növekedésnek.
Összefoglalva: „A háború, a háború hossza, a háború teremtette új helyzetbe való beilleszkedés képtelensége, az elszigetelődés, a hiányzó uniós pénzek és az elszabadult infláció „gazdasági káoszhoz” vezetett.
2022 óta – lényegében – nincs érdemi gazdasági növekedés, mert nemcsak a fogyasztás nem tud növekedni, hanem közben a beruházások az uniós pénzek híján leálltak. Ennek következtében az építőipar mélyrepülésben van, a kis- és középvállalkozók az építőiparban szinte teljesen tönkrementek. A KATA megszüntetése számos egyéb területen is – a kiskocsmák, helyi élelmiszer boltok bezárása – a kis- és közép vállalkozások megszűnéséhez vezetett. Egyre nagyobb hiányokkal működik a gazdaság, és a hiányt hitelfelvétellel lehet csak pótolni. 2024-ben 4200 mrd forint a kamat, amit ki kell fizetni. 2019-hez képest az államadósság a duplájára nőtt, eléri a 60 ezer mrd forintot.
A gazdasági növekedést elérését a kormány elsősorban „Magyarország akkumulátor nagyhatalommá” válásában reméli. Jelenleg 14 db akkumulátorgyár beruházás van az országban, ami – a G7 számításai szerint – eddig 130 mrd forintba került a költségvetésnek. Az akkumulátoripar föld-, víz-, energiaigényes iparág, ami – többek között – gázerőművek létesítését is igényli. Az akkumulátor gyárak működtetéséhez idegen munkaerőt kell alkalmazni, mely érdemben nem bővíti a nemzeti jövedelmet, mert a vendégmunkások a jövedelmüket hazaviszik, ugyanakkor a hazai piacot sem bővítik, mert az autókat külföldi piacon értékesítik.
„Ez így együtt 2024-re nagyon sok mindenben megváltoztatta a közhangulatot Magyarországon.”
A közvéleménykutatásokban 2024-ig fokozatosan nőtt az un. passzív választók aránya, és 2024 tavaszára kialakult egy olyan közéleti légkör, „hogy ha nem Magyar Péter, akkor jött volna valaki más”. A Tisza Párt fokozatosan elért sikerét egy korábbihoz nem hasonlítható kommunikációval, online mozgósítási módszerekkel érte el. Kéri László véleménye szerint „a magyar politikai életben a Kutyapárt volt az utolsó, aki valamit felmutatott, hogy valahogy másképp is lehet ezt csinálni, iróniával”, és Kéri László azt hitte, ez be is fagy azon a szinten, de a Tisza Párt elkezdett valami hasonlót nagyüzemi módon csinálni. 2024-re jelentősen megváltoztak a társadalmi-gazdasági feltételek, és ebben a radikális feltételváltozásban jelent meg egy új tényező, ami mindenkit egy vadonatúj viselkedésre kényszerít.
Ami a jövőt illeti, Kéri László – jelen körülmények között – nem számít előre hozott választásokra. Szerinte Orbán Viktor napjainkra szembesült azzal, hogy 2026-ban elvesztheti a kétharmadot, ezért olyan könyörtelen kampány várható, ami eddig még nem volt a rendszerváltás óta. Magyari Péter – Stumpf András (Válasz Online) cikkére hivatkozva Kéri László felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben úgy „össze lesz mosva a hazugság és az igazság háromszor, és meg is lesz forgatva, és soha nem fogjuk tudni, hogy mi az igazság”. Azt is megírták, hogy az AI bevonulásával a kampányba új „valóságok” teremtődnek majd.
Kéri László elemzése szerint „a dinamika kétpárti politikai struktúra felé mutat”, ami nem jó hír a Kutyapárt számára.
A Fidesz lázas erővel próbálja megtartani egyre csökkenő saját bázisát, és abban bízik, hogy az utolsó pillanatban történő mozgósítással a győzelem még elérhető. A Fidesz ugyanakkor egy nagyon erős politikai képződmény, mert övé a hatalom (katonaság, média, közigazgatás), és lényegében minden intézményesített versenyfeltétel a Fidesz rendelkezésére áll.
