A március 21-i Antirasszista Világnap alkalmából Miskolcon is szervezett egy eseményt a Kétfarkú Kutya Népfőiskola. A Dr. Ámbédkar Iskolában tartott eseményen az intézmény alapítója, Orsós János vendége volt munkatársa, Budai Júlia. A beszélgetésen részt vettek az iskola diákjai is, akik a világnap alkalmából rendezett iskolai dispután a legjobb helyezéseket érték el. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb elhangzottakat.
Az előadás apropója, hogy egy éve áll az iskola előtt, közterületen Dr. Ámbédkar, az iskola névadójának szobra, amit még a kampányidőszakban, a Kétfarkú Kutya Párt segítségével állítottak fel. És aminek azóta sincs fennmaradási engedélye. Ennek felidézésével indította a beszélgetést Kiss Gábor (MKKP Miskolc).
Orsós János hozzátette: nagyon megtisztelőnek érezték, amikor egy éve a MKKP elkérte az addig az iskolában felállított szobrot, és az Antirasszista Világnap alkalmából kihelyezte köztérre. Azóta is jönnek vendégek, fényképezkednek vele. Jól beleillik a környezetbe, terveik szerint ott is marad. Budai Júlia szerint a helyi lakosok is szeretik, odasétálnak hozzá, nézegetik, nem piszkálják, nem gyalázzák meg. Elolvassák az üzenetét, amibe nehéz belekötni: „Taníttass, lelkesíts, szervezkedj!”
A közmunka jó! A közmunka jó?
A beszélgetés napján az Antirasszista Világnap alkalmából délelőtt disputát tartottak az iskolában, amin többek között A közmunka jó tételmondatot vitatták meg pro és kontra érvekkel a tanulók. De hogy jön ez ide? A kérdésre az egyik diák rávágta, hogy a közmunkán romák dolgoznak. Ezután a jelenlévők között is vita alakult ki arról, hogy a közmunka jó-e vagy sem.
Orsós János és Budai Júlia egyetértettek abban, hogy a közmunka egy jól körülhatárolt rétegnek van kitalálva. Kitörni belőle nem lehet, viszont tökéletes eszköz a függésben tartásra, zsarolásra, politikai nyomásgyakorlásra. Ha a szegregátumok 90% körüli arányban egy pártra szavaznak, az azt mutatja, hogy tulajdonképpen nincsen szavazati joguk. Akié a közmunka, azé a szavazat. Nem mernek másra szavazni.
A normál minimálbér 2023-ban bruttó 232 ezer forint, a közmunkás minimálbér pedig bruttó 110 ezer. Ha valakit arra kárhoztatunk, hogy a minimálbér feléből éljen éveken keresztül, azt kizárjuk abból a körből, akiknek szerintünk járnak az emberi körülmények. A közmunkából nincs kitörés, nincs kitekintés. Nem lehet egy társadalomban két társadalmat fenntartani. Ha egy társadalmi rétegnek csak a közmunka jut a minimálbér feléért, akkor ott valami nagyon nagy baj van a rendszerben.
A végekre nem vonatkoznak, nem érnek el azok a szolgáltatások, amelyek a többségnek alanyi jogon járnak. Például a legszegényebbek iskoláiban szaktanári ellátottság már évtizedek óta nincs. A szegregált iskolákban nem jutnak el a diákok a törtekig, a szorzótábláig. Alig tudnak írni, olvasni. Nem tudnak a gyárban egy felvételi tesztet kitölteni. Ez merénylet egy társadalmi réteg ellen. Nem elég egy napon megemlékezni erről, hogy ez egy rasszista intézkedés. Elvárják, hogy 80 ezer forintból a cigányok úgy öltözködjenek és úgy viselkedjenek, mint a többség. Viszont nem engedik meg sem azt, hogy pénzt keressenek, sem azt, hogy tanuljanak.
Velük némileg vitatkozva Derdák Tibor, az iskola alapítója és tanára idézte egy közös tanáruk véleményét a közmunkáról: „Ácsi! Ez legalább van!” Orsós János erre válaszul kifejtette, hogy ő nem azt akarja, hogy ne legyen. Az a baja, hogy csak a cigányokra van szabva és nem lehet kimászni belőle. Budai Júlia szerint tűzoltó jellegű intézkedésnek jó, de onnan tovább kellene, hogy vezessen az út az elsődleges munkaerőpiacra, mert csak akkor lesznek a cigányok az ország és önmaguk számára is hasznosak.
A nem cigányok érdekeltté vannak téve a szegregációban
A közmunkáról indult vita nagyon gyorsan eljutott a szegregált oktatásig, ennek kapcsán mondta Orsós János a fentieket. Majd elmesélte, hogy azt szokta megkérdezni a gyerekektől a nagy cigánytelepeken, mennyi 7×9. Ugyanis erre nem feltétlenül vágja rá a választ egy telepi gyerek. Ha talál egy gyereket, aki tudja, hogy a törteket közös nevezőre kell hozni, azt ő már látja az egyetemen. Már nagyjából 15 éve nincs diplomás tanár (nem szaktanár!) a szegregált iskolákban.
