Gyorstalpaló: mi fán terem az adatelemzés? Hogyan dolgozd fel a kérdőívvel szerzett információkat?

Kutyostaton innen és túl!” címmel háromrészes előadássorozatot szerveztünk a Kétfarkú Kutya Népfőiskola keretében. Ez itt az adatelemzésről szóló harmadik rész szöveges összefoglalója, amit Bagi Rea tartott. Az elsőt (űrlapok és táblázatok) itt, a másodikat (kérdőívezés) pedig itt tudod megnézni.

1. Adat – információ – tudás

A nyers adat „valakinek vagy valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet”. Az adatnak önmagában nincs jellemzése, semmilyen összefüggés-értése.

Az „értelmezett adat” legfontosabb jegye, hogy bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el. Az adatból akkor lesz információ, ha valamilyen jelentést kap, és annak alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott cselekvést indíthat el.

A tudást sokszor úgy határozzák meg, hogy felsorolják, mi mindent foglal magában a megfelelő tájékozottságon felül: tapasztalatot, szakértelmet, az áttekintés és az elemzés képességét, intelligenciát, értékrendet, döntési és cselekvési mintákat, intuíciót, reflexeket stb.

  1. A kutatás folyamata (részletesebben lásd a második előadásban)
    1. a cél meghatározása ⭢ döntéselőkészítés, kommunikációs stratégia kialakítása stb.
    2. hipotézis megfogalmazása ⭢ a meglévő tudás kiegészítése más forrásból
    3. a célcsoport kijelölése ⭢ meghatározza a mintavétel módját (pártpreferencia-kutatás esetében kötelező a reprezentativitás!)
    4. a módszer eldöntése ⭢ milyen típusú információra van szükség a kutatás céljának eléréséhez? kvantitatív, kvalitatív, mélységi, longitudinális stb. ⭢ a módszer kiválasztását meghatározza a célcsoport nagysága, elérhetősége
    5. adatgyűjtés (kérdőív, fókuszcsoport, interjú, strukturált megfigyelés stb.)
      • ki gyűjti az adatokat? ⭢ külső/saját erőforrás
      • hogyan gyűjtjük az adatokat? ⭢ személyes/telefonos/online stb. ⭢ a módszer determinálja

GDPR (Adatvédelem)!!!!

  1. Adatból információ ⭢ bármilyen módszer alkalmazását megelőzi az adatok ellenőrzése és „tisztítása”.
    1. kvantitatív (statisztikai) elemzés
      • alapfogalmak: eloszlás, átlag, szórás, stb.
      • programok: SPSS, Excel, Access, formokba beépített programok
      • adatkiigazítás: súlyozás, összevonás, transzformálás, extrapolálás
      • haladó szint: faktor, klaszter, korreláció, korrespondencia
    2. kvalitatív elemzés
      • leíró ⭢ pl. interjúk mélységi elemzése
      • tartalomelemzés ⭢ adott szöveg/ek/ben a verbális, szimbolikus, kommunikatív adatok kvalifikálása
      • intuitív elemzés ⭢ a meglévő tudás birtokában a hipotézisek elméletek ismertetése
      • fókuszcsoport ⭢ a kutatás célcsoportjának megfelelő egyének körében folytatott kötetlen beszélgetés – moderátor vezetésével – a kutatás témájáról a kutatás tárgyának mélyebb megismerése érdekében;
        • a kérdőíves kutatás megkezdése előtt a kérdésekre adandó válaszok körének kialakítása érdekében
        • a kérdőíves kutatás után a kérdésekre kapott válaszok megfelelő értelmezése érdekében
      • strukturált megfigyelés ⭢ pl. klubok, találkozók, akciók során szisztematikusan gyűjtött információk összegyűjtése
  1. Következtetések, összefüggések

Vizsgálni szükséges a folyamatok, jelenségek közötti kapcsolatokat, valamint a folyamatokat befolyásoló tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit, óvatosan. Problémát jelent: ha túl sok az adat, ha túl kevés az adat, túl sok manipuláció alapján született meg az adat. hibás modell, algoritmus alkalmazása.

Következtetések levonása

  • eredmények alapján az összefüggések, mintázatok, javaslattétel, prognózisok feltárása
  • a kutatás eredményire épülő stratégia, akció kialakítása
  1. Az információk hasznosítása
  • a diagnózis leírása
  • stratégia kialakítása
  • akció implementálása

Az előadás után kérdések hangzottak el a fókuszcsoporttal és a „nemzeti konzultációkkal” kapcsolatban, érdemes meghallgatni.

(Írta: Polinszky Márta, szerkesztette: Láng Dávid)

Komment!
Ez is érdekelhet:
Kéri László: „A bizarrság az egyetlen, ami ezen a bohózaton segíthet, amilyen a magyar közélet”

Kéri László szociológus, politológus Félidőben, két választás között címmel tartott előadást a nagytétényi Art Quarter Budapestben november 12-én, a Kétfarkú Read more

Hogyan szervezzünk pártot a kampánytól a döntéshozatalig? – kerekasztal az MKKP táborában

A beszélgetésre az MKKP IX. Országos Passzivista-Találkozó és Alkotótábor pénteki napján, július 19-én került sor Bodajkon.  Résztvevők:  Dull Szabolcs szabadúszó Read more

„Hangtalan érintetteknek hangot adni” – Szegénység, szegregáció és integráció szociológus szemmel

Előadó: Dr. Berki Boglárka okleveles közgazdász és szociológus, kutatási területe a társadalmi tőke és annak társadalmi integrációhoz fűződő viszonyának vizsgálata. Read more

Ahol vidámpark az iskola – a dán népfőiskolákról

Összefoglaló a Kétfarkú Kutya Népfőiskola dán népfőiskolákról szóló beszélgetéséről.