Tóth Csaba vagy Tóth Csaba?
Miután Tóth belebukott a fenyegetésekkel, erőszakkal, pénzért belépő tagokkal, eltűnő hamisított okiratokkal terhelt vas megyei botrányba, fennállt annak a lehetősége, hogy nem csak a megyei elnöki posztját veszíti el a szocialistáknál, hanem a párttagságát is.
2005-ben az MSZP megyei etikai bizottsága épp tárgyalta volna azi ügyét, amikor Tóth Csaba inkább kilépett a vasi szervezetből, és átlépett a zuglói MSZP-be. Így már nem merült fel, hogy kizárják a pártból.
Akkor az MSZP és az SZDSZ irányította Zuglót, ahová Tóth az önéletrajza szerint nem sokkal 1986 után költözött, és ahol hosszú évekig élt, miközben első cégeit alapította. A helyi szocialista vezetők tárt karokkal fogadták a Vas megyéből politikusként visszatérő Tóthot. Vesztükre.
Duzzadó párttagság vállalkozásfejlesztési céllal
A korabeli hírek szerint Tóth már Vasba is azért került vállalkozói karrierje mellett, hogy az épp kormányzó MSZP-ben akkor országos szinten terjeszkedő Hagyó Miklós politikus/üzletember és a milliomos Leisztinger Tamás érdekeit képviselje.
Hagyó Miklóssal Tóth az üzleti életben találkozott össze saját bevallása szerint is, Leisztingerrel pedig évek óta üzleti kapcsolatban állt. Fürdõszoba- és lakásfelszerelési cégei a Leisztinger által tulajdonolt Hunguest Hotels Zrt. szállodáinak beszállítói közé tartoztak. (Oláh Lajos, akit a vas megyeihez hasonló, ám azzal ellentétben végül sikeres hajdú-bihari tömeges tagbeléptetésekkel hoztak összefüggésbe, a Hunguest egyes szállodáit igazgatta egy ideig. A Hunguest és Leisztinger előkerül még Tóth zuglói pályafutása során.)
Az immár átlagos zuglói MSZP-tagTóth Csaba a múltja ellenére kiváló viszonyt ápolt a kerületi szocialisták első emberével, Szücs Istvánnal. Vele “mindenhova kéz a kézben” jártak.
A kapcsolat 2006 márciusában, az országgyűlési választások előtt romlott meg. Tóth a zuglói MSZP tíz alszervezete mellé létrehozott egy tizenegyediket, amibe harminc új párttag lépett be. Mivel évek óta összesen 100 párttag volt a kerületben, ezzel felborultak az erőviszonyok, a Tóthtal eddig barátságos zuglói elnök és alpolgármester Szücs István rovására.
Tóth a harmincfős új szervezet vezetőjeként jelentős politikai befolyásra tett szert a kerületben. Ezeknél a tagbelépéseknél nem tűntek fel fiktív személyek vagy pénzzel és vacsorával megvett romák: a mennyiség mellett most úgymond a “minőség” is számított. Többek közt tehetős, befolyásos üzletemberek lettek új zuglói párttagok, bár egy elég jelentős részük nem volt kerületi lakos.
Tóth nem értette a politikai ereje miatt háborgó Szücs Istvánt. Szerinte ő csak jóindulatúan beszervezett embereket a szocialista párt akkor még létező Vállalkozásfejlesztési Tagozatába.
Belépési hullám belépési hullám hátán
A 2006-os országgyűlési és önkormányzati választási évért aggódó Szücs István köre ellen-tagbeléptetéssel reagált Tóth térnyerésére, konkrétan 35 még újabb párttaggal. Létrejött a tizenkettedik, ezúttal Szücs-közeli zuglói MSZP-szervezet is. Így a belharcnak köszönhetően pár hét alatt 100 fősről közel 170 fősre nőtt a kerületi párttagság.
Szücsék joggal tartottak attól, hogy miután a tagbeléptetésre tagbeléptetéssel mértek válaszcsapást, Tóth ellenválaszcsapása is további tagbeléptetés lesz. Ezért tagfelvételi tilalmat rendeltek el Zuglóban, és megtiltották új kerületi MSZP-szervezetek alapítását is.
