Az egykori Frivaldszky kastély

A kalandos történetű, várrom által ihletett épületet tavaly adta el a NER a NER-nek. A licitálóknak pár napjuk volt eldönteni, van-e 3.5 milliárdjuk tíz különböző ingatlanra.

Az épületet Frivaldszky Imre, korának jelentős természettudósa építtette. Élete jó részében a puhatestűeket kutatta, sőt ráadásul gyűjtötte: halála előtt 16 000 puhatestűt adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának. Biztos érdekes jelenet volt, amikor a több ezer meztelencsiga megérkezett a múzeumba a titkárnő meg visítva elrohant. Vagy nem. A Svábhegy északi oldalán fekvő Béla Király út 20. alatti telek ideális lehetett meztelencsiga tartásra is.

Szeretnék egy olyat, mint ez a rom!

A kutató gyűjtőútjain bejárta az egész akkori Magyarországot. 1822-ban járt Trencsén-megyében, ahonnan a családja származott, ekkor látta meg Lietava várát, illetve annak romjait, ami mint később kiderült, nagy hatással volt rá: ő is valami ilyesmit szeretett volna magának.

Lietava vára, a képen hat meztelen csigát rejtettünk el

Középkorára vagyonos ember lett, amiben szerepet játszott házassága is, de ezt néha így alakul. 1838-ban vásárolt meg egy nagyobb, Béla Király út menti földdarabot, amin akkor még csak egy pici nyaraló állt.

Az események felgyorsulnak, mikor az eggyel odébbi Sashegyen Wéber János 1845-ben egy komolyabb kastélyt kezd építeni. A gótikus stílusú nyaralót Clark Ádám tervezte, aki a Lánchidat is.

Wéber nyaralója a Sashegyen

Frivaldszky látván az épülő kastélyt, szeretett volna egy hasonlóan grandiózust magának is, de a lietava-i vár mintájára. Ybl Miklóst kérte fel a tervek elkészítésére, akinek nem volt könnyű dolga, hiszen csak a szóbeli elmondás alapján tervezhetett valami hasonlót, amit ráadásul egy olyan embertől kapott, aki már csak a vár romjait láthatta, mindenesetre egy biztos volt: kell bele egy torony. A terv el is készült, aztán mikor Frivaldszky Imre meghallotta a számot, amivel a költségeket jellemezték, rájött, ennyire ő sem gazdag.

Az Ybl terv

Itt jött a képbe Brein Ferenc, aki jóval olcsóbban dolgozott, mert ő még csak úgynevezett kismester volt. Az épület is alacsonyabb lett és a tornyok száma is csökkenni kezdett, ezt már ki tudta fizetni Frivaldszky Imre.

A Brein tervei alapján felépült épület

A Béla Király 20. egy 1872-es térképen. A 481-es épületről beszélünk. Ez a szám egyébként azt jelenti, hogy hanyadikként épült a tágan értelmezett Hegyvidéken.
A készítők felelőtlenül nem tüntették fel a meztelencsigákat.

Eggyel odébb is kértek egy tornyot

Brein Ferenc egy másik tornyot is tervezett a környéken 1847-ben. Az Adonis 4. alatt fekvő házhoz, ami futott Repos, Ürményi és Wágner név alatt is. Magát az épületet még Wagner húzta fel és Ürményi építette hozzá a tornyot. Ürményi és Frivaldszky jó ismerősök voltak, előbbinek megtetszhetett barátja tornya, így megkérte az építészt, hogy neki is húzzon fel egyet. Az épület még ma is áll, információink szerint a tulajdonos próbálja felújítani a védett épületet, jelenleg az építési hatósági eljárások zajlanak. Igaz, már évek óta.

Mint időközben kiderült a Wagner család igen távoli rokonom, úgyhogy kérem ezt a házat!(Gergő)

Az épület homlokzata egy szombati napon

A hozzáépített torony, jó ötletnek tűnt felmenni, úgyis tériszonyos vagyok

A tornyot mindképp érdemes volt megépíteni, gyakorlatilag egy kilátó. Fotókon nehéz visszaadni, de igaziból egész Budapest látszik.

Frivaldszky nyaralója egyre ismertebbé válik. A Pest-Budáról 1854- ben írt útikönyvben már szerepel, 1860-ban már fénykép is készül róla:

1860

1906

Az új tulajnak nem jött be a torony

Frievaldszky eladta az épületet, 1875-ben már Meitner (Mauthner) Lipóté, aki növénynemesítő, nagykereskedő volt. 1914-ben a magyar növénytermesztés és vetőmagtermelés területén végzett tevékenységéért nemesi rangot kapott. Kutatásaink során nem bukkantunk nyomára, hogy marihuána nemesítéssel is foglalkozott volna.

