Amikor az Önkormányzat hoz egy rendeletet, de még saját maga sem tartja be

A törvény szerint az állam által műemlékeknek nyilvánított épületeken, valamit az Önkormányzat által helyi védettségűnek nyilvánított épületeken a tulajdonosok kötelesek elvégezni az állagmegóvó munkálatokat. Aztán jön a valóság.

A kerületben való mászkálás során hihetetlen ingatlanokra bukkan az ember, és nagyjából az összes épületnek megvan a maga története, amiről kb lexikont lehetne gyártani. Fogunk is, és majd sok-sok pénzért le lehet tölteni.

Az első magyarországi Waldorf iskola önkormányzati tulajdonú, helyi védettség alatt álló épülete.

Értelmetlen törvények

Ezek az ingatlanok nyilván okkal kerültek be a 42/2017 önkormányzati rendelet alapján a helyi védelem alatt álló ingatlanok közé, de a lelkesedés ezek szerint csak addig tartott, hogy a listában ezek mindenképp fel legyenek tüntetve. A rendelet betart(at)ása, vagy annak eredményessége szemmel láthatólag még nagyon finoman is fogalmazva: konkrétan le van szarva.

Tény, hogy ennek a rendeletnek szintúgy mint a műemlékekkel kapcsolatos szabályoknak a betartatása állami feladat lenne. 2013-ban, amikor az építéshatósági feladatkörök nagy részét elvonták az önkormányzatokhoz, ez a hatáskör is a kormányhivatalhoz került. Az önkormányzatnak ezt követően annyi lehetősége maradt csak a közigazgatási eljárás általános szabályai alapján, hogy pl. egy balesetveszélyes helyzet elhárítása érdekében ideiglenes intézkedést hozzon. A Ket. hatályon kívül helyezésével, és az Ákr. hatályba lépésével azonban ez a lehetőség is megszűnt 2018. január 1-jétől. Mondanom sem kell, hogy mennyire aggályos a jelenlegi szabályozás, hiszen valójában az önkormányzat van olyan helyzetben, hogy gyorsan el tudjon járni, ha helyben intézkedni szükséges ilyen esetekben.

A betartása viszont mindenkinek a dolga lenne, különösen az Önkormányzatnak.

Szépkilátás 2. – Diana 1. Nem rég adta el az Önkormányzat Funtig Zoltánnak, Tóth Csaba és Mesterházy Attila emberének. Hármójuk feleségeinek közös cégei rendre nyerték a zuglói önkormányzati melókat. Funtig úr ügyvédi irodája jelenleg többek közt a zuglói parkolási parkolási bírságok behajtásából él, tudjátok, ezek a 16 ezer forint feletti összegek.

Istenhegyi út 76. Műemléki jelentőségű terület.

Zugligeti út

Tündérhegyi Pszichiátria, amit pár éve vett meg Farkas Flórián sofőrje.

A kerületben vegyesen vannak a helyi, illetve műemléki védelem alá eső magán-, állami-, és önkormányzati tulajdonú ingatlanok. A magán- és állami tulajdon esetében sem igazán látszik semmi nyoma, hogy megpróbálták volna valaha ellenőrizni, hogy a tulajdonos betartja-e a rendeletet, mert az ezzel kapcsolatos lakossági bejelentéseket jellemzően figyelmen kívül, illetve megválaszolatlanul hagyják. Nagyon úgy tűnik, hogy ezzel kapcsolatosan semmilyen intézkedés, szankció, vagy következmény nincsen a hivatalok részéről, holott erre a rendelet lehetőséget nyújt.

Annyi mindenesetre történik, hogy miután nyilvánosságra hozunk egy-egy ilyen esetet, az ingerküszöböt túllépő esetekben a nem létező, vagy hiányos kerítést valakik megcsinálják, hogy innentől ne tudjon senki bejutni és megnézni, hogyan pusztul és rohad tovább egy-egy helyi védelem alatt álló építészeti, és/vagy történelmi jelentőséggel is bíró ingatlan. Persze-persze, meg lehet magyarázni a hatóságok részéről, hogy, nem tudják ellenőrizni, mert az ingatlanba nem mehetnek be a tulajdonossal való egyeztetés nélkül, aki, ha nem érhető el, akkor ez nehézkes, de nézzük, mi a helyzet a saját tulajdonú ingatlanokkal.

Van egy rendelet, de minek?

Amikor a Hegyvidéki Önkormányzat a saját tulajdonában álló ingatlant is hagyja összedőlni, amit a fent említett rendelet alapján védettség alá helyezett, na akkor mi van?

A szóban forgó ingatlanhoz paradicsom palánták vezettek el minket, amiket egy kedves lány ajánlott fel az MKKP oldal felé, mert túltermelési válságba keveredett. A palánták köszönik szépen, jól vannak, már nagyok a sok esőnek köszönhetően, de még zöldek az idei angolos időjárás miatt.