Ez 8 hónapig így maradt. Ez idő alatt újabb körülbelül 40 fő várta izgatottan, de hiába, hogy végre zuglói szocialista párttag legyen. A 8 hónap alatt Tóthék folyamatosan ostromolták az MSZP felsőbb szerveit, hogy oldják fel a tagfelvételi moratóriumot. A párt Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága szeptember 26-án végül alapszabály-ellenesnek minősítette a zuglói létszámstopot.
Egyúttal tagrevíziót is elrendeltek: a visszatartott 40 jelentkezőt először fel kellett venni a zuglói MSZP-be, de ezután az összes tagnak, így a régebbi tagoknak is meg kellett erősítenie a szándékot, hogy a pártban szeretnének maradni. Ezt Szücs köréből sokan nem tették meg, végül ezért is fölénybe kerültek Tóth Csaba rohamosan növekvő számú hívei.
Szücs István ekkorra többszörösen szorult helyzetben volt: a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozott a Szücsék által a moratórium előtt felvett 35 tag miatt. A gyanú szerint hamis aláírások szerepeltek a belépési nyilatkozatokon.
Győzelem és a bukott elnök szociáldemokrata utóélete
A vas megyei szervezet nem is olyan távoli széthullásához hasonló helyzet fenyegette a zuglói szocialistákat. A helyi MSZP-alelnök 2007 októberében lemondott, november közepén pedig további négy elnökségi tag tette ugyanezt.
Súlyosbította a helyzetet, hogy két zuglói szocialista, Komlódi Gábor ügyvéd, kerületi frakcióvezető-helyettes és Kemecsei Árpád, volt önkormányzati képviselő, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának elnöke belekeveredett az épp nagy hullámokat vető Zuschlag-ügybe. (Róluk bővebben máskor.)
2007. november 27-én végül Szücs István is feladta a harcot Tóth Csaba ellen. Mivel korábbi támogatói közül sokan elfordultak tőle, lemondott a kerületi MSZP-elnökségről. Sőt kilépett az MSZP-ből is. Több egykori társával együtt átigazolt a mostaninál akkoriban valamivel nagyobb súlyú Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, meg is alapították az MSZDP zuglói szervezetét.
Viszont 2010-ig alpolgármester maradt a változatlanul MSZP-SZDSZ páros vezette kerületben.
(Mindeközben Tóth Csabát 2007 végén nem túl szokványos körülmények között zuglói MSZP-elnökké választották. Erről picit később.)
Szücs István legközelebb 2009 januárjában tűnt fel az országos hírekben. Valaki fenyegető levelet küldött Szücs nevében a Zuglói Vagyonkezelő SZDSZ-es vezérigazgatójának. A “Barátokból ellenség lett! Rettegj rabló! Komolyan keresnek a rosszfiúk és a maffia!!!” tartalmú levelet újságokból kivágott szavakból ragasztották össze, a borítékon a feladó helyére pedig Szücs István neve került. Szücs a rendőrséghez fordult a hamisított fenyegető levél miatt.
A montázs-technikával előállított dezinformáció a.k.a. early fake news ekkorra nem volt már példa nélküli jelenség Zuglóban, 2008 nyarán is történt egy hasonló eset. Akkor szintén a helyi MSZP-vel és Tóth Csabával meglehetősen ambivalens viszonyt ápoló zuglói MSZDP került az események középpontjába.
Időközi választást írtak ki egy megüresedett önkormányzati képviselői helyre, a szocialista jelölt egyik ellenfele pedig a szociáldemokrata Szegedi Rita volt. A választási kampány utolsó napjaiban a Kassai téri templom plébánosának nevében írt szórólapokat terjesztettek ismeretlenek. A kampányanyag Szegedit ábrázolta intim helyzetben – a kép hamisított volt. A szórólap szövege szerint a plébános felfedezte, hogy az MSZDP jelöltje korábban egy szexfilmben szerepelt, ezért a pap arra kéri a lakosságot, hogy semmiképpen se szavazzanak Szegedire.
A szórólapot nem a plébános írta állítása szerint. Írt viszont korábban egy újságcikket, amelyben kritizálta a kerületi MSZP-t, így ő a helyi szocialistákat vélelmezte a lejárató akció mögött.
Hasonló módszerek később is előkerülnek Tóth hosszú zuglói regnálása alatt, ezekről a maguk idejében ejtünk majd szót. Csak annyi bizonyos, hogy Tóth Csaba feltűnése előtt ilyen jelenségek nem voltak jellemzők a kerület közéletére.
Demokratikus fordulat: kik legyenek hatalmon? Tóth Csaba és az emberei vagy Tóth Csaba és csapata?