A kastélyt később özvegye, született Mauthner Nanett örökli – valamint az elhunyt huga, szurdai Weisz Adolfné Mauthner Eleonóra. Amikor azonban 1906-ban neki is bekövetkezik halála, 1908-ban
eladják a birtokot és épületet gróf Pálffy Annának.

A grófnőnek sajnos-nemsajnos nem tetszett a vásárolt kastély, ami vett, így azt jelentősen átalakította. Eltűnt a torony is.

A grófnő a házat később gyermekjóléti intézménynek hagyományozza. A II. világháború után államosítják.

Ment ez is a NER-hez

1948-tól a Svábhegyi Országos Gyermekallergológiai, Pulmonológiai és Fejlődésneurológiai
Intézet Béla király úti telepének része volt 1998-ig,mikor onnan az intézet kivonul. 2005-ben
ugyan műemléki védettséget kap,272 ettől eltekintve azonban az enyészet martaléka.

A ház 1998 óta állami tulajdonban pusztul. Az állam 2019-ben értékesítette elég szürreális módon:

Az MNV 2019 július 5-én jelentette be, hogy értékesíti az ingatlancsomagot, amiben nem csak a Béla Király 20., a Béla Király 18/a, a Béla Király 18/b és a Laura út 1. szerepelt, hanem egy II. kerüli 400m2-es orvosi rendelő, egy zuglói 1445m2-es üres telek, egy fertőszentmiklósi 176 300 négyzetméternél is nagyobb laktanya, egy gárdonyi 46 ezer négyzetméteres beépítetlen telek és egy megyaszói kastély.

Licitálni július 10. és 12. közt lehetett. A csomag kikiáltási áron, a 3.5 milliárd forintos kikiáltási áron cserélt gazdát. Ebből 2.1 milliárd a 25 000 négyzetméteres Béla Király úti telek.

És mint a Válasz Online írja:

Az árverési eljárás erősen „bennfentesnek” tűnt, hiszen a későbbi győzteseknek 10-15 napjuk volt arra, hogy észleljék a kiírást, döntsenek az össze nem tartozó célingatlanok csomagban történő megvásárlásáról, lejárják a (részben vidéki) helyszíneket, osszanak, szorozzanak, illetve ajánlati biztosíték címén azonnal utaljanak közel egymilliárd forintot az MNV-nek. Mindez persze életszerűtlen. Még akkor is, ha a vagyonkezelő korábban is dolgozott hasonló határidőkkel egy-egy telek meghirdetésekor. A csomagban történő értékesítésnél – ezt tavaly új módszerként kezdték alkalmazni – azonban szinte elképzelhetetlen, hogy egy-egy pályázó képes ilyen tempóban teljesíteni.

A tulajdoni lapokból látszik, hogy az ingatlancsomag a Central European Ingatlanalap birtokába került. Ennek kezelője az Equilor-csoport, melynek ügyvezetője Szécsényi Bálint, aki ezen a fotón épp Tiborcz Istvánnal nevetgél. A Tiborcz és Szécsényi Bálint közti üzleti kapcsolatokról itt olvashattok részletesebben.

Kép: Válasz Online

A hatályos építési szabályzat szerint – már ha hihetünk az Önkormányzatnak, abban, hogy tényleg rendszeresen frissítik a Minervát – jelenleg lakóépület nem lehet a telken, csak egészségügyi intézmény. Félő, ez nem fog sokáig így maradni.

Az épület meg olyan állapotú, mint amilyenek szoktak lenni az állami tulajdonú, üresen álló műemlék épületek. Elvileg őrzik, de a gyakorlatban akkor mentünk be, amikor akartunk.

Utóhatás

Az eredeti Frivaldszky-féle épületetből nem sok maradt, de máig fennmaradt két épület, amiket elképzelhető, hogy ennek mintájára építettek.

Az első sztori áll gyengébb lábakon. Az egyik a triesti Miremare Kastély, amit Habsburg Miksa főhercegnek építettek. Érthető, hogy Miksa építésze mások ötleteiből merített, hiszen ez előtt az épület előtt csak vízvezetéket tervezett. Id. Frivaldszky János egyik forrása említi, hogy a helyiek emlékezetében máig úgy él, hogy ezt “magyar mintára” építették.

A másik hasonló épület Szepezdfürdőn épült. Ez Sebestyén Gyula számára készült. Sebestyén Gyula, aki többek közt megfejtette a rovásírást a Nemzeti Múzeumban dolgozott, mikor ott Frivaldszky János volt az igazgató, így nem lenne meglepő, ha ismerte volna a svábhegyi épületet.

Források:

Id. Frivaldszki János: A Rajeci völgy és a Frivaldszkiak.

Id. Frivaldszky János: Itt a Buda-Hegyvidéken.

Vizet prédikált a Fidesz: Tiborcz-partnerekhez került a Svábhegy maradéka. 2020., Válasz Online

Komment!