Strasbourgban is megtámadtuk a „szuverenitásvédelmi” konzultációt és plakátkampányt

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel és Dr. Heindl Péter jogásszal közösen még 2023 késő őszén kezdeményeztünk eljárást a Nemzeti Választási Bizottságnál az akkori „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció miatt. (Ez még az előző volt, amivel elárasztották az utcákat és a postaládákat.)

Azzal érveltünk, hogy ez a milliárdos nagyságrendű, állami költségvetési forrásból finanszírozott, kormányzati kampány a fél évvel későbbi európai uniós választás eredményét igyekezett befolyásolni a kormánypártok javára, a közvélemény jogellenes manipulálásán keresztül.

Ezzel pedig megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) aláírásával a magyar állam által elvileg garantált szabad választáshoz való jogot, valamint az alapvető jogoknak a politikai és más véleményre való tekintet nélküli biztosításához való jogot is.

Megtámadtuk a Nemzeti Választási Bizottságnál a „szuverenitásvédelmi” konzultációt és plakátkampányt

Mivel a kifogásunkkal az eljárás egymás utáni szakaszaiban sem a választási bizottság (lásd fent), sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság (lásd lent) nem volt hajlandó érdemben foglalkozni, ezért a strasbourgi bíróságnak a napokban benyújtott kérelemben a hatékony jogorvoslathoz való jog megsértését is kifogásoltuk.

Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be, mert az NVB „nem vizsgálhatja”, jogsértő-e a kormány szuverenitásvédelmi konzultációja és plakátkampánya

Főbb érveink az EJEE megsértése mellett

Álláspontunk szerint a kormány a szóban forgó konzultációval és plakátkampánnyal elsősorban a 2024. június 9-i európai parlamenti választások eredményére akart hatni, a választói akarat jogellenes befolyásolásával. A propagandakampány a 2022-es országgyűlési választásoktól egészen a 2024-es európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokig tartott.

A kormány a hatalmával visszaélve tetemes közpénzt használt fel arra, hogy megsértse a szabad választáshoz való jogot, mivel az államtól elvárt semlegesség helyett a kormánypártok érdekében folytatott kommunikációs kampányt, a Fidesz-KDNP-vel ellentétes véleményeknek pedig egyáltalán nem adott teret.

Az állam politikai semlegessége a szabad választáshoz való jog elengedhetetlen feltétele a Velencei Bizottság ajánlása szerint is, amit az Alkotmánybíróság legutóbb annak ellenére nem vett figyelembe, hogy 2008-ben még kiemelte a fontosságát.

Úgy gondoljuk, hogy a véleménynyilvánításhoz való szabadság is sérült, amikor a kormány kevesebb mint fél évvel a választások előtt egyoldalúan a kormánypártok választási üzenetét erősítette fel, a pozíciójával és erőforrásaival visszaélve.

Az MKKP-nak, mint választásokon induló pártnak alapvető érdeke, hogy a kormánypártokhoz hasonló eséllyel vehessünk részt a demokratikus közvélemény alakításában. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az állam semleges marad, a kormány pedig nem vesz részt a választási versenyben, hanem hagyja érvényesülni a tájékozott, szabad választói akaratot. Mivel a szóban forgó kampány idején már hivatalosan is tudni lehetett, hogy indulunk a 2024-es EP-választáson, a kormány tevékenysége egyértelműen befolyásolta az esélyegyenlőséget.

Úgy gondoljuk, hogy a kormány jogszerűtlenül választási versenyelőnyt biztosított a Fidesz-KDNP-nek hozzánk és más ellenzéki pártokhoz képest, amikor számukra lehetővé tette, hogy üzeneteiket közpénzből a társadalom széles rétegeihez eljuttassák.

A fentieken túl a hatékony jogorvoslathoz való jogunk is sérült, korábban beadott választási kifogásainkat ugyanis nem vizsgálta érdemben sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem Kúria, majd az Alkotmánybíróság is ugyanígy tett az alkotmányjogi panaszunkkal. Így nem elég, hogy sérült a szabad választáshoz való jogunk, el lettünk zárva az ezzel szembeni hatékony jogorvoslattól is.

Komment!