Egy év háború – Tények, amiket tudsz az orosz-ukrán háborúról, és mind téves

Vasárus Gábor László előadása a budapesti Lámpásban többek között a háborúhoz vezető folyamatokat, a háború gazdasági, társadalmi, taktikai és haditechnikai jellemzőit tárja fel. Szó esett még a magyar kormány háborúhoz való hozzáállásáról, említésre kerültek a hazánkban leginkább elterjedt tévhitek, a háború mindkét hadviselő felével kapcsolatban. Az előadás végén a nézők is kérdezhettek. Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat, de érdemes megnézni a teljes felvételt is.

Az előadóról Vasárus Gábor László geográfus, terület- és településfejlesztő, azonban nem hadtörténész, sem katona, így a jelenséget nem ebből a nézőpontból vizsgálta. A KRTK-ban dolgozik geográfusként, a Regionális Kutatások Intézetében. Az előadás kereteiben saját kutatásait, illetve tapasztalatait osztja meg, így ezek nem hivatalos kutatási eredmények. Terület és településfejlesztőként dolgozik, így fő témája a területi igazságtalanságok, amire Ukrajna területén bőven találni példákat.

Az előadás célja

Amikor az interneten szembejönnek velünk adatok, ki kell szűrni belőlük, hogy mi releváns információ, illetve mi nem az.

Ez az orosz-ukrán konfliktus kapcsán szintén így kellene, hogy történjen, azonban a különböző híroldalak mind az ukrán, mind az orosz oldalon gyakran az „összeesküvés-elmélet” módszert alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy tudományos alátámasztás nélkül elferdítik a háborúval kapcsolatos információkat, hogy azok jobb fényben tüntessék fel egyik-másik oldalt.

Ez a kelet európai konfliktus esetében is így történik, mind az ukrán, mind az orosz oldalnál látható ferdítés, főleg Magyarországon. Az előadás keretében konkrét példák hangzottak el mindkét fél dezinformációi esetére, illetve annak okait is megtudhattuk, hogy ez miért jellemzőbb nálunk, mint más uniós országokban.

2014-2022: 8 év, amit már mindenki elfelejtett

Alapból hibás „egy évesnek” tekinteni ezt a háborút, ugyanis valójában 2014 óta tart a konfliktus. Ekkor zajlottak a Majdan téri tüntetések, amelyek az akkori iszonyúan korrupt kormány ellen tiltakoztak. A tüntetésekből következett az egyik oroszbarát tévhit, aminek az alapkoncepciója, hogy CIA által felbérelt, Izraelből pénzelt magyar nácik lövöldöztek a Majdan téren. Ezt az oroszbarát oldal által terjesztett hírt azért nem reklámozza annyira az oroszbarát hazai média, mert Magyarországon ez brutálisan nagy hülyeségnek hangzana. A hír azt az igaz tényt ferdítette el, hogy a CIA tényleg jelen volt a Majdan-tüntetéseknél. Azonban a közép, illetve nagyhatalmak titkosszolgálatai minden nagyobb eseménynél jelen vannak, így ez nem számít szenzációnak. 

Az oroszok már 2008 óta készültek az ukránok elleni háborúra, ezt Geraszimov hadseregtábornok egy írásában nem hivatalosan megerősítette. Odessza esete adott okot az oroszoknak a támadásra, ami bizonyos fokig valóban jogosnak tekinthető. Oroszbarát és ukránbarát „focihuligánok” összeverekedtek egymással 2014-ben és az összecsapás olyannyira eldurvult, hogy oroszpárti demonstrálókat élve fellógattak, elégettek. Ebből következett az az oroszorientált, elferdített következtetés, mely szerint az ukránok nácik. (Annak ellenére, hogy az odesszai ukrán focihuligánok között voltak nácik, az ukrán nép egyáltalán nem szélsőjobbos gondolkodású, ráadásul az egyetlen Kelet-Közép-Kelet európai ország, aminek soha nem volt szélsőjobboldali párt a parlamentjében.) 