Még nem fedezték fel a meztelen csigák

Az épület a Gaál József utca 21/a alatt található, amiről a története és egyedisége alapján még maga a tulajdonos önkormányzat is úgy gondolta, hogy az emléktábla elhelyezéséről és az ezzel kapcsolatos megemlékezésről be kell számolnia a Hegyvidék újságban, és az 5 évvel ezelőtti cikkben ironikus módon megjegyzi a cikk írója, hogy “a villára ráférne már a tatarozás”. Úgy tűnik, hogy a XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Cenzúrázó Főigazgatóság Nyomtatott Sajtó Megjelenési Alosztályának Felelős Ügyintézője mulasztott és felelőtlenül átsiklott ezen, úgyhogy megmaradt az utókornak.

Waldorf a Horthy-korszakban

Ez volt az első Waldorf-iskola az országban, ami 1926 szeptemberében kezdte meg működését két osztállyal, Nagy Emilné dr. Göllner Mária inspirációjára Budán, a Kissvábhegyi út 21. szám alatt (ma Gaál József utca).

Nagy Emil kellett hozzá, hogy ez, a korabeli oktatás szellemiségével gyökeresen ellentétes elveket valló intézmény megvalósulhasson. Odaadta a saját házát és telkét a suli épületének és jó kapcsolatainak köszönhetően kibulizta Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternél, hogy engedélyezze az első magyarországi kétnyelvű magániskola létesítését, így jöhetett létre a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus; ugyanis bentlakó diákok is voltak. Az iskola tanárainak nagyobb része Németországból érkezett.

Vicces amúgy ahogy a korabeli tanfelügyelők elemezgetik az új fajta oktatási rendszert és megállapítják, hogy az tök jó, de azért nem kéne eltérni a központi utasítástól. Mintha 2020-ban lennénk.

“Meggyőződésünk szerint semmiféle methodikai eljárás kedvéért a magyar nevelő iskola egységes nemzeti célkitűzésétől eltérni nem szabad.”

“…de feltűnt, hogy milyen érdeklődve vettek részt a tanításban, hogy milyen élénken viselkedtek. A tanártól állandóan kérdeztek, a padból kiszaladtak s boldogan súgták a tanár fülébe a titokban tartandó feleletet a föltett kérdésre. A tanár és növendékek között igen barátságos viszony uralkodik…”

Karikatúra a Waldorf-féle oktatásról

1929. november 13-án az iskola egy új melléképülettel bővült, ekkor tették le az intézmény Alapkövét. Az oktatás azonban csak 1933-ig folyhatott, ekkor politikai események miatt, a külföldön tartózkodó német állampolgárokat hazahívták, így az intézmény megfelelő számú tanár nélkül maradt. (nagyon, de nagyon-nagyon hosszú cikkeket olvasni szerető embereknek további részletek itt. ) A megszűnésnek más oka is volt: Göllner Mária szomorúan megjegyzi, hogy az igazgató ellopta az iskola pénzét, amíg ő távol volt.

Ez a villa jelenleg 8 lakásból áll, az államosítós, a villákat és palotákat lakásokká szabdalós szocreál korszaknak köszönhetően. A lakásokat az ott lakók az önkormányzattól bérlik. Az egy dolog, hogy jó pár példa van arra, hogy az önkormányzat már azt a törvényi kötelezettségét sem látja el a kerületben a szociális bérlakások esetében, miszerint köteles az általa bérbe adott lakóingatlanokat lakhatásra alkalmas állapotban a bérlőnek átadni, de az ugyanebben a törvényben előírt egyéb bérbeadói kötelezettségek teljesítésének ezen az épületen sincs az égvilágon semmi nyoma. Ezek a törvény szerint: 10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület karbantartásáról; b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

Nem értek hozzá, de az aládúcolások és az omladozó vakolat azt sugallja, hogy nem veszélytelen az élet egy ilyen állapotú épületben. Tudjuk, az igazán kalandvágyók Londonban mosogatnak, de úgy tűnik, hogy a kerületben vannak páran, akik a veszéllyel járó izgalmakat így kénytelenek megélni. Azt sajnos az ott lakóktól nem sikerült megtudni, hogy mivel indokolja az önkormányzat évek óta az épület felújításának, vagy legalább a karbantartásának elmaradását. Annyit megtudtunk, hogy a bérlők többször benyújtottak pályázatot a kerületi társasházak és védett épületek felújítására rendszeresen meghirdetett önkormányzati felhívásokra, de sosem nyertek, valamint az önkormányzat, mint a társasház tulajdonosa felé jelzett problémáik is süket fülekre találtak.

Mi most akkor megtettük, amit lehet, bejelentettük a problémát akinek kell, a Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálynak, beszámolunk majd a fejleményekről.

És megkérdeztük a jegyzőt, hogy miért viszonyulnak úgy a saját rendeletükhöz, mintha nem lenne.

Vajon összedől-e a Karczag villa, mielőtt felújítják?

Állami hitelből rohasztja le Farkas Flórián volt sofőrje az egykori Tündérhegyi Pszichiátria helyi védettségű épületét

Komment!