Mi lesz a gyülekezési jogunkkal és a választásokkal? – a TASZ előadása

Az alábbi szöveg a 2025. május 15-én Érden elhangzott előadás leirata, tehát még bőven a végül megvalósult Budapest Pride felvonulás előtti helyzetet tükrözi, az akkor lehetségesnek tűnő kimeneteleket veszi sorra. A teljes felvételt itt lehet megnézni:

AZ ELŐADÓK

Hegyi Szabolcs jogász, filozófus, tizenöt éve a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, szakterülete a gyülekezési jog, a szólásszabadság és a közadatok nyilvánossága, korábban húsz éven át oktatott jog- és államelméletet a miskolci jogi karon.

Döbrentey Dániel jogász, politológus, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, jelenleg a szervezet Közéleti Részvételi Programját vezeti, a politikai szabadságjogok teljes spektrumával foglalkozik, fő területe a választások tisztasága.

A gyülekezési jogot a 2018. évi LV. törvény szabályozza, ami meghatározza a gyülekezés kereteit és korlátait. Egy szabadságjogról van szó, ami azt jelenti, tüntetést bárki szervezhet, a törvény néhány határt szab meg, amiket nem lehet átlépni, és a rendőrségnek csak ott van lehetősége beavatkozni, ahol ezt a törvény lehetővé teszi. A tüntetést előre be kell jelenteni – a bejelentés nem engedélykérést jelent, hiszen alapvető szabadságjog gyakorlásáról van szó –, a bejelentés alapján a rendőrség dönthet úgy, hogy a tüntetés túlnyúlik-e az alapvető szabadságjog határán, és ebben az esetben tiltó határozatot hozhat.

Az országgyűlés 2025 márciusában módosította a gyülekezési törvényt úgy, hogy az gyülekezés megtiltásának általános okai (pl. nem lehet erőszakos, nem sértheti mások jogait stb.) között kimondta, hogy nem lehet olyan tüntetést megtartani, ami a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6/A. §-ában meghatározott tilalmat megsérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg. Magyarul nem lehet olyan tüntetést tartani, ami „18 éven aluliak számára olyan tartalmat tesz elérhetővé, ami népszerűsíti vagy megjeleníti a homoszexualitást vagy az eltérő nemi identitást”.

Törvénybe iktatták azt is, hogy a rendőrségnek kötelező tiltó határozatot hozni abban az esetben, ha valaki ilyen tartalmú tüntetést jelent be. Ezzel lényegében megpróbálja a jogalkotó megakadályozni azt, hogy akár bejelentéssel, akár bejelentés nélkül meg lehessen tartani a Pride-ot, magyarul, hogy jogszerűen meg lehessen tartani a Pride-ot.

Ezzel párhuzamosan a módosították a szabálysértésekről szóló 2021. évi II. törvényt, mely szerint aki részt vesz egy ilyen tüntetésen – függetlenül attól, hogy betiltották vagy be sem jelentették – az szabálysértés követ el és bírsággal lehet szankcionálni, melynek mértéke 6 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedhet. És – szemben a többi szabálysértéssel –, a kiszabott bírságot nem lehet sem elzárásra, sem közérdekű munkára változtatni. Ha valaki nem fizeti be a bírságot, akkor adók módjára azt be lehet hajtani, és még azt is beleírták a törvénybe – nagyon cinikusan–, hogy ezt az adók módjára behajtott bírságot majd gyermekvédelemre fogják fordítani. Mindemellett a jogalkotó kiterjesztette az arcfelismerő rendszerek használatát rendőrség számára az összes létező szabálysértésre. (Az arcok eltakarása minden tüntetésen tilos, még az egészségügyi maszk használata sem megengedett.)

Az egész módosító csomagnak, amit a Kormány elfogadott, az a címe, hogy a „gyermekvédelem céljából történő törvénymódosítások”. Ennek hátterében az áll, hogy Orbán Viktor februárban évértékelő beszédében bejelentette, hogy idén nem lesz Pride, nem érdemes bajlódni annak megszervezésével. Az egész törvénycsomag tartalma azt a célt szolgálja, hogy elriassza az embereket a részvételtől.

Jogorvoslati lehetőségek

2025. június 28-án megrendezésre kerülő Pride-on a várható nagy tömeg következtében helyszíni bírságra nem nagyon lehet számítani, ezért rendőrség várhatóan az arcfelismerő szoftver felhasználása alapján hoz majd szabálysértési határozatot (benne a bírsággal), amit vagy az ügyfélkapura, vagy a lakcímre fog kiküldeni. Mivel a határidők szorosak, ezért aki részt vesz a tüntetésen figyeljen az ügyfélkapujára, illetve a lakcímére érkező levelek időben történő átvételére. Az arcfelismerő rendszer meghozott határozat ez ellen jogorvoslat nincs.

Ha 8 napon belül a szabálysértő nem kéri a meghallgatását, akkor a határozat automatikusan jogerőre emelkedik. A meghallgatás csak egy formális dolog, de mégis meg kell tenni ezt a lépést ahhoz, hogy el lehessen vinni bíróság elé az ügyet, hogy érdemi jogorvoslattal lehessen élni. (A rendőrségnek nincs határideje arra, hogy mennyi időn belül kell a meghallgatást megtartania.) A meghallgatás után születik egy újabb határozat, amit meg lehet támadni egy úgynevezett kifogással, amivel bíróságra jut az ügy, erre szintén 8 nap áll rendelkezésre.