2015 és 2018 között alacsony intenzitású háború zajlott, század vagy szakasz szintű harcokkal, csupán néhány nagyobb, zászlóalj méretű összecsapás volt, azok azonban nagy veszteségekkel jártak. Ezeket a veszteségeket hazudja el népírtásnak sokszor az oroszbarát média. 2014-től 2022-ig tehát végig háború volt néhány olyan tűzszünetet leszámítva, amelyeket mind az ukránok, mind az oroszok egy órán belül megszegtek minden alkalommal. Fontos megjegyezni, hogy az ukrán háború már javában zajlott, amikor Amerikában republikánus, Trump vezette kormány volt, szóval már a történeti áttekintéssel meg lehet cáfolni az oroszbarát reményt, hogy ha a következő amerikai választásokkor a republikánus kormány nyerne, akkor az ukránok nagyon rosszul járnának.

Jelenlegi állapot

Oroszország leginkább az ukrán nagyvárosoknál akadt el az offenzíva során. Ennek oka, hogy ezek igen nagy vonzáskörzettel rendelkező, sűrűn beépített területek, ahol nehéz a közlekedés. A nagy tavaszi orosz offenzíva, ami 3 hónapja tart, naponta körülbelül 4 métert halad előre, úgy, hogy már körülbelül több, mint 10 ezer emberük meghalt. Azonban a beharangozott ukrán ellentámadás sem volt idáig túl sikeres, egy lakatlan szigetet sikerült elfoglalni. A média itt is mindkét oldalon nagyon eltorzítja a valóságot. Mindkét félnek produkálnia kellene „sikereket” a saját lakossága felé. 

Szélsőjobbos fegyverlobbi cáfolása

Amerikában csupán a gazdaság 5%-át teszi ki az Ukrajnába is szállító hadiipar. A két vezető informatikai cégnek az országban: az Apple-nek és a Microsoft-nak nagyobb szerepük van a GDP-ben és a lobbierőben, mint az ebben érintett amerikai hadiiparnak. Szóval valószínűleg az Egyesült Államoknak nem jelenthet olyan meghatározó bevételforrást az orosz-ukrán konfliktus, mint amennyire azt több oroszbarát szervezet is hangoztatja. Mivel a NATO, köztük az USA irgalmatlan mennyiségű fegyvert szállít ingyen is Ukrajnának, így valójában az amerikai hadiiparnak a konfliktus még akár ráfizetéses is lehet rövid távon.

Mennyire vagyunk ráutalva az orosz gázra?

Az Oroszországból érkező gáz a magyar földgázimport 1/3-ad részét tette ki az előadás napján, ami jelenleg csak Szerbián keresztül érkezik. (Külön érdekesség, hogy egyébként az ukrán hadseregnek pedig exportálunk jelenleg gázolajat.) A nyersanyag másik harmada nyugatról érkezik, a maradék rész pedig össze-vissza, a világ különböző pontjairól. Magyarországot jelenleg tökéletesen el lehetne látni nem-orosz gázzal. Ráadásul a jelenlegi uniós ár a fele annak az árnak, mint amit mi az oroszoknak fizettünk, még a gázra vonatkozó szankciók kiszabása előtt, amikor vásároltunk tőlük. Ennek oka, hogy sikerült a legmagasabb árszint időszakában megkötni a szerződést – bár el kell ismerni, hogy ezt akkor még nem lehetett pontosan tudni. Ha utánaszámolunk, jelenleg a gáz rezsicsökkentett ára Magyarországon ugyanannyi, mint amennyi az Unióban a nem rezsicsökkentett ár átlaga.

Kinek a hibája a háború?

Mindkét fél követett el hibákat. Az odesszai ukrán nácik bűnein kívül a krími csatorna elzárása volt megbocsátást igénylő cselekedet az ukránok részéről, ugyanis nem lehet az édesvizet olyan nagy terület elől elzárni, ellent mond az emberi jogoknak.

