A Tóth Lőrinc utcában lerombolt villa történetenének folytatása az önkormányzattal

Mónus Angéla, a XII. kerületi önkormányzat Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság MKKP delegáltja és a 04. evk képviselő jelöltjének írása

A kezdet

1910-ben kezdték el tervezni, hogy az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület telket vegyen a Fővárosban és az Egyesület tagjainak családi házakat építsenek. A vidéki tagjaik számára kollégiumot és egy bérházat is terveztek. Az Egyesület a Pesti Hazai Takarékpénztár és a Magyar Jelzáloghitelbank támogatásával vett egy fél hegyoldalt, mintegy tízezer négyszögölt a Kis-Sváb-hegyen. Az új negyed határai az akkor már létező Istenhegyi út, és a mai Ráth György, Tóth Lőrinc és a Határőr utak lettek, az új utcákat, mint a Karap, Csemegi, Székács utcák, amiket híres jogászokról neveztek el.

Az Egyesület Árkay Aladárt bízta meg, hogy 39 családi villát tervezzen meg, melyek 3 év alatt fel is épültek, 1913-ra a villákba már be is költözhettek. A villanegyed egységes arculattal épült, eredeti, egyedi homlokzatokkal, díszekkel, formákkal, magas minőségben. A háborút a villanegyed nagy része túlélte. Most a XXI. századot kell túlélnie.

Tóth Lőrinc utca 3. szám (10029 hrsz)

Ahogy elhaladt az évszázad a negyed felett, tulajdonost cseréltek a villák, és már csak a nevében emlékeztet a múltjára, Bírák és Ügyészek Telepe. A villa 2021 februárja óta élvez fővárosi védettséget és kerületi elővédelem alá is lett helyezve, a Kissvábhegy kiemelten védett építészeti és helytörténeti értéke miatt.

A villát a Völner-ügyben legtöbb kenőpénzt fizető végrehajtó árvereztette el (M. Eszter) főként a tulajdoni lapon több oldalon át sorakozó parkolási bírságok miatt. Elsőre úgy tűnt, hogy az új tulajdonos, felújítja, ez az engedélyeztetési eljárás látszott is az ÉTDR-en. Aztán napról napra eltűnt az épület, először a tető, majd a falak. Mindezt úgy hogy nyoma nincs semmiféle bontási engedélynek az idevágó felületeken.

Az ÉTDR-en nyilvánosan elérhető kevés dokumentum szerint a telekre egyszerű bejelentési tervet adtak be 2021. május 11-i dátummal. Ennek nyilvánosan elérhetővé tett tervlapjain (helyszínrajz, látvány) egy olyan tervezett állapot szerepel, amely a tetőszerkezet kismértékű megemelésével ugyan, de megtartotta volna az eredeti épületet. A kerítés lebontásával egy félig terepszint alatt elhelyezett támfalgarázs is szerepelt a terven.

Ehhez képest a 2023. március 30-án történt helyszíni megtekintésen azt tapasztaltam, hogy – az egyébként a TKR 9. § (3) bekezdésének megfelelően az eredeti épületet ábrázoló építési háló mögött – az épületet teljes egészében elbontották. Ha ez így történt, akkor az építtető megszegte az egyszerű bejelentési dokumentációban vállaltakat, különös figyelemmel arra, hogy nem találtam nyilvánosan elérhető dokumentációt azzal kapcsolatban, hogy az építtető lefolytatta volna a fővárosi településképi véleményezési eljárást, ami a fővárosi TKR értelmében kötelező lenne.

A TKR 30. § (3) szerint „helyi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható, amennyiben a) az a meglévő állapot felmérési terveit is tartalmazó értékvédelmi dokumentációval igazoltan építészeti értékkel nem rendelkezik, és a helyére tervezett építmény tervei a környező védett értékekhez és a településképhez harmonikusan illeszkednek, vagy b) az építészeti értéket nem képviselő építmény bontásával a korábbinál rendezettebb állapot alakítható ki”.

Azóta kiderült, hogy az építtető nem folyamodott településképi véleményért a fővároshoz, az építtető nem adott be dokumentációt, vagyis engedély nélkül bontotta le az épületet.

Napjaink

Az önkormányzati ciklus utolsó, záró Városfejlesztési és Tulajdonosi Bizottsági ülésének az 5. napirendi pontja Felhatalmazás településrendezési kötelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére címet kapta. A bonyolult cím mögött a villa ügyét tárgyaltuk, ilyenkor olyan részleteket is megismertünk, amelyről addig nem volt tudomásunk.

A Hegyvidéki Tervtanács 2021. február 18-án konzultáció keretében megvizsgálta a villa tulajdonosa által benyújtott tervdokumentáció koncepcióját, településképi szempontból a tervtanács támogatta. Az építtető a villaépületet az ÉTDR felületén 2021. május 6-án egyszerű bejelentést tett. Az Önkormányzat 2022. december 2-án kapott bejelentést arról, hogy az utcai homlokzat kivételével teljes egészében elbontották a villát és a mélygarázs mélyépítési munkái megkezdődtek. Az Önkormányzat az ügyet áttette a BFK Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályára. Ez a hivatal, csak arra szólította fel a tulajdonost, hogy a szabálytalan munkagödör veszélytelenítési munkálatait végezze el.

A tulajdonos ez év márciusában megkereste hivatalunkat, hogy az eredeti villaépület helyreállítása érdekében együtt kíván működni. Pokorninak jogszabályban meghatározott esetekben lett volna arra módja, hogy a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írjon elő, meghatározott időkereten belül a tulajdonosnak (1997. évi LXXVIII.tv. Étv. 29. § (3) bekezdése szerint. Ehelyett hatósági szerződést kötöttünk (a településrendezési kötelezettségről szóló szerződés) a tulajdonossal.

Jelen pillanatban nem építhet mást a területen, az eredeti állapotot, az eredeti tervek alapján kell helyreállítania a villát. Széljegyzet került a tulajdoni lapra és építési tilalmat kapott a telek, csak a rekonstrukciós munkálatokat végezhetők el a területen.

Viszont a bizottsági ülésen két fontos dolog nem derült ki:

Az elmúlt két és fél évben miért nem élt Pokorni vagy a hivatal a 1997. évi LXXVIII.tv. Étv. 29. § (3) meghatározott jogával és miért nem szankcionálta a sajtóban is nagy port kavart bontást. De felmerül az is, minek vagy kinek a hatására ballagott be a tulajdonos a hivatalba, hogy ő kínáljon fel együttműködést, mert ezek szerint a hivatal nem vegzálta őt annyira, hogy hozza helyre a kiemelten védett építészeti és helytörténeti értékünket.

Mi lesz a sztori vége, ha nem hozza helyre a villát? Annyit tudunk csak, hogy építési tilalom van, de meddig és hogyan, miért? Minden egyes esetben meg szoktuk kapni a hatósági szerződést, amelyből ezek a kérdések kiderülnek. Ez, ebben az esetben, pont elmaradt.

Komment!