Ez sajnos nem vicc: elszabadul az önkormányzati lakbérinfláció Szegeden, a lakhatási válság közepén emel 30%-kal a városvezetés

Szeged városa, élén a „szociálisan érzékeny” városvezetéssel és polgármesterrel a helyi lakásrendelet módosítására készül. A módosítás lényege nem más, mint egy 30%-os lakbéremelés, kiegészítve a szociális lakások igényléséhez szükséges alsó(!!!) jövedelemhatár emelésével (37.050-ről 57.000 ft-ra, azaz több mint 50%-kal).

Nézzük pontosan a számokat – milyen emelés várható és mikor?

A 2024-es bérleti díjakhoz képest egységesen 30%-os emelést hajtanak végre minden önkormányzati lakástípuson, függetlenül az építés módjától (hagyományos, panel), elhelyezkedésétől és komfortfokozatától. Továbbá a 2022 és 2024 közötti 4.5%-os éves lakbérindexálás helyett a jövőben évi 10% lesz a bérleti díj emelkedése. Ez azt jelenti, hogy aki 2024 decemberében önkormányzati lakásban lakik, és fizeti a bérleti díjat, az ugyanezért a lakásért 2029-ben 70%-kal fog többet fizetni. Tehát, ha a következő 5 évben nem lesz infláció, akkor a lakónak 5 év alatt 70%-s jövedelememelkedést kell realizálni, hogy ne legyen rosszabb helyzetben anyagilag, mint most.

Miért is nem vicces ez az egész – azaz mi is a probléma egy ilyen fajta önkormányzati magatartással?

Egyfelől közhely, hogy napjainkban lakhatási válság van Magyarországon (valójában inkább világszerte, de fókuszáljunk most csak hazánkra): tömegek élnek esély nélkül arra, hogy valaha saját lakásuk legyen, és jövedelmük jelentős részét költik lakhatásra (beleszámítva ebbe az albérleti díjakat). Azaz: a lakbéremelés, beleértve ebbe az önkormányzat saját értékelése alapján is szociálisan rászorulónak minősülő lakosok lakbérének emelését, e helyzetben következik be.

Nem csoda, hogy a városvezetés és a polgármester nem büszke e lépésre – nem akarja ezt nagydobra verni. Ez nyilvánvalóvá válik magából az előterjesztésből, amelyben a városvezetés és a polgármester átláthatatlansággal és manipulációval igyekszik elfedni a lényeget.

Az előterjesztés ugyanis nem mutatja be az emelés százalékos mértékét explicit módon. A lakbéreket bemutató táblázatokból konzekvensen kimaradnak az emelés (2025) előtti évek adatai. Amikor egyáltalán kitér az emelés mértékére, akkor ráadásul ezt úgy teszi, hogy a korábbi lakbér esetében egy 80 négyzetméteres, az új esetében egy 50 négyzetméteres ingatlanon szemléltet.

Ez kiváló módszer arra, hogy (1) a lakbéremelés mértékét a ténylegesnél alacsonyabb mértékűnek tüntesse fel, illetve (2) a lakbéremelés pontos mértékének kiszámításához az érdeklődőknek osztani-szoroznia kelljen (ahelyett, hogy az önkormányzat egyszerűen átlátható módon a szegediek elé tárná az előterjesztésben az adatokat). Mindemellett az elmúlt 5 évben bekövetkezett önkormányzati lakbéremelést igyekszik bagatellizálni: annak éves mértéke (4,4%) kiemelten szerepel az előterjesztésben, kumulált értékét elfelejti közölni az előterjesztő.

Az előterjesztés nemcsak átláthatatlan, de manipulatív is. Egyszerre érvel ugyanis a lakbéremelés mellett a nominális bérek, illetve a lakóingatlanok piaci bérleti díjának elmúlt évekbeli emelkedésével, nagyvonalúan figyelmen kívül hagyva a kettő közti kapcsolatot, nevezetesen, hogy az elmúlt évek nominális (inflációval nem korrigált) béremelkedését „elvitte” az infláció, azaz a reálbérek (a bérből megvásárolható termékek, szolgáltatások mennyisége) összességében csökkentek. Különösen érvényes ez a legszegényebbekre, akiket az infláció (például az élelmiszerárak általános inflációnál nagyobb mértékű emelkedése) még súlyosabban érint – ehhez jön hozzá számukra a szegedi önkormányzati lakbérinfláció.

A rendelettervezet megemlíti – jogosan –, hogy a város a szociálisan rászorulók számára támogatást biztosít, ami a 2024. október havi adatok szerint havi több mint 8 millió forint kiadást jelent. Ez az idei költségvetésben, 12 hónap alatt a költségvetés 0,72 ezreléke. Természetesen a költségvetésnek számos igen fontos eleme van, a fejlesztésektől kezdve az üzemeltetésen át számtalan helyen van szükség a forrásokra, azonban a lakhatás egy olyan elemi szükséglet, ami kiemelt figyelmet kíván a város vezetésétől.

Hogyan és mit kellene/lehetne tenni – mi lenne elvárható egy felelős önkormányzattól egy ilyen helyzetben?

Nyilvánvaló, hogy a hazai önkormányzatok nincsenek könnyű helyzetben, a kormány folyamatos elvonásokkal sújtja őket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy nincs mozgástér.

Tartalmilag: lehetne kevesebbet emelni, differenciáltan emelni, esetleg egyéb önkormányzati bevételi tételekkel kapcsolatban emelni, amelyek nem a legszegényebbek zsebét érintik. Nem kellene emelni 50%-kal, sőt, akár el is lehetne törölni a szociális lakáshoz jutás alsó jövedelmi határát, tekintettel a hazai munkaerőpiaci viszonyokra (2 vagy 4 órában minimálbérre történő bejelentés, napi bejelentéssel történő foglalkoztatás, fekete foglalkoztatás).

Így azoknak is esélye lehetne önkormányzati bérleményhez jutni, akiknek a munkaerőpiaci helyzete túlságosan kiszolgáltatott ahhoz, hogy érdemi „fehér” egy főre eső jövedelmük legyen, mindemellett van munkájuk, bevételük, és így fizetőképesek.

A „hogyan” vonatkozásában: a NER-re jellemző (törvényes, ám az állampolgároknak érdemi beleszólást nyilván nem engedő) jogalkotási tempó helyett létrehozhatnának másfajta folyamatokat – pl. helyi érintettekkel, civilekkel folytatott konzultációs folyamatokon alapuló döntéshozatalt a szegediek sokaságát érintő döntések vonatkozásában.

Tapasztalatunk szerint ennek vonatkozásában a városvezetés és a polgármester részéről nem a tudás, hanem a szándék hiányzik. Mi, MKKP-s képviselők és passzivisták azon leszünk, hogy ez a következő néhány évben, amíg mandátumunk szól, mindenképpen változzon! Első lépésként a jelenlegi rendelttervezetet olvasva kifejeztük szándékunkat, hogy a rendelettervezet témája kapcsán dolgozzunk együtt, hívjanak meg a tárgyalásokra, alkossuk meg együtt azt a lakásrendeletet, ami a város és lakói számára is elfogadható.

A jelenlegi lakásrendelet itt olvasható, a november 22-i közgyűlés elé terjesztett rendelet pedig letölthető regisztráció nélkül erről az oldalról (a Rendelet tervezetek fület kell lenyitni, ott a 4-es számmal szerepel).

Tóth-Benedek Csanád

önkormányzati képviselő, Szeged

Komment!