Ezzel szemben azonban az oroszok minden nemzetközi szerződést megszegtek. Az oroszok az Arab Tavasz mintájára terveztek oroszbarát lázadásokat szítani Ukrajnában, a Baltikumban, illetve Lengyelországban is, de sehol sem jött be, mert minden területen tudták az ott lakók, hogy jobban járnak az euróban kapott fizetésükkel, így ezen orosz próbálkozások nem tettek szert nagy támogatásra. 

A nyugati országok abban hibáztak, hogy Putyin pénzéért Európa haditechnikai felszereléseket és technológiát adott Oroszországnak: 2014-ig minden haditechnikai fejlesztésben volt európai alkatrész, vagy gyártástechnológia Az orosz ellenzéket Európa túldimenzionálta azt hitték, hogy meg fogják buktatni Putyint. 

A mai Oroszország nagyon nem a 2012 előtti Oroszország!

Putyin elnöksége kezdetén racionális és sikeres politikát folytatott: több millió lakást építtetett, több millió munkahelyet teremtett Oroszországban. 2012-ben azonban súlyos belpolitikai válság volt Oroszországban, ami Putyinra nagyon rossz hatással volt. Ekkor alakult ki benne a jellemző paranoiás viselkedés, ami minden politikusnál megjelenik, amikor a hivatalát túl sokáig tölti be, ez egy pszichológiai tény.

Azóta Putyin a felmérések alapján rájött, hogy mindig háborús helyzetek során növekszik a népszerűsége, (2008-ban Grúzia megtámadása során, 2014-ben Ukrajna megtámadását követően), tehát az egész orosz-ukrán konfliktusnak orosz belpolitikai okai vannak. A legtöbb orosznak a Szovjetunió szétesése legalább akkora trauma volt, mint a magyaroknak Trianon. Az oroszok így megemelik kalapjukat bárki előtt, aki akár egy kis ideig is revíziót tud felmutatni egy kis terület visszacsatolásával. 

Oroszország 2023-ban kettős képet mutat  az iparvárosokban a szovjet-kommunista nosztalgia jellemző, Sztálint rehabilitálták, vidéken a 20. században megszokott vallási, nacionalista maszlag jellemzi a hivatalos propagandát. A sarló kalapács jelképe is előkerül az ünnepeken. Magyarországon általában, aki szereti Oroszországot, az a 2012 előtti Oroszországot szereti. Általában csak olyan pozitívumokat sorolnak fel érveléseik során, melyek 2012 előtt voltak igazak, azonban ma már közel sem.

Milyen szempontból új ez a konfliktus?

Hasonló kaliberű háborúból több is volt az elmúlt évtizedekben, akár az amerikaiak által indítva is, illetve már hasonlót az oroszok is csináltak 2008-ban Grúziában. Az újdonság, hogy Twitteren, Facebookon, Tik Tokon élőben közvetítik a háborút, így sokkal átélhetőbb az az érzés, hogy hasonló akár velünk is megtörténhet, mert Ukrajnában hozzánk hasonló, hétköznapi emberek küzdenek. A kiber hadviselés is jelen van a háborúban: az ukránokat az Anonymus hacker csoport igyekszik segíteni, míg az oroszok már 2012 óta tudatosan készültek erre a háborúra és olyan profi hackereket alkalmaznak, akiket nyugaton képeztek ki. 

Ezen a hadszintéren óriási előnyt jelent Ukrajna számára, hogy iszonyatosan elmaradott ország és a közigazgatást nem mindig lehet feltörni virtuálisan, ugyanis a mai napig papíron, aktákon keresztül zajlik rengeteg helyen. 

Egyéb fontosabb dezinformációk és cáfolataik

A dezinformáció orosz eredetű fogalom, ami a cári birodalomra vezethető vissza: az oroszoknál két szó is van a hazugság fogalmára: az egyik a a hétköznapi, átlagos hazugságokat írja le (ложь). A másik szó (враньё) azokat a történeteket takarja, amiket elmondunk, de belül mindannyian tudjuk, hogy nem igazak, például ilyen a propaganda, vagy a „hanyatló nyugat” 200 éves szövege. 