A kifogásban érdemes leírni az alapos alapjogi érveket, mert a bíró a kifogásban előadott érvek alapján hozza meg majd döntését, ami lehet a bírság csökkentése, vagy figyelmeztetésre változtatása. (A TASZ álláspontja szerint azokban az esetekben, ahol békés tüntetőre szabnak ki bírságot, meg kellene szüntetni az eljárást, és nem volna szabad megállapítani a szabálysértési felelősséget, de a hazai bíróságok joggyakorlata nem támasztja alá ezt az álláspontot.) Ha valakinek nem elégedett a bíróság döntésével, akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz – ahol vélhetően nem jár majd sikerrel –, és elutasítás után az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, ahol ebben a konkrét esetben elég jó eséllyel lehet számítani jogorvoslatra.

A tiltakozz.tasz.hu oldalon megtalálható minden fontos információ, amit a tüntetésekkel kapcsolatban tudni kell.

A magyarországi választási rendszert a 2013. évi XXXVI. törvény szabályozza. Ennek alapján az országgyűlést 199 képviselő alkotja, ezek közül 106 képviselő egyéni választókerületi körzetben, 93 pártlistán való szereplés útján, és 1 képviselő nemzetiség listán szerez mandátumot. Ez azt mutatja, hogy az egyéni mandátumoknak van az abszolút túlsúlya, tehát a választást igazából az nyeri, az alakít kormányt, aki behúzza az egyéni mandátumok túlnyomó többségét. A választás kitűzésének napjától – ami 70-90 nappal a választás napját megelőzően történik – indul el formálisan a választási eljárás, a jelöltállítás és a kampány, ami 50 nappal a választás napját megelőzően veszi kezdetét.

Hol van a rendszerben választási visszaélés? A választási visszaélés nagyon-nagyon szűken vizsgálva csak az, ami a választási jogszabályokat vagy a büntető törvénykönyvet sérti, és az a kampány időszakban vagy a szavazás napján történik. Valójában Magyarországon egész más a helyzet. Választási visszaélésnek tekinthető elvontabb értelemben annak a rendszernek a kiépítése, amiben tulajdonképpen évek óta élünk, mivel minden választást megelőző évben, a hatalom igényeinek megfelelően módosították a választási rendszert.

Van egy tévhit ezzel kapcsolatban, még pedig az, hogy egy évvel a választás előtt már nem lehet hozzá nyúlni a rendszerhez, mármint a választási jogszabályokhoz. Van egy ugyan ilyen ajánlás, meg gyakorlat, de hát ajánlásokról, meg jó gyakorlatokról nem lehet beszélni egy választási autokráciában – sőt lehet, hogy a választási szót is el lehet venni ebből a definícióból. Egy konkrét korlát van, hogy az egyéni választókörzeteknek a határaihoz nem lehet hozzányúlni egy éven belül a szavazás előtt, de ez is egy kétharmados törvényben lévő passzus.

Ha a jogalkotó úgy gondolja, hogy mégse legyen ez a tilalom, akkor módosítja a jogszabályt. Mindez azt jelenti, hogy tanulmányozhatjuk a választási jogszabályokat, ismerhetjük azokat, alkalmazkodhatunk hozzájuk, de valójában ez már rég nem arról szól, hogy egy stabil, kiszámítható és korrekt keretet adjon az eljárásnak, hanem arról, hogy mi az aktuális érdeke a hatalomnak. Ha hatalomnak az az érdeke, hogy két héttel a szavazás napja előtt átír valamit, akkor át fogja írni.

A választási visszaélések konkrét formái, amelyek elsősorban a választás napján történnek, sokkal kevésbé befolyásolják a választás eredményét, mint az, amit a jelenlegi hatalom művel a választási eljárás saját igényeinek megfelelő alakítására.

A konkrét választási visszaéléseknek jogi értelemben két típusa van. Az egyik bűncselekményt valósít meg, a másik meg az, ami a választási eljárási törvénybe ütközik. Egyszerűsítve az van, hogy minden bűncselekmény a választási törvénybe ütközik, de nem minden választási eljárási törvénybe ütköző jogsértés egyben bűncselekmény is. A 2012. évi törvény a Büntető Törvénykönyvről 350. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amelyek választás elleni bűncselekménynek számítanak, és a választási törvény 2. §-(1) a tartalmazza azokat a választási alapelveket, amelyeket mindenkinek be kell tartani, aki részt vesz a választási eljárásban.

Az eddigi tapasztalatok alapján a 2026-os országgyűlési választás során „mindent az fog eldönteni, hogy a hatalomnak mi az érdeke, minden azon múlik, hogy az adott pillanatban ők hogyan mérlegelik, hogy mi a leghasznosabb. Ha a leghasznosabbnak az mutatkozik, hogy április 12-én vasárnap normál időben, minden indulni szándékozó a szavazó lapon szereplése mellett választás lesz, akkor az lesz. Ha pedig az lesz, hogy soha többet nem lesz választás, majd 2038-ban majd visszatérünk a kérdésre, akkor pedig az lesz.”

Polinszky Márta

Komment!