Örökségvédelem irodaházzal – Fakivágások a Csodaszarvas téren

Bírságolás, megegyezés, átültetés? 

Megint az van, hogy a lakosság tájékoztatása, az információkhoz való hozzájutás aktív elősegítése egy beruházás esetén abszolút nem prioritás. Így tudott a Pro-Due Kft. minden figyelmeztetés nélkül hatalmas, egészséges fákat kivágni a Margit körúton, a madarak költési időszakában. Merthogy irodaház épül. Mit nekünk környezetvédelem, vagy a lakosság bevonásáról szóló, 2001-ben ratifikált aarhusi egyezmény (emészthetőbben: Wiki), vagy, netán a méltányosság. Mondom: irodaház, vili? A lakosság meg, látva egy pazar látványtervet, szokjon hozzá, hogy jó vesztesként ismét legyint egyet. 

A legyintés edzi a csuklót, serkenti a véráramot.

Mint kiderült, ez a telek magánterület, és az építési engedélyt 2017-ben kapta a beruházás. A fakivágások engedélyeztetéséről a II. kerületben pedig csak 2019-ben született önkormányzati rendelet. De legalább született! 

Nade mi van az engedélyben, a fakivágások indoklásában?

Hát azt jó lenne megtudni!

Az építéshatósági ügyeket 2020 március 1-jén a kormányhivatal átvette az önkormányzatoktól. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak már nincs beleszólása abba, hogy ki kap építési engedélyt. Csak a településképi- és a fakivágási engedélyek jönnek át a TKK Bizottságon az önkormányzatnál. De erre most hiába számítottam, bizottsági tagként. Elkéstem, addig felderítgettem, míg a fákat váratlanul leterítették 🙁

Ehhez jön, hogy az ún. ÉTDR rendszerben az önkormányzat márciustól sem az építési engedélyek adatait, sem a terveket nem látja. A Margit Corner irodaház építéséről pl. ennyi az infó:

Mivel a beruházó nem jelezte, az önkormányzat erről az építkezésről sem értesült. 

…Nem csak fakivágás: “örökségvédelem” is zajlik. Ez mostanság azt szokta jelenteni, hogy megtartják a homlokzatot. Az épület egészét, ennek funkcióját meg úgy alakítják át, ahogy nem szégyellik. Itt a műemléki iskolaépület bővítésébe úgy látszik, simán belefér, hogy plusz emeletek kiemelkedjenek a sziluettből. Hiába van erről UNESCO ajánlás, ami pl. a jelentős tömegváltoztatást ellenzi, és hiába mérlegeli a szervezet, hogy Budapest felkerüljön a veszélyeztetett örökségi listára. A hatalmas gesztenyefák, platánfák meg, gondolom, úgysem tartoznak az örökséghez.

Persze lehet kérni a terveket és az engedély dokumentumait: a kormányhivataltól. Egyelőre válaszra várva. Az országos zöldhatóság már vissza is írt, na, mit: hogy továbbította a levelet az illetékeseknek…

…Itt még azt gondoltam, az átültetés reális opció. Sajnos ezt elég meggyőzően cáfolja több szakmabeli is. Állítják, hogy egy ekkora, 35 éves fa esetében ez egyenlő lenne egy rendkívül hosszadalmas, és drága fakivágással.

Ez a fa megmenekül! A háttérben a tanácskozó műszaki ellenőrök: élet és halál urai.

Vélhetően a huzavona hatására, a kivitelezők irtó gyorsan felhúzták a Homework.hu oldalt, hogy “tájékoztassanak”. Sajnos, ez is leginkább egy marketing célú web-lap, és bár a tervrajzok megtekinthetőek, az engedélyeket, indoklásokat itt sem találni. A kordont is rohamtempóban továbbfejlesztették, a korábbi táblát lecserélték egy másikra, a helyet körbehúzták fehér textillel. Nézzük a dolog pozitív oldalát: így adnak teret a képzőművészi ihletettségű lakossági alkotóknak. Vagyis, a tájékoztatás elmulasztását bepótolhatjuk önmagunk tájékoztatásával. 

Kicsit megváltoztak a tervek. 

Ezzel a számmal konkrétan semmit nem tudsz kezdeni, inkább díszítőelemnek szánhatták.

A zöldközeli környezet ideális körülményeket biztosít a munkások számára a fakivágáshoz. A cég által a kerületieknek ajándékozott közösségi festőfal is jól bevált.

Szimpatikus dolgok:

A cég a polgármester kérésére most szünetelteti a fakivágásokat. A kisebb fákat áttelepítették a Zsigmond téri örökbefogadójukhoz, a Csodaszarvas tér névadó szobrocskája pedig hazaköltözhetett Szentendrére a készítőjéhez, Csíkszentmihályi Róberthez. Azt hiszem, van miről beszélgetniük a restauráció alatt, a szarvas pedig utána lehet, hogy visszaköltözik Budára.

Az önkormányzat pár napja egyeztet a kivitelezővel. Felmerült a mélygarázs áttétele egy közeli önkormányzati telekre. Mondjuk a dolgozók, eretnek módon, akár BKV bérlettel is bejárhatnának, hiszen ott a villamos… ja, nem, az előre kiadott helyiségek kényelmi faktoráért nyilván megéri 35 éves gesztenyéket meg platánokat kivágni.

Akár aszfaltot is törne a vezetőség, hogy a fát átültessék.