Oroszbarát oldalon elterjedt az a kamuhír, hogy az ukránok nem is mondhatják ki, hogy az oroszok elfoglalták Kelet-Ukrajnát, mivel ők eleve elfelejtették az oroszoknak bejelenteni a határaikat a Szovjetunió felbomlása után. Azonban Ukrajna határait 13 államközi és körülbelül ugyanennyi nemzetközi szerződés garantálja, köztük a Budapesti Egyezmény, amiben Ukrajna lemondott atomfegyvereiről cserébe határainak biztosításáért és elismeréséért, valamint egy határmódosítás, amit Putyin 2003-ban alá is írt. 

Olyan hírek is terjengtek az interneten, hogy azért támogatja a háborút ukrán oldalról a Biden kormány, mivel fia földeket vett Ukrajnában 2016-ban. Ez két okból sem igaz: egyrészt Ukrajna segítését 2014-ben kezdte még az Obama vezette Egyesült Államok, amit Trump folytatott 2017-2021-ig. Más részről pedig amikor valaki földeket vesz egy adott területen, annak nem érdeke, hogy ezeket a birtokokat szétlőjék és szétbombázzák. 

Továbbra is orosz oldalról terjedt el egy hír, hogy az amerikaiak jogtalanul kémkedtek az ukrán területek felett. Azonban az „Open Sky” keretein belül, amit Magyarország is aláírt, bármely állam berepülhet a szomszédos ország légterébe bizonyos időközönként, csak azt előre be kellett jelenteni, így az amerikai felderítő repülők 2022 februárjáig teljesen törvényes keretek között repülhettek be Oroszország légterébe, de ugyanezt megtehette Oroszország is a szerződések alapján. 

Az ukránokról elterjedt a „népirtás” legendája, hogy a területükön lévő oroszokat ki akarták írtani és Putyin azért hatolt be, hogy megmentse az ukrán náciktól a népét. De ez a 16-26 ezer fős „népirtás”, amikre ezek a hírek hivatkoznak, semmi mást nem jelent, mint a 2015 és 2022 között a donyecki, alacsony intenzitású háborúban meghalt katonáknak és civileknek az összes számát. Az EBESZ küldetésben résztvevő Magyar katonák jelentései is bizonyítják, hogy az ukránok népírtással való vádolása kamu.

Az oroszok a NATO szabályszegéséről beszéltek, mely alapján a szövetség megígérte, hogy nem vesz fel keleti államokat. Azonban abban a Párizsi Szerződésben, amit az oroszok is aláírtak, hozzájárultak a NATO bővítéséhez 3 feltétellel:

1. Az újonnan felvett országok nem kaphatnak atombombát
2. Az újonnan felvett országokban egyszerre legfeljebb 1 dandár erejű amerikai csapat lehet jelen.
3. A stratégiai fegyvereket külön szerződés szabályozza, amelynek értelmében az újonnan felvett országok nem kaphatnak belőlük.

Magyarországon (és több helyen is) azzal eteti a média a népet, hogy Oroszország a „keresztény fehér ember utolsó mentsvára és védőbástyája”. Azonban ez csak addig hangzik jól, amíg az ember bele nem néz a hivatalos statisztikákba: Oroszországban négyszer annyi az alkoholista, az abortusz, a válás és a drogfüggők száma, mint mondjuk Ausztriában. Akik Oroszországot éltetik, ezekről a statisztikákról gyakran megfeledkeznek.

A „Novo Rosszija projekt 2014-2022” egy interneten terjedő reklám volt, ami hamis demográfiai térképeket mutatott be. Az ábrázolt térképeken pirossal voltak bejelölve Ukrajnában azon területek, ahol 25-79% az oroszok aránya. Ez így azonban torzított ábra volt, ugyanis nagyon sok terület kapta meg a piros színt, de nagyon nem mindegy, hogy egy területen a lakosság negyede, vagy háromnegyede orosz. Ezt a kategóriát legalább 2 kisebb csoportra kellett volna osztani.