Szerinte az iskolai szegregáció, ugyanúgy, mint a tankötelezettség leszállítása 16 éves korra, rasszista intézkedés, ami össztársadalmi jóváhagyással valósult meg. A pedagógusok is jóváhagyták, nem nagyon volt tiltakozás. Hamarabb megszabadultak így a „kezelhetetlen” cigány gyerekektől.
És most ők tüntetnek. Tüntessenek is, mert igazuk van. De ki kell mondani, hogy „ők azok, akik miattunk nem álltak ki annak idején. (…) Azok a vívmányok, amiket most megvívnak, csak akkor lesznek sikeresek, ha azok mindenkire egyformán kiterjednek.”
Orsós János szerint a nem cigányok érdekeltté vannak téve a szegregációban: így tudja a többség a gyerekeit például egyházi iskolába adni, ahol háromszoros összegű normatívával taníttatja az állam. Az egyházi iskolák háromszor több pénzből működnek, mint mondjuk az ő iskolájuk. Jobb körülmények, jobb fizetés a tanároknak, színvonalasabb oktatás.
Egy hozzászóló szerint Encs térségében a hátrányos helyzetű gyerekek 99%-a állami iskolába jár. A nem hátrányos helyzetűek fele egyházi iskolába. Az egyház súlyosan kiválogatja magának a jobb helyzetű gyerekeket. Tehát ha fehérnek születsz, van 50% esélyed, ha cigánynak, akkor nincs esélyed.
Havi 5 millió forint állami támogatás sem fér bele
Ha Orsós János oktatási miniszter lenne, állítása szerint megvonná a normatívát azoktól az iskoláktól, akik nem veszik figyelembe a körzethatárokat. Ha le akarják választani a szegényeket, fizessék ki saját maguknak az iskolájukat. Az egyházi iskolák akkor kapnának extra támogatást, ha ott lakosságarányosan a szegény gyerekek is jelen vannak. Végezetül megvonná a szabad iskolaválaszás lehetőségét. Szerinte ezt le kell nyelnie minden jó érzésű magyar állampolgárnak, hiszen csak azért született ez az intézkedés, hogy kirekesszenek egy jól körülhatárolt réteget.
Orsós szerint fontos lenne, hogy ha van egy állami feladatot átvevő iskola, mint például a Dr. Ámbékdar Iskola, akkor támogassák őket, ne pedig minden mozdulattal a kinyírásukat célozzák. Ez a hozzáállás független a politikai irányultságtól, nem csak a kormánypárt sajátja. Ők a rendszerváltás óta egyedüli civilként vannak jelen, és az állam nem fizet nekik működési költséget.
„Havi 5 millió forintról van szó, ami két államtitkár fizetése. Milyen pitiánerek! Ez egy évre 60 millió forint, gyerekekre lebontva havi 60 ezer forint. Ezt spórolja meg az állam, amikor nem adja oda nekünk működési költségként, viszont odaadja a 17 évesnek adóvisszatérítés formájában, ha abbahagyja az iskolát. Ez egy rasszista intézkedés!”
jelentette ki.
Orsós János szerint nem várható, hogy a helyzet a közeljövőben változni fog. Kívülről aligha várhatnak segítséget. Ezért zárásképpen a diákjaihoz fordulva arra bíztatta őket, hogy minden nap szánjanak rá pár percet és gondolkodjanak az elhangzottakon. Hogy jól van-e ez így, és ők maguk mit tudnának tenni azért, hogy változzon a helyzet. Ne mástól várjanak tanításokat, más nem fog segíteni! Mindenki más eredményre jut majd erre a kérdésre válaszolva. Nem mindenkinek a tanulás viszi előrébb az életét, bár ő tanárként és a saját példájából kiindulva ezt tudja javasolni.
A Kétfarkú Kutya Népfőiskola további előadásairól ide kattintva olvashatsz részleteket. Ha pedig te is szeretnél tenni a társadalmi felzárkóztatásért, várunk az MKKP Social Club passzivistái közé! Jelentkezni itt tudsz.
Kéri László szociológus, politológus Félidőben, két választás között címmel tartott előadást a nagytétényi Art Quarter Budapestben november 12-én, a Kétfarkú Read more
A beszélgetésre az MKKP IX. Országos Passzivista-Találkozó és Alkotótábor pénteki napján, július 19-én került sor Bodajkon. Résztvevők: Dull Szabolcs szabadúszó Read more
Előadó: Dr. Berki Boglárka okleveles közgazdász és szociológus, kutatási területe a társadalmi tőke és annak társadalmi integrációhoz fűződő viszonyának vizsgálata. Read more
Összefoglaló a Kétfarkú Kutya Népfőiskola dán népfőiskolákról szóló beszélgetéséről.