A Tengerszemet Pataki Angelika pszichológus és Hajdú Fanny facilitátor alkotják. Munkájukban a társadalmi egyenlőtlenségekre helyezik a hangsúlyt – ezzel a fókusszal jött létre a projekt ötlete is –, melynek célja a Fórumszínház – a színház és aktivizmus határán egyensúlyozó – műfajának szélesebb körben történő megismertetése. Induló akciónk, a Közügy! egy három hétvégés folyamat, melynek célja a fiatal felnőttek politikailag aktív, de a pártpolitikából joggal kiábrándult csoportjának megismertetése a Fórumszínház technikájával.
„De mi is a közügy? A főnököd feketén akar foglalkoztatni? A családod beleszól, mit csinálj a testeddel? A baráti köröd elítél, amiért beoltatod magad? Legyen szó akár legszemélyesebb kapcsolatainkról, a hétköznapi elnyomások mögött mindig egy elnyomó rendszer áll. Ám ahhoz, hogy fellépjünk ellene és megtaláljuk saját eszközeinket, gyakorolnunk kell a párbeszédet és a részvételt. A Fórum a színházat és eszközeit a társadalom megszólítására, valódi dialógus kialakítására és különféle stratégiák kipróbálására használja. Gyakorlatai társadalmi szerepvállalásra sarkallnak, hosszú távú célja pedig, hogy valódi változást idézzenek elő.” (idézet a pályázat szövegéből)
Tulajdonképpen ezek a gondolatok inspirálták a Tengerszem elnevezést, vagyis egy szem a tengerre, mely megmutatja, hogy a megoldásokat olykor a felszínen, máskor pedig a mélyben kell keresni.
Fanny és Angi 4 alkalommal négy-hat órás zárt workshopot szerveztek 7 fő résztvevő számára, amelyek során megismertették őket a fórumszínház eszközeivel. Az alkalmak során közösen gondolkodtak a hatalmi dinamikákról, az elnyomás képekben való megjelenítéséről, az „Elnyomottak színháza” technikáinak segítségével. A résztvevők a játékok alatt a saját bőrükön tapasztalták meg, milyen testérzékek társulnak az elnyomáshoz. Ezután a résztvevők az asszociációik és saját történeteik alapján egy színházi előadást hoztak létre, melyben az őket érintő és foglalkoztató hétköznapi elnyomások, hatalmi dinamikák jelentek meg négy téma: a konformizmus, a kettős mérce, az egyenrangú felek közötti tisztelet hiánya és a hierarchikus viszonyok mentén.
A Fórumszínház előadását – a fórumszínház elveinek megfelelően – a témák iránt érdeklődő, ugyanakkor érintettekből álló közönség – 20 fő – tekintette meg, akikkel a foglalkozást vezető szakemberek (Fanny és Angi) párbeszédet kezdeményeztek a jelenetek által felvetett kérdésekről, ezáltal a közönség tagjainak lehetősége nyílt szereplőként is bekapcsolódni a jelenetekbe, adott esetben megváltoztatni a helyzetek kimenetelét.
Az előadásban szereplőinek és a közönség tagjainak zöme olyan fiatal felnőttekből állt, akik bár politikailag aktívak, azonban az aktuális hazai politikai közegben nehezen találják a helyüket. A „Közöd? Közügy!” bemutatóján résztvevőknek közös alapélménye a társadalmi berendezkedésből a legintimebb kapcsolatokba legyűrűző elnyomás, amikor a főnökök, a családtagok, akik mindig „jobban tudják” mi a teendő, mint a helyzetben érintettek, valamint az „ellentmondókat” igyekeznek elhallgattatni.
A „játékosok” egyöntetűen jelezték Fanny és Angi számára, hogy várják, hogy bekapcsolódhassanak a további folyamatokba, a nézők meg lelkesen várják a következő előadást. Úgy tűnik, érdemes volt támogatni és ezáltal útjára bocsátani a „Tengerszemet”.