Az Ukrajna területén élő oroszok közül egyébként nem is akar mindenki csatlakozni Oroszországhoz: Mariupol városa például egy színorosz lakossággal rendelkező város, ahol orosz származásúak nagy számban vettek részt a harcokban annak érdekében, hogy Ukrajna része maradhasson a város. Ráadásul a két nyelv hasonló és a Szovjetunió időszakában sok ukrán jobban megtanult oroszul mint ukránul, de attól még az identitása ukrán.

Ukránbarát dezinformáció

Akármennyire objektíven is vizsgáljuk a témát, az ukránok sokkal kevesebb, illetve kevésbé súlyos fals információt terjesztett el a háborúról, mint az oroszok, de tény, hogy ilyenre is akadtak bőven példák:

• „Kijev szellemének” a legendája egy Mig-29-es vadászgépről és pilótájáról szólt, aki az egész orosz légierőt egy egész napon keresztül feltartotta a háború elején. Ez azért nem lehet igaz, mert egy teljes feltöltéssel egy Míg-29-es jóval kevesebb, mint 24 órát képes levegőben maradni.
• A „Kígyó-sziget hőseinek” legendája arról szólt, hogy azok az ukrán katonák, akik elküldték az orosz hadihajót melegebb éghajlatra, mind meghaltak később. Azonban a valóságban életben maradtak és hadifogságba estek.
• Az orosz halottak számát is gyakran eltúlozzák az ukránok: legutóbb 190 ezer halottról számoltak be, de ha a támadó ország katonái közül ennyien meghaltak volna, már veszítettek volna. A saját veszteségeiket pedig rendre letagadják. Többször azt állították, hogy Putyin haldoklik, azonban ezt semmivel sem tudták eddig alátámasztani.

Fontosabb fogalmak tisztázása, egyéb tévhitek és érdekes tények a konfliktusról

A magyar médiában az a dezinformáció terjed, hogy Ukrajnában kényszersorozás zajlik. Ez azonban nem igaz, mert helyette sorkatonai, illetve honvédelmi kötelezettség van, ami minden országban életbe lép világszerte, nemzetközi konfliktus esetén. Ezáltal lehet háború alatt katonai törvénykezést kiterjeszteni az emberekre. Ez alól azonban valójában nagyon könnyű kibúvót találni.

A zsoldos címkével vagdalkozik mindkét fél, a másik katonáit illetően. Zsoldos az, aki pénzért harcol olyan konfliktusban, amihez morálisan semmi köze. Azok a nyugati önkéntesek, akik Ukrajna oldalán harcolnak, nem minősülnek zsoldosnak, mert nem kapnak fizetést, legtöbbjük már a háború eleje óta Ukrajnában élt, rendelkeznek ukrán letelepedési engedéllyel. Ellenben azok a csoportok, amelyeket az oroszok alkalmaznak, mint a Wagner csoport, az abban szolgáló, nem orosz származású katonák minden nemzetközi jog alapján zsoldosnak minősülnek.

Mindkét fél vádolja a másikat háborús bűnökkel. Valójában a népirtás 6 kategóriája közül csupán 1 valósul meg úgy, hogy jelenleg azt jogszerűen bizonyítani lehet, Oroszország részéről: Ukrajna elfoglalt területeiről ezerszám hordtak ukrán gyerekeket országukba, hogy orosz, gyermek nélküli családoknak adják oda őket. A gyerekek elhurcolása, illetve idegen nyelvre kényszerítése kimeríti a népírtás fogalmát, ugyanis a fiatal generáció jelenti a nemzet jövőjét.