Lájk. Végre egy várva-várt betontörés a zöld javára! Csak épp a lényeg benne a probléma: a fa szinte biztosan nem élné túl az átültetést. Hiába mondják ezt meggyőző részletességgel főtájépítésztől kezdve kertészmérnökök, biológusok, hiába a Liget faátültetéseinek tapasztalatai, a ligetvédők dokumentációi: ez az opció még az asztalon van. A szakértők többsége szerint, ha bele is fognának, mintegy csodaváró indíttatásból, akkor is 2 év egy ilyet előkészíteni, körbeárkolni, a gyökérzetnek mikrobiológiája van, óvatos, fokozatos bontogatással, párásítással lehet csak nekimenni. A gyökérzetet is meg kell vágni, a földlabda a gyökérzetnek pont a szélső, vízfelszívó részeit nem tartja meg, aztán a gyökér-lomb egyensúlyhoz a koronát is gallyazni kell, ami után megmarad egy sérülékeny fa, még kevesebb túlélési eséllyel, amit aztán átteszünk egy másik talajba  ááááááááá… mindezt nálam sokkal szuperebben összefoglalta Bercsek Péter kertészmérnök.

Ezzel szemben a történetben eddig egyetlen szereplő mondta azt, hogy a fa túléli az átültetést, és 1,5 hónapos előkészítés után bele is fognának. Ő Kóródy Olivér, a Galapagos ZOO Serve Ltd.  képviselője, aki az átültetést kivitelezné, és 6×6-os kalodával oldanák meg. 

Kóródy úrtól ígéretet kaptam arra, hogy az állatkert igazgatójával történt egyeztetést követően személyesen meglátogathatom a Varannó utcába átültetett 100 éves platánokat, hogy képet alkothassak az állapotukról. Telefonon elmondta, nagyon szívesen megmutatja a fákat, hiszen különösen büszkék az eredményre, mivel itt már idős fákról van szó. Azt is elmondta, hogy a Margit körúti platánfa esélyeit mérlegelve hozzá kell tennie, hogy nagy körültekintéssel kell elvégezni a munkálatokat itt is, és a 100%-os sikert nem lehet garantálni, mivel minden fa “személyisége” más és más, ezért adott esetben máshogyan reagálhat a beavatkozásra.

Azt mondta, mivel állatkert zárva tart, az igazgató “intézménypolitikájától” függ, hogy lehetséges-e ilyen esetben a bejutás, és képek készítése. Várunk.

A legzöldebb kerületben csak a fafajták kiválasztásában vagyunk még maradiak. Javasolni fogom, hogy a jövőben kizárólag pénzfákat, és wifi-fákat ültessünk.

Mi lesz a platánfával?

Nem tudjuk. Nekem úgy tűnik ez a valóság: vagy változnak a tervek, vagy a fa nem éli túl az irodát. A tervek átszabására a cég állítólag nem kötelezhető. Viszont a lakossági tájékoztatás elmulasztása, és az erősödő nemzetközi környezetvédelmi törekvések teljesen más elvárásokat teremtenek a Pro-Due Kft. és a Codic Hungary beruházói felé, és reméljük, hogy ez a szeretet érezhető is.

Érdemben csinálni valamit, egyszeri jóemberként kb. nem lehet, max. leveleket irogatni, hívogatni a beruházókat, és kérni, hogy változtassanak a terveken, nyomozni, dokumentálni a folyamatot, meg véleményt nyilvánítani… Közben karanténban végezhető fültréning keretében gyakorolhatjuk megkülönböztetni a környéken gyakran elsuhanó robogók hangját a láncfűrészétől.

Minden esetre, nemzet-botanikai elhivatottságtól fűtve a minap kimentünk páran tiszteletünket tenni, és bebizonyítottuk, hogy az nem platánfa, hanem értékes pénzfa!

Dellare Galapaginos Hungaricus (Közönséges Pénzfa) – Rajta pedig az éppen fészket rakó Turul!

Ez a kérdés ciki lehetett, mert már napok óta nincs fent.

Aprópénz ültetés a botanikagazdaság fényes jövőjéért.

 

Friss termés.

Döntés: ti mit tennétek?

Aztán egyszer csak majd dönteni kell. Vajon, hogyan fogadnánk azt, ha a fa kivágásra (és pótlásra…) kerülne? Jobban haragudnánk erre, mint egy átültetés kísérletére? Akkor is, ha tüzetes utánajárás alapján minimális esélye lenne a fának a túlélésre? Mit szólunk ahhoz, hogy a cég részéről nagyjából semmilyen tájékoztatásban nem részesültünk? Mit várunk az önkormányzatunktól a jövőre nézve egy ilyen helyzetben?

Közben igyekszem kideríteni, hogy a 2017-es engedély alapján milyen előzményekkel, milyen szakvélemény, vagy rendelkezés alapján engedhették meg a fák kivágását. Az sem maradhatna következmények nélkül, hogy védett időszakban, és tájékoztatás nélkül álltak neki. A céget 12 db fa kivágásáért eredetileg 8 fa pótlására kötelezte az engedély, mivel ennyit lehet a telken belül elültetni. A fennmaradó törzsátmérő mérleget pótlási díjjal kell megváltani, ennek az összege kb. 4,3 millió Ft. Összehasonlításként: a platánfa, és az eddig kivágott gesztenyefák eszmei értéke kb. 2,4 millió Ft darabonként. Szóval a pótlási díj elég megúszós. A platánfa pedig egészséges, eddig legalábbis…

Talán érdemes lenne következetesnek lenni most, a szállóigévé vált “kiemelt beruházások” idején, a politika belterjessé válásának idején, amikor mindig azt emlegetjük, mennyire megszoktuk, hogy úgyis mindig a fontos emberek céljai érvényesülnek, magunkat meg elfelejtjük a fontos emberek közé sorolni.