A Radetzky-Eposz – közérdekű adat-e a köz érdeke?

Hogy a történet pontosan hol kezdődik, azt nehéz lenne fülön csípni, de javaslom ezt a két cikket az előzmények felőli tájékozódáshoz: egy, kettő.

Kulcs-mozzanatok: a 2011-ben műemlékké nyilvánított, és 2016-tól céges tulajdonban lévő Radetzky-laktanya épületét régóta szerették volna átépítéssel hasznosítani. Viszont az örökségvédelmi eljárások szigorúbb előírásokkal járnak, mint egy hagyományos magánépítkezés, erre az épületre az UNESCO Világörökségi Bizottsága is évek óta odafigyel, és ajánlásokat fogalmazott meg a kormánynak a megóvására vonatkozóan. Az önkormányzatnak, mint már annyiszor szóba került, 2020 március 1. óta nincsenek építéshatósági jogosítványai, nem ő adja ki az engedélyeket, hanem a kormányhivatal. Viszont a településképi eljárás és a kerületi építési szabályozás még az önkormányzathoz tartozik, amit szintén figyelembe kell vennie egy építtetőnek… …kivéve, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítják a beruházást. Innentől (elvileg) se infó szolgáltatás, se kötelezettség, gyorsított eljárásban, a helyi szabályozásokon és a lakosság bevonásán felülnyúlva csinálhatnak bármit. Igen igen: pontosan ez történt a Bem tér 3. sz. 13507/3 hrsz. alatti épületünknél is. És a kiemelés mellett hirtelen az is oké lett a kormányhivatalnak, hogy ugyanazt az épületet elbontsa a Blue Urban Elegant Kft. és Market Építő Zrt. (Wáberer György és Scheer Sándor illetékességei), aminek a bontását évekkel ezelőtt leállíttatta! Jó jó, akkor még más volt a beruházó tulajdonos, a szlovák HB Reavis Buda Project Kft. akart itt építkezni. Szintén érdekes, hogy a BUE Kft. és a Market Zrt. megegyezéssel vette meg a HB Reavis-tól az épületet, mikor utóbbi perelt a bontás leállítása miatt. Szóval, nem várták meg, míg egyértelműen eldől a perben, kinek van igaza, és mi a követendő eljárás örökségvédelmileg, hanem adásvétellel lezárták a dolgot. 

2018 december 7-én még egy hatalmas intézkedés történt: Gulyás Gergely miniszter kimondta, hogy  az épület “a továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek”. Azt az épületet, amit 2011-ben nyilvánítottak műemlékké! Óh, Édes Istenem, beh’ szeretnék ilyen logikával és varázstollal rendelkezni, óh, de mennyire szeretnék! Kalapomat egy lóért, csak valaki mondja el nekem, hogy hogyan lehet egy 7 évvel azelőtt, mindenféle már megtörtént történelmi események okán, mindenféle örökségvédelmi szakember vizsgálódása alapján műemlékké nyilvánított épületet utólagosan letiltani a “műemlékké nyilvánításról”? Mivan? Hiszen a korábbi szakmai ismérvek alapján már utólag azzá nyilvánították… akkor… utólag visszamenőleg utólag nem lehet műemlékké nyilvánítani majd?? Emancipáció ide, vagy oda, én kisültem.

Nem tudok mást elképzelni, mint, hogy a miniszter úr több idősíkban létezik egyszerre, és így valószínűleg sikerült megváltoztatnia a történelmet, úgy 180 évre visszamenőleg. Ezt természetesen messzemenően támogatjuk, hiszen a Kutyapárttal mindig is kiálltunk mindannyiunk szebb múltjáért!

De, amint tudjuk: amit szabad Jupiternek… arról Mars nem árulkodik. Akkor majd talán Vénusz.