Az orosz hadseregnek igen bonyolult beosztása van. Alapvetően a katonák 2 típusra oszthatóak: a nagy létszámÚ, sorozott katonák csoportjára, illetve a kis létszámú, profi, szerződéses katonákból álló, nagyon jól felszerelt csapatokra. Az sorozott alakulatok az oroszok gyakran kisebbségiekkel töltik fel, ugyanis sokszor használják „golyófogónak” a sorozott katonákat. Az ukránbarát szemléletű emberek azonban nem hajlandó elismerni a profi orosz csapat létét, az oroszbarát oldal pedig csak a profi, szakképzett orosz katonákról hajlandó beszélni.

Nézzünk egy példát arról, mennyire bonyolult átlátni a számok mögötti valóságot! Egy nappal a háború előtt az orosz harckocsik száma: 13900, de érdemes három kategóriát elkülöníteni:

1. A hadrendben álló harckocsiknak a száma, amelyek ténylegesen bevetésre kész állapotban voltak a csapatoknál, már csak ~1900 volt (192 BTG).
2. 3800 darab harckocsi karbantartási műveleteket igényelne bevetés előtt. Ezek között már rengeteg régi, 70-es években, vagy azelőtt gyártott harckocs is van.
3. 13900 harckocsi van összesen az orosz hadsereg birtokában. Azok a harckocsik azonban, amelyek nem férnek bele az előző kettő kategóriában, gyakran teljesen működésképtelenek, illetve hiányosak. Legalább 8000 olyan jármű van, amelynek ipari nagyjavításra lenne szüksége.

A veszteségekről igen nehéz pontos információkat szerezni, ugyanis egyik fél sem közöl pontos adatokat, sokszor nem is szándékosan. A legobjektívebbnek tekinthető becslések szerint körülbelül 30.000 orosz katona halt meg, illetve 150.000 a veszteségek száma (de ebben a sebesültek is benne vannak). Járműveiknek körülbelül 35%-át veszítették el. Az ukránok körülbelül 20.000 halottal és 110.000 veszteséggel rendelkeznek, illetve járműveik 40%-át vesztették el.

A légi fölény elvesztésétől minden résztvevő rettegett a II. világháború óta, azonban az ukránok bebizonyították, hogy ennek bekövetkezése mégsem jelent végső bukást. Az ukrán gyalogosok igyekeznek nem tömegekben menetelni, illetve járműveikkel igyekeznek nem a főutak mentén, hanem erdősebb, fásabb területeken közlekedni elkerülve, hogy a bombázások ne okozzanak nagy károkat.

A civilek bombázásával való megtörése nagy „szent tehene” volt a hadtörténelemnek: „a civilek bombázásával bármelyik nép megadásra kényszeríthető”. Ez azonban még egyik háborúban sem valósult meg. 

Maga a háború sokszor teljesen úgy néz ki, mint az I. világháború: talajba ásott lövészárkok találhatóak a frontvonalon, illetve harckocsi akasztó árkok. A lövészárkok mögött általában aknamező húzódik. Habár haditechnika tekintetében jóval fejlettebb, de jellegében nagyon hasonló a konfliktus az első világháborúhoz: mivel ma is az aknavetők és a tüzérségi lövedékek repeszei okozzák a legtöbb sérülést, a lövészárok jelent védelmet a gyalogosnak.

Működnek a kiszabott szankciók?

Oroszországgal szemben 2014 óta, a konfliktus kezdetétől vannak érvényben szankciók. Akadnak köztük olyanok is, amelyek elérik céljukat és olyanok is, melyek kevésbé. 

• A technikai szankciók működnek. Jelenleg már csak egy orosz autógyár termel, a többinek le kellett állni alkatrészhiány miatt. A műszaki szankciók is működnek. Az Armatát azért nem tudják gyártani az oroszok, mert az elektronikának a jelentős része, de még a motor bizonyos alkatrészei is európai gyártásúak voltak.
• A biztosítások szankcionálása nagyon odavágott az oroszoknak: az európai és amerikai biztosítók nem kötnek biztosítást orosz hajókra. Innentől kezdve senki nem szállíttat orosz hajókkal, tehát az orosz hajós szállítási rendszer a csőd közelében van.
• Az energiaszankciók egyelőre még nem működnek, de ennek az is lehet az oka, hogy ezek csak 2023-ban léptek életbe, a földgázzal kapcsolatosak pedig 2022 decemberében.
• A SWIFT rendszer lekapcsolásától az orosz pénzügyi rendszer összeomlását várták, de az oroszok átálltak a kínai bankokkal való együttműködésre.

