Elég a brit bulituristákból, jöjjenek az amerikaiak

Elég a brit bulituristákból! A Belső-Erzsébetvárosban élőknek elege van belőlük, gondoltuk mi festünk egy amerikait. Talán így élhetőbb lesz a helyzet.

A negyed szélén, az Erzsébet körúton készítettük el. Teste kőkemény 20 éves ELMŰ vagy MATÁV műanyag, ez a rengeteg matricamaradvány firka, és genny miatt nem derült ki.

3 spakli és egy lepedőnyi smirglipapír elhasználása után, a higítóval történő lemosás már egészen kellemes hangulatban telt.

Bármiféle festés előtt, minimum egy garzonlakásnyi területen szétszórtuk a kellékeinket. Bob szokja csak az rbnb lakásának méretét. (a kosarat nem a cba-ból loptuk) ….kölcsönbe van.

Felülről és alulról kezdtük el kifesteni Bobot. Kicsit féltünk, hogy úgy járunk mint anno a nyugati felüljárónál dolgozó mérnökök. De végül nem.

Ebben a fázisban valami sütiről, beszélgettek a járókelők. ̶d̶o̶b̶o̶s̶t̶o̶r̶t̶a̶ minyon.

Festés közben fontos a torna, így a hónunk alja is sárga lett. Így.

Az első munkanap eddig jutottunk. Elfelejtettük, hogy óraátállítás volt így tök hamar besötétedett.
Amúgy Bob szemtelen, és nincs rajta gatya de ezt szóvá se tudta tenni 😀

A második nap szereztünk egy gyerekmunkást, friss rajzórai tanulmányainak segítségével felrajzolta bobi arcát és ruháját. Ezután éhesen és átfagyva hazament.

Már majdnem kész!

Ha nagy a gyalogosforgalom a körúton, így lehet megtekinteni amerikai barátunkat:

Biztonságos keretek közt egyszerre három ember tud szelfit készíteni vele.

Támogatnunk kell még, nem bírja a magyar pálinkát.

Kész.

Utóirat gyanánt egy jó tanács kezdő utcaművészeknek, csak aranyos mosolygós Bobokat vagy bármiket fessetek. A szintén VII. kerületben elkészült Frankeinstein nem mosolygott, így hamar el is bontották.