Visszatérve 2007-re és az elnök nélkül maradt zuglói MSZP-re: az egykori harcostárs Szücs István bukása után Tóth Csabának nem volt kihívója a kerületi szocialista elnökválasztáson.
Feltehetően egyedüli indulóként is megszavazták volna zuglói elnöknek, ám Tóth megbonyolította az eljárást. Azt kérte, hogy listás jelöléssel döntsenek a személyéről, vagyis ne csak egyszerűen őt válasszák elnökké, hanem egyúttal az általa kijelölt személyeket is juttassák pozícióba a kerületi MSZP-ben. Ezzel lényegében azt kérte, hogy az embereivel együtt hivatalosan is egy csapásra foglalhassa el azt a szervezetet, amely Zuglót épp irányította az SZDSZ-szel közösen, és fővárosi szinten is komoly befolyással bírt.
Az elnökválasztás ilyen szokatlan lebonyolítását az MSZP alapszabálya máig lehetővé teszi, bár nagyon ritkán alkalmazzák. A problémát akkor az jelentette, hogy ennél a típusú eljárásnál kötelező legalább két listát állítani, amelyek közül aztán választanak a tisztújítási küldöttek. Ennek az egyedüli jelölt Tóth esetében elvileg nehézségekbe kellett volna ütköznie.
De elintézték az elvi nehézségeket. Valóban két lista lett, csak épp ugyanazokkal a nevekkel, cserébe viszont a nevek más-más sorrendben szerepeltek a listákon. 89 küldöttből végül 87 szavazott.
Tóth Csaba és az emberei vagy Tóth Csaba és az emberei közül elsöprő többséggel, 75 fővel Tóth Csabát és az embereit támogatták.
Annak sajnos nincs nyoma, hogy a két listából egységesen egyetlen listára szavazott-e ennyi ember, miután mindenki átgondolta, hogy ugyanazon neveknek a két különböző sorrendje közül vajon melyik lehet a helyes sorrend. Ám az biztos, hogy a tisztújítást levezető elnök Tüttő Kata, aki Leisztinger Tamás élettársa volt, és Bárándy Gergely, aki korábban Tóth jogi képviselőjeként tűnt fel a vas megyei ügyekben, megnyugtatta a küldötteket: a két lista tartalmilag ugyan nem különbözik egymástól, formailag viszont nagyon is különbözik. Így az elnökválasztás teljes mértékben szabályos.
Tóth Csaba a vas megyei hírhedt bukás után bő két évvel, kemény küzdelem árán, de újra vezetői pozícióba került a szocialista pártban.
A zuglói MSZP-fellegvár elnöke lett, és a mai napig, tizennégy éven át az is maradt.
Pár hónap múlva érkezett a következő botrány. Az eset középpontjában a Zuglói Vagyonkezelő, valamint a Hunguest Hotels és Leisztinger-közeli emberek álltak.
Aki még az MSZP-nek is sok volt: így kezdte a politikát Tóth Csaba
https://mszp.hu/parttag/toth_csaba
https://index.hu/belfold/leisztinger0/
https://magyarnarancs.hu/belpol/leisztinger_tamas_palyakepe_-_ii_a_lathatatlan_ember-53392
https://index.hu/belfold/zuglev0109/
https://index.hu/belfold/budapest/zuglo523p/
https://index.hu/belfold/zugmor1114/
https://hvg.hu/itthon/20071126_zuglo_szocialistak_lemondasok
https://demokrata.hu/magyarorszag/szethullo-mozaik-78846/
https://hvg.hu/itthon/20070530_mszp_zuglo
Zugló önkormányzatának idei utolsó közgyűlését december 12-én tartották. Erre a közgyűlésre két önálló előterjesztéssel és egy módosító javaslattal érkeztünk, és Read more
Zuglónak van egy önkormányzati tulajdonú üdülője a Római-parton. A felújítása 2022-ben kezdődött, napjainkig is tart, azonban a rendeltetési céljára továbbra Read more
November 28-án rendes közgyűlést tartott a zuglói képviselőtestület. Napirend előtti felszólalással nyitotta az ülést az Összefogás Zuglóért Egyesület képviselője, aki Read more
November 26-án, kedden ülésezett az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága és a Népjóléti Bizottság is. Mindkét bizottsági ülésen voltak érdemben tárgyalandó ügyek Read more