Oktatás másképpen, a nulláról – Horn György előadása az Államalapításról

Az igazgatás munkacsoport szervezésében több előadásra is sor került 2023. augusztus 20-án, az MKKP új államalapítás rendezvényén. Ezek közül a következő, amelynek felvételét közzétesszük, Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetőjének előadása az oktatásról – egy kicsit másképp.

Nem hagyományos stílusú, sziporkázó példákat tartalmazó előadásról nem lehet hagyományos módon összefoglalót írni. Ezért akit érdekelnek az oktatás rendszerszintű problémái, az szánjon 37 percet az életéből arra, hogy megnézze Horn György előadását.

Aki ezt megteszi, megtudhatja a következőket:

mikor és miért így alakultak ki a mai oktatási rendszer alapjai
melyek az un. nehéz és könnyű tantárgyak, és miért nevetséges ez a megkülönböztetés
az oktatási rendszer nulláról való indításának lehetősége miért fikció
egyáltalán miért van szükség az iskolára
az iskola gyermekmegőrző intézmény helyett szociális térként való működésének szükségességét, a szociális kompetenciák elsajátítása érdekében
a tanulási motiváció megszerzésének és megőrzésének módszereit
a tanulási kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a XXI. század digitális eszközeinek felhasználásával
az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) működésének alapelveit

Néhány részlet az elhangzottakból (nem feltétlenül szó szerint):

Az iskola egy ramaty hely. Azért született meg a XIX. század végén, a kórházakkal és a temetőkkel egyszerre, hogy a tömegtársadalom kielégítse azokat a szükségleteket, amelyeket addig a helyi kisközösségek elégítettek ki. És mivel az állam leginkább a külső és belső rend biztosításához értett (lásd: hadseregszervezés), az iskolát és hasonló elvek mentén szervezte meg. Ezt a centralizáltságot pedig azután is megőrizték, hogy már semmi szükség nem volt rá. A kiinduló helyzet – 45 perces tanórákon, homogén korcsoportoknak tantárgyakat tanítanunk – egy baromság, de mivel erre van kitalálva a rendszer, megváltoztatni sem lehet, az rengeteg pénzbe kerülne.

Abszurd, hogy a kémia, fizika, biológia, földrajz a komolyan vett tárgyak, akkor van “nehéz nap”, amikor ezek szerepelnek az órarendben. Itt ugye arról van szó, hol vannak a shelfek, mi a másodfokú egyenlet megoldóképlete, stb. Erre a tudásra épít ma a rendszer, miközben a művészeti tárgyakat (ének-zene, rajz), a testnevelést, vagy éppen az élet dolgait megvitató osztályfőnöki órát jóval kevesebben tartják fontosnak, úgy élnek a fejekben, mint amit “el lehet lazázni”.

Az iskola a jelenlegi rendszerben nem gyerekeket tanít, hanem tantárgyakat, minden ezek köré van szervezve. Az alaptézis, hogy minden tanár a saját tárgyának érdekeit képviseli, és ha esetleg mindketten tanítják ugyanazt a gyereket, az lényegtelen kérdés, semmi nem erre épül. Hogyan lehet sok pénz keresni? Ha minél több órája van valakinek. Mi a jó munkarend? Ha minél később kezdek, és nincs lyukasórám. Hogyan lehet sikert elérni? Ha országos tanulmányi versenyt nyernek a diákjaim. Mi a kudarc? Ha sokan buknak nálam. Ez mind a tantárgyakhoz kötődik, nem a gyerekekhez.

Az iskolának a XXI. században három dologra kellene jónak lennie: 1. Szociális tér, hogy ne otthon legyenek bezárva a gyerekek, így fejlődjön az együttműködési készségük és szabálytudatuk; 2. Tanulási motiváció megőrzése – augusztusban még a legtöbb leendő elsős gyerek nagyon örül, hogy iskolás lesz, de ez az érzés nagyon hamar eltűnik. Először is meg kellene szüntetni a tantárgyakat és a 45 perces órákat. 3. A tanulási képességek fejlesztése – hogyan tudják megkülönböztetni az igaz állításokat a hamistól, vagy akár hogyan menjenek oda egy nőhöz kamaszként?

Autonómiát kell adni az iskolának, autonómiát kell adni a tanároknak, az állam fogja be a száját, és fizessen. Amikor arról van szó, hogy az mondja meg a zenét, aki fizetett érte, akkor őket el kell küldeni az anyjukba. Nem ők fizetnek, hanem mi fizetünk, és amit fizetünk, azt arra kell költeni, ami mi szeretnénk, hogy történjen a gyerekeinkkel.

TELJES PROGRAM A MUNKACSOPORT SÁTORBAN:

Korrupciókutatás workshop; 15:30-tól Dióslaki Gábor tőzsdei szakértő, a TEBÉSZ elnöke a gazdasági bűncselekményekről, tőzsdei csalásokról és segítségnyújtásról; 16:15-től Horn György, az AKG pedagógiai vezetője az oktatási rendszerről az új államban; 17:00-tól Káncz Csaba, geopolitikai szakértő a NER-en túli külpolitikáról, 17:45-től Horváth András, ellenőrzési szakember arról, hogyan tudjuk elkerülni hogy ellopjuk az országot, 18:30-tól pedig Bihari Viktória önismereti tréner, mediátor társadalompszichológiáról és a társadalom szerepéről az egyéni mentális egészségében.

Komment!