— Hát akkor, látjátuk feleim szümtükhel: íme az elmúlt hónapok mezei kisiparos pörgései —

 Tudtátok, hogy egy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás finanszírozása, tervei, ütemezése, társadalmasítása, a lakosságot érintő infók
❗️ NEM MINŐSÜLNEK KÖZÉRDEKŰ ADATNAK? Hmm 
Még augusztusban vártam 3 hetet erre a nagyon részletes válaszra, miután 10 kérdést küldtem a Kormányhivatalnak a Radetzky-laktanyával kapcsolatban:
 “…tájékoztatom, hogy az Ön által igényelt adatok nem közérdekű adatok, és
iratbetekintési jog hiányában nem megismerhetők, ezért kérésének nem áll módomban eleget tenni.
Levelem ✉️  –  Levelük 📩
⚖️ Nekem tényleg nincs ügyféljogom, de az azért elég vicces, hogy egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás infóit a törvény ilyen szuperül védi a nyilvánosság elől.
Megkerestem a TASZ-t, akik a 10 kérdésemre pontonként leírták, hogy melyikkel mely illetékeseket javasolják megkeresni: köztük volt a kivitelező, a kormány és az önkormányzat is. Utóbbinál ők is kiemelték az ügyféljoguk fontosságát. Nosza tehát folytköv.

Ez a homlokzat maradna meg a régi épületből az eredeti (kiemeltté nyílvánítás előtti)  bontási tervek alapján. Elég szépen hagyták lepusztulni. Jó lenne, ha valaki megcáfolná azt az aggályt, hogy az állagmegóvás hanyagolása összefügghet a tulajdonviszonyok változásával. Mennyit érhet az épület és a telek most?

☎️ A Kormányhivatal Kiemelt Ügyek Osztályán telefonon a kiemelési törvényre hivatkoztak:
 “mi a törvény alapján dolgozunk, az indokokkal nem foglalkozunk”, de utánaérdeklődnek (itt igazából csak 3 kérdésem volt: az engedély kiadásának időpontja, a kiemelés konkrét indoka, és, hogy mikor lesz lakossági egyeztetés?) Aztán a vonal egy hétig nem volt elérhető. Ok, dr. Sára Botond területi kormánymegbízotté meg már a kezdetektől azonnal lekapcsolt.
…Majd 2 hét után felhívott valaki az építésügytől, hogy: “azt mondták, hogy Önt kell keresni, de nem tudom, pontosan miért” … és hívjam vissza 2-3 nap múlva, amíg utánaérdeklődik, hogy tudnak-e információt adni…

 

 

 

 

 

 

A kiemelt beruházássá nyilvánítás előtti bontási tervek. Az állványozás az önkormányzati tulajdonú járdákon történne. Ez alapján van ügyféljogunk.

A piros megy, a szürke marad. Mélygarázsról nem világosít fel a kép, csak az “inert hulladék feltöltésről”.

☎️ Azóta sikerült az egyik beruházóval, a Market Építő Zrt-vel is kapcsolatba lépni, ahol megerősítették, hogy jelenleg nincs bontási engedély az épületre! Ez elég fontos infó, a maradék kapaszkodóknál mindjárt mondom, miért…
🌐 A többi, a lakosság bevonására, kompenzációra, tervismertetésekre, örökségvédelemre stb. irányuló kérdéseimre sajnos nem tudtak válaszolni, de írhattam egy nem publikus címre és ígérték, hogy a további kérdéseket tolmácsolják, és visszajeleznek.
❗️ Ugyanitt kértem, hogy a lakossági kérdések beküldésére hozzanak létre egy email címet, platformot, merthogy most elég nehéz tájékoztatni bárkit.
🕌  Persze már a legelején írtam az UNESCO-nak is, akik udvarias választ küldtek, hogy továbbítják a hazai illetékeseknek a levelet, de egyelőre sem a kormányzati oldal, sem a Világörökségi Bizottság nem nyilatkozott arról, hogy volt-e örökségvédelmi egyeztetés a tervekről. Gondolom, kölcsönös udvariasságból egyikük sem akarja beelőzni a másikat az információszolgáltatással, a lakosság meg a két szék között a pad alatt jól elvan. Hmm…
Levelem ✉️ – Levelük 📩 

🗽 A Fővárosnak is írtam, megosztva az eddigi összes levelet, pörgést, kérve, hogy egyeztessenek, és vállalják a jogi lépéseket, ha kell.
❤️ A Heinrich-udvar civil védőivel is kapcsolódtunk, a C8 és a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezte online fórum megadta az indító löketet. Egyetértettek, hogy a leghatásosabb, ha közösen lépünk fel, mert itt nem csak 1-1 épületről, hanem egy tendenciáról van szó. Megbeszéltük, hogy a 3 legfontosabb szempont szerint kiállunk az érdekeinkért: lakossági kérdések az építkezés hatásairól, örökségvédelem és jogfolytonossága, a kiemelt beruházások általános gyakorlatával szembeni ellenvetéseink.
🦍 Meg persze csináltunk kis akciókat, plakátoltunk, gyűjtöttünk aláírásokat, irogattunk nektek a facebook-on, hogy legyen infócsere… Néhányótokkal együtt augusztus huszadikáztunk a Bem téren, ahol a Tűzijátéknemnézés alkalmából egy kis élő zene mellett kiemelten megtiszteltetődtünk.