Magyarország szerepe a háborúban

A kormánymédiában soha nem hangzik el a tény, hogy Magyarország valójában nagyon sokféle módon segíti az ukrán hadsereget: például gázolajat is küldünk nekik. Fegyvert azonban egyáltalán nem küldünk, de ennek az az oka, hogy a Gyurcsány-kormány odaadta Iraknak a háború idején az összes olyan fegyverét, amit most oda lehetne adni. Ami ma még megvan az hozzátartozik a NATO minimumhoz, tehát nem lehet mit odaadni.

Azonban fegyverszállítmányokat Magyarország átengedett területén: a háború kezdetén rengeteg bolgár fegyver ment keresztül az országon Ukrajnába. Török repülőket szintén hazánk területén keresztül repültek be szomszédunkba. 

Magyarország az összes NATO-s és EU-s Oroszország elleni szankciót kivétel nélkül megszavazott. Az oroszoktól csupán azért tudtunk még földgázt beraktározni, mert a nyersanyagra vonatkozó szankciók csak 2022 decemberében léptek érvénybe, és hazánk részleges felmentéseket is kapott.

Mire lehet számítani a jövőben?

Az említett aratási tűzszüneteken kívül még a kínaiak ajánlottak a két háborúzó félnek béketervet, de ez körülbelül csak annyit tartalmazott, hogy ők milyen árucikkeket követelnek az oroszoktól és az ukránoktól. Nehéz úgy békét kötnie a feleknek, hogy romhalmazzá vannak lőve az ukrán városok, illetve az oroszok is nagyon haragszanak az ukránokra. Az ukránok százas nagyságrendben követnek el szabotázsokat Oroszországban. Több, mint 60 vonatnak okozták a kisiklását, a váltó vagy a sínek megrongálásával. 100 feletti a robbantásos és egyéb merényletek száma Oroszországban. Az oroszok pedig azért nem akarnak békét kötni, mert támadásban vannak északon, míg az ukránok délen vannak támadásban, tehát mindkét fél a harcmezőn akar győzni. 

Ősszel lehet esély a békekötésre, ám ez csupán erős becslésnek mondható. Olyan ütemben fogy a haditechnika mindkét oldalon, hogy őszre várhatóan el is fogy számos típus, vagy a hozzá való lőszer. Oroszország habár atomhatalom, jelenleg csak középhatalomnak mondható. Jelenleg két nagyhatalom van a világon: az Egyesült Államok és Kína. Utóbbi az ukrajnai háborúnak köszönhetően erősödik, mert ahonnan európai és amerikai vállalatok eljöttek, azokat mindenhol felvásárolta/átvette Kína. Ez két következménnyel fog járni: az Európai Unió teljesen ki fog esni a középhatalmi státuszból, valamint nagyon sok háború várható a jövőben, mert Kína nagyon sok proxyháborút fog indítani.

A jelenlegi világhatalom egyik pólusát Kína és szövetségi rendszere alkotja. A másik pólust az Egyesült Államok és szövetségesei: Anglia, Ausztrália, Japán, Dél-Korea alkotják, a semleges országok pedig igyekeznek a kínaiakkal és az amerikaiakkal is jóban lenni.

Oroszország elszigetelődik: a legutóbbi ENSZ szavazáson, melynek témája az ukrajnai háború volt, csupán 5 ország szavazott Oroszország mellett. Várhatóan sem az oroszok, sem Európa nem fog jól kijönni ebből a konfliktusból.

(Írta: Tarsoly János, szerkesztette: Láng Dávid)