A Tisza Párt jövője megjósolhatatlan, mert olyan kihívásoknak kell megfelelnie, mint a 106 hiteles egyéni jelölt kiállítása, a kormányzóképesség elhitetése. A Tisza Párt reménye a hatékony mozgósításban rejlik, melynek bázisai az un. Tisza-szigetek lehetnek, melyekből – jelenleg – kb. ezer van az országban (Budapesten 53 db). Kéri László véleménye szerint a „Tisza mozgalom felpiszkált alul, egy olyan típusú közvetlen politikai részvételi igényt, ami már kiveszett Magyarországon”. Kéri László azt tapasztalta számos Tiszaszigeten történt látogatása során, hogy ezeknek a szervezeteknek a motorja – ellentétben az értelmiségiek által vezetett a rendszerváltás előtti tömörülésekkel szemben –, „a minden hájjal megkent rutinos, helybéli ismeretekkel rendelkező vállalkozó garnitúra, akik szemben a ’Fideszes főnökükkel’, ismerik a terepet”.
A társadalom versus állam kérdésére ad majd választ a 2026-os országgyűlési választás eredménye.
A felvétel 1:08:44 időpontjától az alábbi kérdésekre válaszolt Kéri László:
- Egy esetleges kormányváltás esetén hogyan rendezhető a magyar gazdaság, ami most túszként van a NER markában? Hogyan tud ez visszarendeződni egy sokkal egészségesebb állapotba?
- Milyen a szakember ellátottság Magyarországon?
- Létezik-e a láthatáron valaki, aki esetleg a Fidesz berkein belül, aki Orbán helyére léphet?
- Lát-e a párhuzamot a fiatal Orbán Viktor és a Magyar Péter retorikája között?
- Ha Trump csökkenti Ukrajna támogatását, annak milyen hatása lehet Európában? A védővámok bevezetése milyen hatással lehet Európára?
- Számíthatunk-e az orosz befolyásolás további radikalizálódására? Mivel fogja Putyin Orbánt?
1:50:50: A kis párok, köztük a Kutyapárt szerepét hogy látja az elkövetkező másfél évben?
Kéri László válaszában kifejtette, hogy nem ért a Kutyapárthoz, annak ellenére, hogy 2022-ben a Kutyapártra szavazott, mert mindig úgy megy el szavazni, hogy arra szavaz, aki – szerinte – a legkevesebb kárt fogja okozni. 2022-ben azt gondolta, hogy a Kutyapárt, amit addig csinált, az elég bizarr, de biztos, hogy nem fog bajt okozni, mert nincs elég ereje hozzá. A 2024-es önkormányzati választáson a XII. kerületben elért eredmény egy „csoda”, ez lehet a Kutyapárt laboratóriuma, mert ha ott tud valamit bizonyítani, akkor a Kutyapárt megmarad, ha nem, akkor a kétpárti polarizáció legyalulja.
Kéri László azt kívánja, a Kutyapártnak legyen még szebb jövője, mert a bizarrság az egyetlen, ami ezen a bohózaton segíthet, amilyen a magyar közélet. Személy szerint örülne, ha a Kutyapárt megmaradna, mert ugyan a kormányzóképesség a Kutyapárt látásmódjából sosem fog kialakulni, de szükség van arra, hogy legyen egy olyan párt, amelyik mindenkor fricskát tud mutatni az aktuális hatalomnak.
Polinszky Márta
Október végén söpört végig a hazai sajtóban, hogy a XXII. kerületi fideszes polgármester volt felesége, Krieger Krisztina képviselő a képviselői Read more
A júniusi választáson a budafok-tétényi választók akaratából maradt polgármester a fideszes Karsay Ferenc, de a testületben elvesztette többségét, vele együtt Read more
2024. szeptember 19-én tartja a ciklus utolsó ülését Budafok-Tétény jelenlegi képviselőtestülete. Októbertől fontos változás lesz, hogy ugyan Karsay Ferenc fideszes Read more
Több alkalommal hívott Budafok-Tétény – testületi többséggel nem rendelkező – fideszes polgármestere egyeztetni. Ezeken a találkozásokon az általános témákon túl Read more