 

És egy óra leforgása alatt 40-en alá is írtátok a lakossági egyeztetést kérő, és telefonálgató akcióra hívó ívünket. Köszi!

Tájékoztató poszter – mindig csak a panaszkodás megy… inkább érezd magad kiemelten megtisztelve!

🏋️‍♂️ A LEGFONTOSABB, MARADÉK KAPASZKODÓK A RADETZKY-NÉL:
1️⃣ két önkormányzat is telekszomszédja az épületnek: a Főváros és a II. kerület.
2️⃣ emiatt mindkettejüknek ügyféljoga van: ha élnek ezzel, akkor kérhetik az eljárásba való bevonást, közvetlen jogi lépéseket is tehetnek: megfellebbezhetik a bontást.
3️⃣ ezt max. 15 nappal a bontási engedély kiadása után lehet, és jogvédelem kérésével felfüggeszthetik a bontást.
☯️ Nyilván bízzunk, és dolgozzunk az egyeztetésen, főleg most, hogy a helyi- és más érintett kerületi aktív civilekkel közösen mozdultunk a témában! Ha viszont ez nem járna sikerrel, akkor a per egy kihagyhatatlan lehetőség ahhoz, hogy ne a laktanya kőhalmai fölött tudjuk csak folytatni annak a tervezgetését, hogy hogyan álljunk ellen a jogállamiság túszul ejtésének.

🤘 Azért gondolom fontosnak, hogy folyamatában osszam meg veletek az utánajárásaim infóit, mert minden tudás, ami a lakossági cselekvőképességet erősíti, a köz érdekét szolgálja rövid, és hosszú távon. Nagyon szeretném, ha egyre több aktív civil érezné azt, hogy az ő utánajárása, belelátása, érdekérvényesítése igenis, nyom a latba! Úgy gondolom, hogy a valóságban sokkal többször van ennek igazi hatása az eseményekre, mint ahányszor ezt civilként a saját számlátokra, számlánkra szoktuk írni, vagy amennyire ez kiderül abból, ahogyan az utólagos beszámolókban szerepel. Ezért hiszem, hogy ezt erősíteni kell! 
Nyilván nem az épület megújulásának akarunk ellenállni, sőt, szeretnénk, ha fel lenne karolva.
Amiért pörgünk az az, hogy SEMMIT VELÜNK NÉLKÜLÜNK.
📣 A helyi civilekkel készülünk egy A Hang-os petícióval is. Ha csatlakozni szeretnétek, írjatok kommentben, vagy üzenetben, vagy itt: vejuhasz@gmail.com


💔 RADETZKY, NE BOMOLJ! 🏗

 

S, hogy mindeközben el ne feledjétek, a Radetzky nem a Vak Pali, álljon itt fülbemászóul:

 

 

Komment!
Ez is érdekelhet:
Idétlen időkig: Zugló Római-parti üdülőjének soha véget nem érő felújítása

Zuglónak van egy önkormányzati tulajdonú üdülője a Római-parton. A felújítása 2022-ben kezdődött, napjainkig is tart, azonban a rendeltetési céljára továbbra Read more

Felmérés: Újpesti közétkeztetés

Szeretnénk megismerni a IV. kerületi közétkeztetéssel kapcsolatos véleményüket, ezért kérjük, válaszoljanak az alábbi kérdésekre. A válaszadás anonim, a beérkezett eredményeket Read more

“Hiába nyomogatja a gombot Képviselő úr, nem fogok szót adni!” – a városvezetéssel való normális viszony élt 35 napot

A fenti idézet Dr. Trippon Norbert polgármestertől származik és Nagy Dávid képviselőnek volt szánva - 15 perc személyeskedéssel fűszerezve (alább). Read more

A helyi elitnek épített lakásokat az önkormányzati cég Ajkán a fiatalok helyett

Több társasházat is épített Ajkán a Liget utcában a 100% önkormányzati tulajdonú cég, az AVÉP Kft. Ugyanez a cég értékesítette Read more